Az oktatási államtitkárság a leghatározottabban visszautasított minden olyan, a sajtóban megjelenő állítást pénteki, az MTI-hez eljuttatott közleményében, amely megtévesztő szándékkal az új finanszírozási rendszert a szocialisták és liberálisok által bevezetni tervezett tandíjként tünteti fel. Emellett az alapvető jogok biztosának jogi aggályaira reagálva államtitkárság cáfolta az ombudsmannak azt az állítását is, hogy az állam az átvett köznevelési intézményekben nem fogja biztosítani a szükséges szakmai és tárgyi feltételeket.
Durva csúsztatások az idei felsőoktatási felvételi körül
Az államtitkárság kommünikéjében felidézte: az MSZP és az SZDSZ azt tervezte, hogy minden felsőoktatásban tanuló fiatalnak kötelezően tandíjat kell fizetnie. Ezzel szemben a tény az, hogy a 2012 szeptemberétől újonnan belépő diákok több mint hatvan százaléka (tehát 10 diákból 6) teljes állami ösztöndíjban részesül.
Tény, hogy az idei 110.617 jelentkező közel háromnegyede, 79.861 fiatal kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptembertől az egyetemeken, főiskolákon – folytatták, kiemelve: a hallgatók a szeptembertől kezdődő tanévben állami ösztöndíjjal vagy állami kamattámogatással tanulhatnak.
Hozzátették: a kormány éppen azért, hogy az állam által nem vagy csak kismértékben támogatott szakokon a tanulás ne „a gazdagok kiváltsága" legyen, létrehozta a Diákhitel II-t. Az új hitelkonstrukcióval a kormány megteremtette annak lehetőségét, hogy minden magyar fiatal, aki eleget tesz a minimumkövetelményeknek, anyagi helyzetétől függetlenül az általa választott területen tanulhasson – emelték ki.
Az államtitkárság azokat a valótlan kijelentéseket is visszautasítja, amelyek szerint „az utóbbi évtizedekben nem volt példa arra, hogy olyan kevesen jelentkeztek volna a felsőoktatásba, mint idén". 2007-ben ugyanis 108.854-en, 2008-ban 96.986-an, idén pedig 110 617-en jelentkeztek – fejtették ki.
A kormány célja egy olyan felsőoktatási rendszer megteremtése és fenntartása, amely – versenyképes diplomák megszerzésével – mind a nemzetgazdaság, mind pedig a hallgatók hosszú távú érdekeit szolgálja. Továbbá cél az is, hogy a már külföldön élő magyar fiatalok is visszatérjenek hazánkba – sorolták.
Alaptalanok az ombudsman aggályai a köznevelési törvény kapcsán
A Pedagógusok Szakszervezete pénteken arról tájékoztatott: az Alkotmánybírósághoz fordult az új köznevelési törvény miatt Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa. A szakszervezet által az MTI-hez eljuttatott dokumentum szerint a biztos július 19-én keltezett indítványában azt írta: arra a következtetésre jutott, hogy a törvény rendelkezéseivel kapcsolatban súlyos alkotmányossági aggályok merülnek fel, a védendő helyzetben lévő gyermekek, tanulók jogainak védelme pedig haladéktalan ombudsmani intézkedést alapoz meg.
A biztos a jogszabály több pontjának megsemmisítését kezdeményezi, így azét a passzusét, amely előírja, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább négy órában óvodai foglalkozáson vegyen részt. Kifogásolja azt is, hogy nincs semmilyen törvényi garancia arra: az állam az átvett intézményekben biztosítani fogja az eddigi szakmai és tárgyi feltételeket.
Az oktatási államtitkárság szerint alaptalan az ombudsmannak az az állítása, hogy az állam az átvett köznevelési intézményekben nem fogja biztosítani a szükséges szakmai és tárgyi feltételeket. Szakmailag tévesek az óvodai nevelés kezdő időpontjával kapcsolatos ombudsmani aggályok is. A korai intézményes nevelés a felzárkóztatás egyik leghatékonyabb eszköze. Egész Európában kiemelt figyelmet szentelnek a kisgyermekkori nevelés intézményes feltételeinek javítására, több fejlett országában minden kisgyermek három éves korától óvodába jár – írták.
Hozzátették: az Emberi Erőforrások Minisztériuma kitüntetett feladatának tartja a hátrányos helyzet felszámolását, a nemzeti köznevelésről szóló törvény egyik legfontosabb eleme az egyenlő hozzáférés biztosítása és a felzárkóztatás.
