A parlament hétfői plenáris ülésén Hollik István kereszténydemokrata képviselő napirend előtti felszólalásában arra a német és portugál baloldali politikus által tett javaslatra hívta fel a figyelmet, amelynek értemében az EB a bevándorlók befogadására nyitott önkormányzatokkal állapodna meg. A KDNP-s politikus szerint a bevándorláspárti baloldal újabb és újabb terveket eszel ki, hogy az embereket megkerülve segítse a kényszerletelepítést.
KDNP: a baloldal az embereket megkerülve segítené a kényszerbetelepítést
Hollik István (KDNP) szerint a bevándorláspárti baloldal újabb és újabb terveket eszel ki, hogy az embereket megkerülve segítse a kényszerletelepítést. Az általa zsarolásnak minősített európai bizottsági (EB) javaslat után rámutatott arra a német és portugál baloldali politikus által tett javaslatra, amelynek értemében az EB a bevándorlók befogadására nyitott önkormányzatokkal állapodna meg. Arra szólította fel Botka Lászlót, Szeged szocialista polgármesterét és az MSZP-t: árulja el, hogyan viszonyul a migránskérdéshez. Dömötör Csaba úgy felelt: nem véletlen, hogy a baloldali önkormányzatoknál próbálkozik Brüsszel, hiszen akik szerint a bevándorlás jó lehetőség, azok Szegeden vagy Zuglóban is jó ajtón kopogtatnak. Mint mondta, korábban két parlamentben ülő baloldali párt is gyűjtött aláírást a betelepítési kvóta mellett, ugyanakkor beszédesnek ítélte, hogy több mint ezer önkormányzat hozott határozatot a betelepítés ellen.
Fidesz: a magyar szabadság nem az Egyesült Államok hidegháborús politikájának gyümölcse
Kósa Lajos (Fidesz) a „kényszerbetelepítés soros problémáiról" beszélve szólt Clinton volt amerikai elnök kijelentéseiről. Rámutatott: a demokrata pártban és kampánystábjában és finanszírozásában számos olyan erő képviselteti magát, amelynek koncepciója, hogy az európai országoknak nagyszámú illegális migránst kellene befogadnia. „A magyar szabadság nem az Egyesült Államok hidegháborús politikájának gyümölcse" – jelentette ki, hangsúlyozva: a magyar szabadság '48-ban és '56-ban gyökerezik. Rámutatott: az Egyesült Államok számára 1956-ban a szuezi válság megoldása fontosabb volt, a magyar ügyet magára hagyta. Szólt még az USA déli határán lévő kerítésről, amelyet fegyverekkel védenek. Dömötör Csaba válaszában azt mondta: a kormány ragaszkodik ahhoz, hogy ne lehessen megkerülni a nemzeti parlamenteket, ezért döntött a kényszerletelepítés elleni népszavazás mellett. Bár a magyar baloldal több kísérletet tett annak megtorpedózására, az államfő remélhetőleg mihamarabb kiírja a népszavazást – fűzte hozzá. Korábban is népszavazáson döntöttek az emberek ehhez hasonló ügyekben, akár a NATO- vagy az uniós csatlakozásunkról – mutatott rá.
Fidesz: autóipari termelési centrummá válhat-e Magyarország?
Salacz László (Fidesz) azt kérdezte, Magyarország a világ autóiparának egyik termelési centrumává válhat-e. Emlékeztetett arra, hogy a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. kecskeméti gyára fontos hídfőállás a vállalat európai piaci jelenlétében. Hozzátette: a múlt hónapban tették le a gyár új karosszériaüzemének alapkövét; a cég 2018-ig 185 milliárd forint fordít technológia-fejlesztésre és a termelőkapacitás kiterjesztésére. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciai államtitkára szerint 2015 kiemelkedő év volt a magyar külgazdaságban, soha korábban nem volt olyan magas az export összértéke és a külkereskedelmi aktívum, mint tavaly. Ebben jelentős szerepe volt a járműiparnak – jelezte. Hozzátette: 2015-ben az ágazat termelési értéke 7,8 milliárd euróra nőtt, ami 17,6 százalékos emelkedés 2014-hez képest. Elmondta, hogy a Nemzeti Befektetési Ügynökség által kezelt, jelenleg tárgyalás alatt lévő 170 projektből 40 érinti az autóipart, ha azok megvalósulnak, akkor újabb nyolcezer munkahely jöhet létre.
KDNP: mikor ratifikálják az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló egyezményt?
Hollik István (KDNP) elmondta, 2011-ben indult az egységes uniós szabadalommal kapcsolatos jogalkotás, amelynek előnyei a gazdagabb, fejlettebb országoknál jelentkeznek, a hátrányok viszont a kisebb, technológiai hátrányban lévő országokat érintik, például Magyarországot. Hozzátette: a szabadalom jogosultja kizárólagos jelleggel mondhatja meg, hogy szabadalmát ki hasznosíthatja. Eddig évente háromezer külföldről érkező szabadalmi jog korlátozta a magyar fejlesztőket, az egységes EU-szabadalom érvénybe lépésével, ez a szám előreláthatólag hatvanezerre nőne – mutatott rá. Azt kérdezte, mikor ratifikálják az Egységes Szabadalmi Bíróságról szóló egyezményt? Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, a kormány támogatja a tudáson, az innováción alapuló exportképes termékkel rendelkező kis- és középvállalkozások (kkv) létrejöttét, növekedését. Ezen kkv-k külföldi piacon való megjelenését segíti, ha Magyarország is részt vesz az egységesülő oltalmi rendszerben – mondta. Hozzátette: a kormány célja, hogy ratifikálják az egyezményt, de előtte a minisztérium minden lényeges körülményt mérlegelni fog.
Fidesz: élénkülő magyar export
Witzmann Mihály (Fidesz) felidézte az előző kormányok sikertelen gazdaságpolitikáját, majd arról beszélt, hogy minden nehézség ellenére sikerült 2010 után jó irányba fordítani az ország gazdasági ügyeit. Elsődleges érdek, hogy a magyar cégek külpiacra lépését ösztönözzék és a hazai beszállítói kapacitásokat fejlesszék – tette hozzá. Az is fontos, hogy ne csak az unió, hanem a keleti országok piacaira is eljussanak a magyar termékek- közölte a kormánypárti politikus. Kitért arra is, hogy az idei év első két hónapjában a kereskedelmi mérleg többlete már elérte a másfél milliárd eurót. Rámutatott: az élelmiszerek, az italok és dohánytermékek esetében az export 3,7, a behozatal 2,8 százalékkal nőtt. Szavai szerint örömre adhat okot, hogy az élőállat, húsok és húskészítmények exportja bővült. Azt kérdezte, hogyan segíti a magyar gazdaságot a külkapcsolatok élénkülése? Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciai államtitkára válaszában kiemelte: a külpolitika fókuszába azt a törekvést kell állítani, hogy új piacokat szerezzenek a magyar termékeknek. Felidézte, hogy meghirdették a keleti-, majd néhány éve a déli nyitást, s ezek első eredményei már érződnek. Rámutatott: 2015 a csúcsdöntések éve volt a magyar külgazdaság életében. Soha ilyen mértékű exportot nem realizáltak magyar vállalatok, a külkereskedelmi mérleg soha nem volt olyan nagyságú. Közlése szerint 2014 és 2015 között közel 1,8 milliárd euró a külkereskedelmi mérleg aktívuma közötti különbség, ami 25 százalékos növekedés egy év leforgása alatt. Az eredmények zászlóshajója a befektetési ügynökség és a Magyar Nemzeti Kereskedőház – közölte az államtitkár.
A Fidesz a túrkevei szélmalomról
Pócs János (Fidesz) arról beszélt, hogy összedőlt „az LMP-hez köthető" túrkevei malom. A politikus úgy fogalmazott, hogy Sallai R. Benedekhez „közel álló" Nimfea Természetvédelmi Egyesület mintegy húszmillió forintból újította fel a szélmalmot, de az összedőlt. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megtette a büntetőfeljelentést, és remélhetőleg minél hamarabb kiderül, hová tűnt a pénz – mondta a képviselő. Nagy István, a földművelésügyi tárca államtitkára azt mondta, hogy az MVH munkatársai rendkívüli ellenőrzést tartottak Túrkevén, de a hivatal helyszínen tartózkodó munkatársát Sallai R. Benedek telefonon kérdőre vonta. Az államtitkár kijelentette, hogy a képviselő politikai hatalmával próbált meg visszaélni a kormánytisztviselővel szemben. Ez viszont nem fogja megakadályozni a vizsgálatot – szögezte le.
KDNP: nőtt-e a családbarát munkahelyek száma?
Szászfalvi László (KDNP) fontosnak nevezte a családbarát munkahelyek anyagi és erkölcsi elismerését. Értékelése szerint ezek az intézmények és cégek programjaikkal elősegítik a munka és a magánélet összeegyeztetését, a munkavállaló hatékonyabban dolgozik, a munkaadó is jól jár, és ez a társadalom számára is előnyös. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára a családok számára kedvező lépések között említette a családi adókedvezményeket, a munkahelyvédelmi akcióterv vonatkozó fejezeteit és a gyed extrát, s egyetértett azzal, hogy elismerésben kell részesíteni a családbarát munkahelyeket. Kifejtette, hogy a tárca pályázatának folyamatosan emelkedik a presztízse, nő a pályázók és nyertesek száma és az erre fordított támogatások mértéke.
