Elképesztően hatalmas vereséget szenvedett az MSZP a vasárnapi időközi választáson Komlón. A Baranya megyei város 1994–2006 között a szocialisták egyik legerősebb fellegvára volt, és egy évvel az általuk remélt kormányváltás előtt szinte kötelező lett volna a győzelem számukra. Az ellenzéki kudarcsorozat jelentőségét abból a szempontból érdemes megközelíteni, hogy bár az ellenzéknek minden sikerre szükség lenne, ezzel szemben január óta azt látjuk, hogy a Fidesz–KDNP pártszövetség győzelmet győzelemre halmoz.
Ismételten súlyos MSZP-vereséggel zárult a hétvégi időközi önkormányzati választás, mivel egy évvel az országgyűlési választások előtt nem sikerült a baloldali pártnak diadalmaskodnia a komlói időközi önkormányzati választáson. Ráadásul a szakonyfalui polgármester-választáson is a kormánypárti jelölt diadalmaskodott.
A komlói időközi választás jelentősége abban állt, hogy az MSZP-nek lehetősége nyílt arra, hogy egy olyan körzetben szerezze meg a mandátumot, amelyben 1994–2006 között domináns pozícióban volt. Még 2010-ben is több mint 30 százalékot szerzett az országgyűlési választáson a listás szavazatokat tekintve a baranyai városban, amely az országos átlagához (19 százalék) képest több mint 10 százalék volt. Az előjelek és a három éve tartó jobbközép kormányzás alapján teljesen biztosnak tűnt, hogy a komlói körzetben a szocialisták fognak diadalmaskodni, ráadásul a Jobbikon kívül más ellenzéki jelölttel nem kellett szembenézniük.
Mindezzel szemben a komlói választás alaposan rácáfolt a várakozásokra. A kormánypártok a Fidesz–KDNP-vel szövetséges Lungo Drom jelöltjét indították, aki 59,64 százalékos eredménnyel óriási fölénnyel diadalmaskodott a korábbi évtizedekben baloldali dominanciát mutató választókerületben. A szocialisták aspiránsa csupán 32,11 százalékot kapott, míg a Jobbik jelöltje éppen csak átlépte a parlamenti küszöböt 5,26 százalékkal. Minden ilyen időközi választást kapcsán a vesztes fél általában a részvételi arányba kapaszkodik, éppen ezért érdemes ezt is részletesen szemügyre venni.
Az időközi választáson 37,17 százalék jelent meg az urnáknál, míg Komlón a 2010-es önkormányzati választáson 35,84 százalék szavazott, addig a 2010-es országgyűlési választás I. fordulójában 55,93, a II. fordulóban pedig 40,72 százalék. Jól látszik, hogy a múlt vasárnapi részvétel roppant magasnak tekinthető, mivel egy országgyűlési választáson is csupán 18 százalékkal szavaztak többen a városban. Mindezek alapján egyértelműen látszik, hogy még a masszív baloldali hagyományokkal rendelkező Komlón sem fogyott el a kormánnyal szembeni bizalom, mivel egy vele szövetséges pártot tüntettek ki elsöprő arányban a szavazók.
Azzal, hogy a baloldali ellenzék egy olyan városban szenvedett vereséget, ahol egy évvel az általuk tervezett kormányváltás előtt kötelező lett volna a győzelem, minden bizonnyal változást hoz majd az erőviszonyokban. Világosan kiderült, hogy az MSZP nem képes megszólítani azokat a szavazókat, akik 2002-ben és 2006-ban is mellette álltak, míg a kormánypártok egy baloldali fellegvárban is képesek továbbra is a szavazók biztos többségét mozgósítani maguk mellett. A balliberális ellenzék számára ez az eredmény egyben lehetőséget is fog teremteni, mivel elmondhatják, hogy a szocialisták nem képesek a bizonytalan szavazók megszólítására, így rájuk is mindenképpen szükség lesz az ellenzéki összefogásban.
Berettyóújfaluban szintén önkormányzati képviselőt választottak, ahol csupán 19,6 százalék szavazott, de a voksoláson a Jobbikon kívül egyetlen parlamenti párt sem indult. A szélsőjobboldali alakulat csupán 15,26 százalékot ért el, míg a 2010-ben 22,5 százalékot szerzett. Az ellenzék tehát itt is meglehetősen csúfosan leszerepelt, így a Hajdú-Bihar megyei városban is megmaradt a kormánypártok stabil többsége a képviselő-testületben.
