A bankok elszámolásának végén átlagosan egyharmaddal biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete – közölte Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. „Miután az a pénz, amit a bankok tisztességtelenül elvettek, visszajár, ez a legtöbb esetben úgy fog történni, hogy a még fennálló tartozást ennyivel csökkenteni fogják, tehát az emberek adóssága is radikálisan csökkenni fog ennek következtében” – magyarázta a kormányfő.
Hozzátette, ahhoz képest, milyen bonyolult kérdésről van szó, gyors megoldás várható, „ügyféltípusonként halad majd előre a bankok átvilágítása”. Azt szeretné – mondta –, ha 2015. július 1-jén már csak „véletlenszerűen” akadna olyan hitel, amely esetében még nem zajlott le az elszámolás.
Orbán Viktor megjegyezte, az elszámolási törvényjavaslat pénteken kerül nyilvánosságra, ami után szerinte „egy ország fog osztani, szorozni”, hiszen egyenként kell újraszámolni minden hitelszerződést.
A bankok pedig ki fogják fizetni ezeket az összegeket – folytatta –, és „ha nincs ennyi most a bankokban, akkor majd a tulajdonosaik be fogják oda tolni ezeket az összegeket, hogy a bankok továbbra is működhessenek és egyben a bírósági ítéleteket is teljesítni tudják”.
Példátlanok jelenlegi intézkedések
Értékelése szerint a magyar gazdaságtörténetben példátlan, hogy a kormány és a parlament „a tisztesség logikája” alapján teljes egészében átvilágítson egy „az emberekkel szemben tisztességtelen pénzügyi manőverrendszert”, és elszámoltassa a bankokat. „Olyan még nem volt, hogy egyszer csak valósággá váljon az, hogy tisztességtelennek lenni rossz üzlet, tisztességesnek lenni meg jó üzlet” – fogalmazott.
A miniszterelnök azt is mondta ugyanakkor, hogy a modern pénzügyi rendszerben a bankok nélkülözhetetlenek, és ha „jól kezelik” őket, akkor a gazdáságnak áldás a létezésük. „Ha eljön a fair bankok korszaka, akkor ők nagy mértékben segítik a gazdaságot, ezen keresztül segítik az embereket” – emelte ki.
El akarjuk tüntetni a devizahiteleket
A devizahitelek forintosítását firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta, ez továbbra is cél, „el akarjuk tüntetni a devizahitel-rendszert, mert ez meggyötri az embereket, kiszolgáltatott helyzetbe hozza őket”. Ám ezek a tárgyalások még el sem kezdődtek, „ez egy másik történet” – jelezte.
Megsokszorozódnak a kkv-k lehetőségei
A magyar kis- és középvállalkozások (kkv) a korábbinál jóval több lehetőséghez jutnak majd a következő hét évben az uniós források felhasználásáról Brüsszellel kötött partnerségi megállapodás alapján – jelentette ki Orbán Viktor a Kossuth Rádióban.
A kormányfő – akinek José Manuel Barroso, az Európai Bizottság leköszönő elnöke csütörtökön Budapesten adta át a partnerségi megállapodás dokumentumait a 2014-2020 közötti EU-s források felhasználásáról – úgy fogalmazott: azzal, hogy az uniós pénzek 60 százaléka gazdaságfejlesztésre megy majd, „a magyar kkv-k körülbelül négyszer-ötször akkora lehetőségekhez jutnak a következő hét évben, mint ami elérhető volt számukra az elmúlt hét évben”.
A megállapodás előkészítéséről úgy fogalmazott: a kormány nagyon kemény tárgyalásokat folytatott az unióval arról, hogyan és mire lehet elkölteni a támogatásokat, s bár messziről indultak az álláspontok, a végén sikerült megegyezni. Közölte, ha a Magyarországnak járó fejlesztési forrásokat elosztják a lakosság számával, akkor „700 ezer forintot meghaladó összegről beszélünk fejenként”.
Orbán Viktor úgy értékelte, hogy az uniós pénzzel „a kommunizmusért egyfajta történelmi elégtételt is kap Magyarország”.
A másik értelmezési keret – folytatta a miniszterelnök –, hogy nagyjából ugyanannyi EU-s pénz érkezik Magyarországra, mint amennyit „a magyarok munkájával előállított jövedelemből a külföldiek kivisznek”. Így a magyarokban nem alakulhat ki az az érzet, hogy kizsákmányolják őket a külföldiek – mondta.
A külföldi befektetések munkahelyeket hoznak létre, a kivitt profitot pótolják az uniós források, és így Magyarország megkapja az esélyt arra, hogy gazdaságpolitikájával néhány év múlva ugyanolyan erős lehessen, mint az EU ma legerősebb gazdasággal rendelkező tagállamai – összegezte véleményét.
A csatákat akkor kell megvívni, amikor azoknak értelmük van
Az EU-val kapcsolatos kritikáit firtató kérdésre azt válaszolta, a csatákat akkor kell megvívni, amikor azoknak értelmük van, „az ember nem pofozkodik csak úgy, mert jól esik”. A partnerségi megállapodással Magyarország szempontjából minden tekintetben kielégítő eredményt ért el a kormány – hangsúlyozta, feltéve ezért a kérdést: „miért kellene ilyenkor bántani a másik felet?”
A Norvég Civil Támogatási Alap forrásait koordináló Ökotárs Alapítvány budapesti irodájában tartott házkutatással összefüggésben Orbán Viktor azt mondta: a törvények mindenkire vonatkoznak, nem lehet úgy elkölteni Magyarországon közpénzeket vagy magánpénzeket, hogy a mindenkire érvényes szabályok, ellenőrzés alól kivonják azokat.
Navracsics Tibor a holnapért felelős az EU-ban
Azzal kapcsolatban, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság megválasztott elnöke Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminisztert a bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért, sportért és állampolgársági ügyekért felelős biztosi posztjára jelöli, a kormányfő úgy foglalt állást: Navracsics Tibor a holnapért felelős az EU-ban, hiszen az unió jövője azon múlik, milyen lesz az oktatási rendszer, a kultúra, a sport és a közösségi élet.
Navracsics Tibor miniszteri utódjának személyével kapcsolatban Orbán Viktor egyelőre türelmet kért, de jelezte, gyors döntést kell hoznia.
