A kongresszus több mint 300 küldötte elfogadta a Modern párt, életképes közösség nevet viselő húszéves programot, amely víziót ad a szlovákiai magyarságnak, mégpedig úgy, hogy egyaránt figyelembe veszi a magyar nemzeti, az országos szlovákiai és az összeurópai összefüggéseket. A küldöttek megerősítették tisztségében Csáky Pált. A bizalmi szavazást maga Csáky kérte, miután májusban-júniusban többen elhagyták az MKP-t és Híd-Most néven saját pártot alapítottak. A 297 leadott szavazatból 270-en bizalmat szavaztak Csákynak, 25-en elutasították azt, míg két voks érvénytelen volt.

Csáky beszámolójában bírálta a szlovák kormánykoalíció magyarellenességét, korruptságát, s hangsúlyozta: az MKP tevékenységének középpontjában továbbra is a közösségszolgálat, a szlovákiai magyarság érdekeinek védelme és érvényesítése fog állni. A Híddal kapcsolatban azt mondta: az új párt alapítói megosztották a szlovákiai magyarságot, s az MKP ezzel a párttal nem kíván együttműködni. „Ráadásul olyan lépést tettek meg, amelyet 1990 óta egyetlen magyar politikus sem Szlovákiában: otthagyták a zászlót, becsapták társaikat és választóikat. Nagyon rossz megosztottságot vittek a szlovákiai magyar társadalomba, gyöngítették közösségünk érdekképviseletét” – mutatott rá a pártelnök. Hangsúlyozta, hogy az MKP túlélte a válságot: az elmúlt hónapokban is többen léptek be a pártba, mint ahányan elhagyták, a párt mind a 18 járásban, ahol jelen van, erős és életképes. Ugyanakkor nem zárta ki, hogy a nagy nyomás, és a megváltoztatott szavazási körzetek miatt az MKP a novemberi megyei választáson gyengébb eredményt ér el, mint legutóbb. Sajtóértekezleten azt mondta: az MKP a megyei választáson tíz százalék körüli eredményt vár.

A tanácskozást a magyar kormány nevében Gémesi Ferenc államtitkár, míg a parlament nevében Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke üdvözölte. Mindketten nagyra értékelték az MKP tevékenységét, és hangsúlyozták a magyar–magyar együttműködés folytatásának szükségességét. Két szlovák ellenzéki párt elnöke – Mikulás Dzurinda és Ján Figel – levélben üdvözölték a kongresszust. A eseményen jelen volt Heizer Antal, Magyarország pozsonyi nagykövete is, valamint a szlovákiai magyar civil szervezetek képviselői.

Orbán Viktor nagy érdeklődéssel kísért beszédében leszögezte: ha a Fidesz a jövő évben bizalmat kap a választóktól, hozzáfog a Kárpát-medencei magyarok közös jövőjének a megtervezéséhez és új alapokra helyezi a magyar-szlovák viszonyt. „Amennyiben megkapjuk a magyar választók bizalmát, visszaállítjuk Magyarország és a magyar kormány tekintélyét, s hozzáfogunk a Kárpát-medencei magyarok közös jövőjének megtervezéséhez, amelynek elveit a szabadság, a kölcsönös tisztelet és az európai értékek fogják alkotni” – hangsúlyozta a politikus. Úgy vélte: a magyar kisebbségek mai problémáinak egyik alapvető oka Magyarország tekintélyének csökkenése. Elmondta, a szlovákiai magyaroknak, nemcsak a jó, hanem a nehéz időkben is vállalniuk kell magyarságukat. „Magyarország önökkel van, Magyarország a Felvidékkel van” – jelentette ki a politikus. A szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az „nem más, mint kulturális agresszió az európai értékek ellen”. A Fidesz elnöke kifejtette: érdemes csínján bánni azzal a helyzettel, hogy megnyirbálták a szlovákiai magyar közösség jogait. A történelem azt mutatja, hogyha egy országban megnyirbálják egy közösség jogait, akkor könnyen egy másik közösség is erre a sorsra jut. „Számomra a szlovákiai nyelvtörvény kérdése a szabadság kérdése” – húzta alá Orbán Viktor.

Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke nagyon fontosnak nevezte, hogy Orbán hangsúlyosan szólt a magyar–magyar együttműködésről, a KMKF-ről. „Az együttes tervezés, és az együttes politizálás teremtheti meg ugyanis egyedüli módon a magyar érdekérvényesítést, illetve az érdekérvényesítés demokratikus formáját” – nyilatkozta az MTI tudósítójának Duray Miklós. Megjegyezte: köztudott, hogy vannak szélsőséges nézetek is a magyar politizálásról, de egy összehangolt jövőtervezéssel ezeket eleve ki lehet zárni.