Kiskereskedelmi forgalom: várakozásokat is meghaladó visszaesés. Kutatás-fejlesztés: hazánk lemaradása továbbra is tekintélyes. OTP: szinte minden rossz hír érintette. Nemzetközi folyamatok: az inflációs várakozások stabilak.
| A miniszterelnök rendszeresen értékeli kormánya múltjának, jelenének és jövőbeni teljesítményét. A tényeket összegző felmérések, tanulmányok túlságosan nem zavarják. Tallózunk belőle: – Azt mondtuk, célzottan kell támogatni a vállalkozásokat, kiemelten a kis és közepes cégeket, hogy átvészeljék a válságot, és megőrizzék működőképességüket. Az európai uniós forrásokból jelentősen felgyorsítottuk a fejlesztéseket. Mi a jövőt nem akarjuk a takarékosság oltárán föláldozni, ezért a költségvetésből félretettük a pénzt arra, hogy legyen önrész. Magyarországon összességében mintegy 460 milliárd forintnyi uniós támogatást már effektív kifizettünk a pályázóknak abból a 2800 milliárdból, amelynek a sorsa már eldőlt. Ennek a hazai önrésze is megvan a költségvetésben. Annyi pénzt indítottunk útnak extra gyorsasággal, hogy a beruházásoknak köszönhetően a válság ellenére is 16 százalékkal emelkedett az előző év hasonló hónapjához képest nyár közepén az építőipar teljesítménye. Ez azt mutatja, hogy működik az a gazdaságélénkítés. Így a válságkezelés sem akadályoz minket abban, hogy fejlesszünk. Például a kutatás-fejlesztés közvetlen támogatására 2010-ben a hazai és uniós forrásokból 83 milliárd forint jut majd. Munkahelyeket mentünk meg, és újakat generálunk. 2009 eleje óta hazai forrásból 16, uniós forrásból pedig 30 milliárd forintot fordítottunk, fordítunk munkahelyek, állások megőrzésére. Az állami támogatásokkal eddig összesen több mint 70 ezer munkahelyet lehetett megtartani. Elindítottuk a „Négy nap munka, egy nap képzés" programot. Az „Út a munkához" program részeként, pedig már most több mint 90 ezer olyan ember dolgozik, aki korábban, ha akart volna, sem tudott volna munkát találni. És folytatjuk tovább ezt a programot, kibővítjük és kinyitjuk a magánszféra felé, Jövőre 110 milliárd forint hazai és 7 és fél milliárd forint uniós forrás van erre. A kríziskezelő alappal is tízezreket menthetünk meg az adósságoktól és a végletes elszegényedéstől, attól, hogy elveszítsék az otthonaikat. Eddig több mint 5 milliárd forintot ajánlottak fel a programban, aminek az eddig befolyt részéből máig 8 ezer ember kapott átlagosan 35 ezer forintos támogatást. Folytatnunk kell, amit elkezdtünk! Ha röviden akarom összefoglalni a 2010-es költségvetés lényegét, azt mondhatom: ha jól tesszük a dolgunkat, ez az utolsó válságkezelő költségvetés Magyarország életében. Mindebben a visszatérő bizalom tükröződik. Mindazt, amit a válság leküzdése érdekében eddig tettünk, bele foglaltuk, bele betonoznunk a 2010-es költségvetésbe. Ez a legerősebb garanciája annak, hogy az elmúlt hónapok áldozatvállalásának haszna mindenki számára mielőbb érzékelhető legyen. Testreszabott, felelős büdzsé. Nincs szükség ennél több szigorra, de nem lehet ennél többet adni, osztani sem. Már biztosítja a növekedést és a gyarapodást, biztosítja az adócsökkentést, megszilárdítja a pénzügyi egyensúlyt, erősíti a lét- és közbiztonságot, és segíti a munkahelyteremtést. |
+
Nem folytatjuk, a rossz nyelvek szerint a „jóból is megárt a sok!" Helyette az ország egyik, a kormánytól nem független, de jelentős tudományos műhelyeként ismert ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalom-stratégiai Kutató Intézet legfrissebb (2009. szeptember 21-27.) jelentését ismertetjük.
Hazai folyamatok
2009. január-július között a kiskereskedelmi forgalom volumene átlagosan 3,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az év első öt hónapjában a visszaesés üteme gyorsult, januárban 2,4 százalék volt, májusban 4,2 százalékot ért el.
Júliusban az elemzői várakozásokat is meghaladó visszaesés következett be, a változatlan áron számított kiskereskedelmi értékesítés 6,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A június havi mérsékeltebb ütemű (-2,2%) forgalomcsökkenésből már következtetni lehetett arra, hogy a lakosság a bejelentett áfa-emelés miatt előre hozza vásárlásai egy részét, s júliusban emiatt az üzletekben még kevesebbet fog költeni. (Ez a takarékosságra törekvő magatartás leginkább a tartós fogyasztási cikkek eladásában volt tetten érhető.) A kiskereskedelmi forgalom árufőcsoportos megoszlása alapján az átlagnál kisebb, 2,9 százalékos visszaesést mértek hét hónap alatt az élelmiszerek értékesítésében. A nem élelmiszereknél az eladások csökkenése változatlan áron elérte a 6,8 százalékot.
Januártól júliusig a kiskereskedelem szakágazatai között a legnagyobb, 11,2 százalékos teljesítmény visszaesést a bútor-, háztartási cikk-, építőanyag, 10,2 százalékosat pedig az iparcikk jellegű vegyes termékkör értékesítése szenvedte el. Átlag alatti mértékben csökkent a gyógyszer-, gyógyászati termékek eladása (-3,6%), valamint a ruházati cikkeké (-2,0%). Növekvő eladásról a jelzett időszak alatt az illatszer-, és a használtcikk kereskedelem adott számot, előbbi forgalma 8,2 százalékkal, utóbbié 5,5 százalékkal bővült. 2009 első hét hónapjában az üzemanyagok értékesítése az emelkedő árszint mellett 0,7 százalékkal növekedett.(A hivatalos statisztikai besorolás szerint a kiskereskedelembe nem tartozó gépjármű-, és gépjárműalkatrész eladás január és július között változatlan áron számítva, átlagosan 34,0 százalékkal maradt el a tavalyi év azonos időszakitól.)
+
2008-ban folyó áron számítva Magyarországon a kutatás-fejlesztési ráfordítások összege meghaladta a 266 milliárd forintot. 2007-hez viszonyítva ez több mint 8 százalékos javulást jelent. Bár a GDP arányos ráfordítások elérték az 1 százalékot, a csekély javulás ellenére nemzetközi összehasonlításban hazánk lemaradása továbbra is tekintélyes.
2008-ban a finanszírozási források összetétele kedvezően alakult, a vállalkozási források számottevő gyarapodásukkal a legnagyobb súlyú forrássá léptek elő, megelőzve az költségvetési ráfordításokat. A kutatás fejlesztés legnagyobb részét, 48,3 százalékát a vállalkozások látták el pénzzel, állami finanszírozású volt a ráfordítások 41,8 százaléka. A kutatás-fejlesztési ráfordítások mindhárom szektorban javultak, a leginkább a vállalkozásoknál, 13 százalékkal, legkevésbé a felsőoktatási kutatóhelyeknél, 2 százalékkal.
Szemben az előző évek eredményeivel a ráfordításokon belül közel azonos ütemű volt a költségek és a beruházások növekedése, mintegy 9 százalékos. A kutató fejlesztő helyek számában és összes tényleges létszámában lényegi eltérés nem mutatkozott, ellenben a számított létszám 6 százalékkal nőtt, ennek oka, hogy a kutatással foglalkozók munkaidejük nagyobb hányadát tette ki kutatómunka. Az innováció eredményét reprezentáló publikációs adatok vegyes képet festenek. Közel 8 százalékkal kevesebb magyar nyelvű cikket írtak, azonban az idegen nyelvű könyvek és könyvfejezetek számának éves növekménye súrolta a 30 százalékot.
A nemzeti úton tett szabadalmi bejelentések száma tovább fogyott, ez részben magyarázható az Európai Szabadalmi Hivatalhoz történt, 2003-as csatlakozásunkkal. A kutatás-fejlesztési szolgáltatás behozatala az elmúlt években növekvő tendenciát mutat, miközben az kivitel folyamatosan csökken. 2008-ban az import közel 141 milliárd forintot, az export pedig több mint 63 milliárd forintot tett ki. Az import az előző évhez viszonyítva mintegy 17 százalékkal nőtt, változásában a már korábban is a legnagyobb részarányt képviselő járműgyártási, fejlesztési szolgáltatás behozatalának növekedése érezteti hatását. A kivitel 2008-ban 7 százalékot meghaladóan csökkent.
+
Az OTP esetében a tavalyi év októbere hozta a nagy esést. Ekkor három hét alatt közel harmadára csökkent az OTP árfolyama, mivel az intézményi befektetők a pánikhangulat és az árak esése miatt „kiszórták" a részvényportfoliójuk nagy részét. Ehhez az időszakhoz kapcsolódott az eddigi legnagyobb magyar spekulációs botrány is, a PSZÁF ugyanis később Soros György cégét összefüggésbe hozta néhány nagyszabású ügylettel, a szenvedő fél pedig épp az OTP papírja volt.
A bankpapírok 6400 forint környékéről 2400-ig zuhantak 2008 októberben, majd rövid szünet után újabb eséssel került a padlót jelentő 1232 forintra. Ez nem is volt meglepő annak fényében, hogy az OTP-t szinte minden rossz hír érintette: a bankok világszerte zuhantak, a magyar állam csaknem csődhelyzetbe került, a forint történelmi mélységbe gyengült, a makro-környezet kedvezőtlen volt, a devizahitelesek helyzetének romlása pedig a bank pénzügyeire is rosszul hatott, akkor leminősítették az OTP papírjait.
Április hótól fokozatosan emelkedett a papírok értéke és szeptember 25-én eladásról semlegesre minősítette az OTP részvényeit a Bank of America. A felminősítést azzal indokolták, hogy a bank képes nyereségességének fenntartására és nagy céltartalék felhalmozására.
Nemzetközi folyamatok
Az olaj pénteken több mint 8 százalékkal alacsonyabb áron zárt, mint egy héttel korábban. Az olajpiac túlkínálatos, amit az amerikai olajkészlet adatok is jól tükröztek. A nyersolajkészletek a várt csökkenés helyett 2,8 millió hordóval emelkedtek, a benzintartalékok 5,4 millió hordóval, a finomított olajkészletek 3 millió hordóval gyarapodtak. Mindemellett a gyenge amerikai makro adatok (a tartóscikk megrendelések állománya váratlanul csökkent, valamint az újépítésű lakások ára a kereslet hiánya miatt mérséklődött), és a részvénypiacok negatív hangulata is az árcsökkenés irányába hatott. Az amerikai irányadó WTI típusú kőolaj pénteken hordónként 66,02 dolláron fejezte be a napot.
+
Az euro-zóna összetett beszerzési menedzserindexe (BMI) szeptemberben az előzetes adatok szerint 50,8 pontra emelkedett az augusztusi 50,4 pontról. A feldolgozóipari index 48,3 pontról 49-re, míg a szolgáltatási 49,9-ről 50,6-ra nőtt. Mindhárom adat esetében folytatódott a március óta tartó emelkedés, de üteme fékeződött. Szeptemberben tovább javultak a német gazdasági hangulat indexek. A ZEW-index 57,7 pontra emelkedett az augusztusi 56,1 pontról. Bár a jelenlegi helyzet megítélésének részindexe -77,2 pontról -74 pontra javult, továbbra is rendkívül alacsonynak minősül. Az összetett index emelkedésében a jövőbeni kilátások megítélésének javulása játssza a legfőbb szerepet. A német Ifo-index szeptemberben 0,8 ponttal, 91,3 pontra nőtt. A jelenlegi gazdasági környezet megítélésének részindexe 87 ponton áll, a jövőbeni várakozásoké már 95,7 pontra emelkedett. Mindkét index javulásának üteme kissé mérséklődött az elmúlt hónapokhoz képest.
+
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a Fed az amerikai irányadó kamatlábon, az továbbra is 0 és 0,25 százalék közötti tartományban mozog. A Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) tagjai emellett döntöttek a likviditásfokozó intézkedések jövőjéről is. A TALF (Term Asset Backed Loan Facility) programot meghosszabbították, így ennek keretében az eredetileg tervezett december helyett márciusig vásárol a Fed jelzálog-fedezetes eszközöket. Erre összesen 1250 milliárd dollár áll rendelkezésére. Emellett október végéig további 200 milliárd dollár értékben vásárol különböző állami szervek által kibocsátott kötvényeket. Az inflációs várakozások stabilak, így az alacsony gazdasági aktivitás és a súlyos munkaerő-piaci problémák miatt a kamatláb emelésére leghamarabb 2010 második negyedévében kerülhet sor.
