A KDNP azt szeretné, ha a kormány átdolgozná az új polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezetét. Rubovszky György, a KDNP vezérszónoka közölte: nem tartja szerencsésnek, hogy annyira gyorsítanák a polgári törvénykönyv elfogadását, hogy arról már december 15-én zárószavazás legyen. Mint mondta, alkotmányossági problémájuk van a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos rendelkezéssel, amely nem veszi figyelembe az Alkotmánybíróság döntését. Megjegyezte: a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló kifogásuk szintén alkotmánybírósági döntésre vár. 

A kereszténydemokrata képviselő kiemelte: az általános vitára alkalmasság feltétele, hogy az előterjesztett javaslat módosító indítványokkal javítható. Hozzátette: úgy érzi, hogy a kormány által becsatolt törvényjavaslat még módosító indítványokkal sem javítható megfelelő szintre. Mint mondta, ezt a törvényjavaslati vitát nem lehet folytatni, össze kell dolgozni a szakértői javaslatot és a kormány által készített törvényjavaslatot. Rubovszky György azt javasolta, hogy a szaktárca kérje vissza átdolgozásra a javaslatot és terjesszen elő egy új változatot. Hangsúlyozta: kiérlelt polgári törvénykönyvre van szükség, olyanra, amelyre az Országgyűlés minden képviselője büszke lehet.

A Fidesz jelenlegi formájában - a szocialistákkal ellentétben - nem támogatja az új polgári törvénykönyv (Ptk.) tervezetét; ez a vezérszónoki felszólalásokból derült ki a Ptk.-ról szóló törvényjavaslat keddi általános vitájában az Országgyűlésben. A Fidesz egyik vezérszónoka, Vitányi István problémásnak nevezte, hogy az új Ptk. tervezetéből kimaradna a házasságkötést megelőző harminc napos várakozási idő, illetve bizonyos esetekben lehetőség lenne a házasság közjegyző előtt történő felbontására. Problémának nevezte, hogy az új Ptk. nem szólna a házasságkötés előtti időszakról, a jegyességről. László Tamás, a Fidesz másik vezérszónoka a tervezet óriási hiányának nevezte, hogy kihagyja a szövegezésből a házastársi hűséget.

Az ellenzéki képviselők az egységes mezőgazdasági támogatási rendszer (SPS)  bevezetéséről és működéséről szóló törvényjavaslat kedden folytatódó általános vitájában értetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy miért van szükség a rendszer bevezetésére. Medgyasszay László (KDNP) az SPS rendszerről azt mondta, hogy a bevezetése után a földtulajdonosok ki lesznek szolgáltatva. A képviselő hozzátette: tart attól, hogy már eldőlt a kérdés, mert ezzel a rendszerrel stabilizálják az eddig kialakult birtokstruktúrát.

A vasúti közlekedésről szóló törvény - Általános vita

Az Országgyűlés keddi ülésén befejezte a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításának a tavaszi ülésszak alatt megkezdett általános vitáját. A vasúti törvény módosítása szerint a vállalkozó vasúti társaság nem kötelezhető számára gazdasági hátránnyal járó, ezért általa vállalni nem kívánt vasúti közszolgáltatásra. A pályahálózat működtetésére, a személy- illetve áruszállításra és a vontatási szolgáltatásra külön-külön is megszerezhető az engedély, amennyiben a kérelmező megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek. Vontatási szolgáltatás csak vasúti személyszállításra vagy vasúti árutovábbításra vonatkozó működési engedély birtokában végezhető. A pályahálózat működtetésére vonatkozó szabály változatlan, hiszen a javaslat szerint az engedély csak egy adott vasúti pályahálózatra adható ki.

A keddi vitában Bebes István (Fidesz) úgy vélte, a magyar vasút fejlesztése kapcsán fontos kitérni az úgynevezett térségi és regionális vasutak problémáira. Közölte: felmerül az a kérdés, hogy a vasúti szárnyvonalak bezárása segített-e a vasút műszaki állapotának javításában, és kérdés az is, hogy az elbocsátások eredményezték-e a szolgáltatás színvonalának javítását. Megjegyezte: nem tapasztalják, hogy ezek a változások pozitív eredményt hoztak volna. A térségi, regionális vasút gondolatkörében a politikus kitért az önkormányzatok szerepére. Úgy vélte, az önkormányzatok mai gazdasági helyzetében nem lehet elvárni, hogy ilyen feladatot vállaljanak. Részletes vita az Országgyűlés későbbi ülésén lesz.

Napirend előtt

A gyermekek világnapjáról, a Magyar Rádió zenei együtteseinek évadnyitó társulati üléséről, a Bábolna Zrt. privatizációjáról, az élelmiszer ellenőrzés állapotáról, valamint Papp Lajos szívgyógyászról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt a parlamentben.

Medgyasszay László (KDNP) az élelmiszerbiztonság fenntartásának fontosságáról beszélt. Miért hagyja a kormány az élelmiszerlánc ellenőrzésére hivatott szervezetet csődközelbe jutni? - tette fel a kérdést. Mint mondta, az állategészségügyi igazgatás meggyengülése eredményeként Magyarországon is megjelent a kéknyelv betegség.

+

Gőgös Zoltán földművelésügyi államtitkár válaszában arról beszélt, hogy az áruk szabad áramlása kapcsán kerülhetett be az országba a kéknyelv betegség.