Németország tudatában van annak, hogy Magyarországot nem lehet kihagyni az ukrán válság, illetve az orosz-ukrán konfliktus megoldását célzó erőfeszítésekből. Itt összefonódik a politika és a gazdaság, amire Angela Merkelnek az a budapesti kijelentése utal, hogy egy nagy közös eurázsiai gazdasági térségben kell gondolkozni – közölte Balog Zoltán.
    
Külpolitikai kérdésekben teljes volt a konszenzus, kiemelve: a német kancellár és a magyar kormányfő kizárta a fegyverszállítást Ukrajnának. Az energiakérdésben volt némi nézetkülönbség, de Angela Merkel elismerte, ez a két ország különböző helyzetéből fakad. Teljes megértést tanúsított az iránt, hogy Magyarországnak vannak olyan energiaproblémái, amelyeket csak Oroszországgal tud rendezni.

A sajtóértekezleten elhangzott, a német sajtó által "felkapott" kancellári bírálatokkal kapcsolatban a miniszter emlékeztetett: Angela Merkel azt mondta, hogy liberális, konzervatív és keresztényszociális gyökerei is vannak a német kereszténydemokráciának, Orbán Viktor pedig arról beszélt, hogy egy demokrácia nem szükségszerűen liberális. Ki kell mondani, hogy valójában mindez szómágia. Magyarországon ugyanis mást jelent a liberális jelző, mint Németországban, ahol mindenekelőtt szabadságpárti értelemben használják. Azt a liberalizmust, ami Németországra jellemző, ne keverjük össze azzal, amit számunkra a liberálisok hoztak – fogalmazott a miniszter, példaként az IMF-függőséget, a totális eladósodást és a munkanélküliséget említve. A magyar miniszterelnök által megfogalmazott illiberális kifejezés nem azt jelenti, hogy antiliberális – tette hozzá a miniszter, aki szerint a nyugati világra jellemző egy olyan kizárólagosságra való törekvés, hogy a demokrácia csak liberális lehet. Mi pedig azt mondjuk, hogy a demokrácia akkor is lehet demokrácia, ha kereszténydemokrácia, vagy nemzeti érzelmű, ugyanakkor lehetnek liberális vonásai is, de nélkülözheti is azokat.