A meglévő igazságtalan és inaktivitásra ösztönző rendszer átalakítása a célja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatnak – hangsúlyozta Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat expozéjában.
Soltész Miklós kifejtette: az érintett ellátások a rokkantsági nyugdíj három csoportja a rehabilitációs járadék, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, melyek különböző jogosultsági és folyósítási feltételek mellett jelentették a megváltozott munkaképesség miatti kieső jövedelem pótlását. Átláthatóvá és egyszerűbbé válik az egészségkárosodás miatt megállapítható támogatások rendszere mind az ellátottak, mind a jogalkalmazók számára.
A részletekről szólva elmondta: a javaslat alapján a rokkantsági nyugdíjban részesülők közül: a nyugdíjkorhatárt már betöltöttek nyugdíjat kapnak változatlan mértékben. Az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, valamint a III. csoportba soroltak közül az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltők esetében nem lesz változás, részükre a törvény a jelenleg folyósított ellátást biztosítja a továbbiakban is rokkantsági ellátás néven.
Azok a most rokkantsági nyugdíjban, átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban részesülők, akiknél a felülvizsgálat a foglalkozási rehabilitációt nem javasolja majd, a továbbiakban is a felülvizsgálat előtti mértékben kapják majd ellátásukat, annak összege nem csökken, ők rokkantsági ellátást fognak kapni. Amennyiben a komplex felülvizsgálat során az érintett foglalkoztatási rehabilitációja javasolt, rehabilitációs ellátást kap, amely a rehabilitáció időtartamára, de maximum három évre állapítható meg. Az ellátás időtartama alatt kereső tevékenység folytatható, azonban ezen időtartamra pénzbeli ellátás folyósítása szünetel majd. Az ellátás összege az érintett ellátásokban jelenleg is részesülők esetén azok számára, akiknek a megtartott egészsége 50-60 százalék közötti, tehát a mai 40-50 százalékban egészségkárosodott személyek, egységesen 28.720 forint, azok számára, akiknek a megtartott egészsége 30-50 százalék közötti, tehát a mai 50-70 százalékban egészségkárosodott személyek, 57 440 forint.
A rendszerbe 2012. január 1-jétől újként belépőknél az összeg az egészségkárosodás előtti három éven belül szerzett jövedelem összegének a megtartott egészség mértékétől függő hányada. A rehabilitációs ellátás mértéke az új belépőknél azok számára, akiknek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a megrokkanás előtti átlagjövedelem 35 százaléka, azok, akik tartós foglalkozási rehabilitációra szorulnak, az átlagjövedelmük 45 százalékának megfelelő ellátást kapnak majd.
Soltész Miklós rámutatott: az új ellátórendszer célja a munkaerő-piacra való visszavezetés, amely a támogatott foglalkoztatás, a közfoglalkoztatás, illetve a foglalkozási rehabilitáció hangsúlyos alkalmazásán alapul. Ennek érdekében az egyes ellátásokra és szolgáltatásokra való jogosultság kiinduló alapja az egészségkárosodás mértékén túl a foglalkoztathatóság, illetve a foglalkozási rehabilitáció indokoltsága - jelezte. Hangsúlyozta: a támogatások segítségével kívánják az érintetteket a munka világába – a versenyszférába, a közszférába, valamint a START munkaprogram keretében a közfoglalkoztatásba - visszavezetni.
Új támogatási formaként kiemelte a javasolt minimális bürokratikus kötelezettséggel megszerezhető rehabilitációs kártyát. Ez teljes munkaadói járulékmentességet jelent az egészségkárosodott, ám megmaradt munkavégzési képességgel rendelkező munkavállalók foglalkoztatásának teljes időtartamára, amivel érdekeltté kívánják tenni a munkaadókat is a foglalkoztatásban. A rehabilitációs kártya kedvezményt a rehabilitációs ellátásra jogosultak vehetik igénybe. Leszögezte: az alapelv az, hogy nincsenek fogyatékos-specifikus munkakörök, hanem mindenki számára alkalmas munkakörülményeket szükséges kialakítani. Szólt arról is, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztatókat érintő akkreditációs és támogatási szabályok is változni fognak. Minden foglalkoztatóra azonos szabályok lesznek érvényesek, a résztvevő személyére szabott lesz a foglalkozási rehabilitáció módja, amit a foglalkoztatónak végre kell hajtania, együttműködve a rehabilitációs szakigazgatási szervvel.
A módosító csomag része a szociális törvény, illetve a gyermekvédelmi törvények, valamint a családok támogatásáról szóló törvény módosítása. Kiemelte: bölcsőde esetében a fenntartó számára lehetővé válik, hogy az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a gondozásért is külön személyi térítési díjat állapítson meg. Ugyanakkor a rászoruló, a három- vagy többgyermekes, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok, valamint az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek esetében nem szedhető térítési díj. A családok támogatásáról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az ikergyermekeket nevelő szülők az ikrek után járó magasabb összegű gyermekgondozási segélyre akkor is jogosultak a gyermek egyéves korát követően, ha 30 órát meg nem haladóan, vagy otthon folytatnak keresőtevékenységet.
A törvényjavaslat a munka világát érintő törvények közül többet is módosít, ezek egyrészt az egyes törvények előírásainak egyszerűsítésére, alkalmazásuk megkönnyítésére, a kis és középvállalkozások adminisztratív és egyéb terheinek csökkentésére irányulnak, és összhangot teremtenek az unió jogszabályaival, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeivel.
Nem a megtakarítási igény szülte a javaslatot
Nagy Kálmán, a kereszténydemokraták vezérszónoka arról beszélt, hogy a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszerét nem a Széll Kálmán-tervben foglaltak miatt akarják megváltoztatni. Szerinte a módosítások vezérgondolata, hogy nem élhet teljes értékű életet, aki nem tesz a másikért, ezért hangsúlyozzák a munka fontosságát.
Elmondta, hogy orvosként leukémiás gyerekeket gyógyít, és közülük sokan 18 évesen, bár egészségesek, rokkantellátásra jelentkeznek. Beszámolója szerint sokukat győzködni kell, hogy korábbi betegségüket „tagadják le”, és álljanak munkába, noha a jelenlegi rendszerben ezt elkerülhetik, ami Nagy Kálmán szerint jól példázza, hogy azon változtatni kell.
A szocialisták vezérszónoki felszólalására reagálva a KDNP-s politikus Gyurcsány Ferencet idézte, mondván, miniszterelnökként botránynak nevezte, hogy minden harmadik nyugdíjas rokkantnyugdíjas, és közülük minden második aktív korú.
Szólt arról, hogy a rehabilitációt a munkaerőpiacra visszavezető útnak tekintik. Szavai szerint erre „ráléptetni” erkölcsi kérdés is, nemcsak munkajogi. Vannak, akik semmilyen munkát nem tudnak végezni, őket „részvéttel és szeretettel kell körülvenni”, a törvényjavaslat célja ugyanakkor, hogy mindenki más kamatoztathassa képességeit.
