Az elmúlt hónaphoz képest jelentősen nőtt az előre hozott választást akarók száma, a Fidesz támogatottsága a biztos szavazók körében csaknem kétharmados, sem az MDF sem az SZDSZ támogatottsága nem éri el a parlamenti küszöböt – derül ki a Medián szeptemberi, a szokásosnál nagyobb mintán végzett felméréséből. Egyre többen gondolják úgy, hogy Gyurcsánynak le kellene mondania, s ezzel együtt egyre kevesebben hisznek neki – olvasható ki a Nézőpont Intézet legfrissebb közvéleménykutatásából, amelyet a Heti Válasz megbízásából készített.
A hvg.hu által szerdán ismertetett közvélemény-kutatás szerint a 2400 ember megkérdezésével készült adatok a pártok közötti erőviszonyok változatlanságát mutatják. A választani tudó „biztos” szavazók csaknem kétharmada a Fideszre (64 százalék), bő egynegyede pedig az MSZP-re (26) szavazna, az MDF és az SZDSZ támogatottsága 1 százalékponttal marad el a parlamenti küszöbtől, a többi párté pedig legfeljebb felfelé kerekítve éri el az 1 százalékot.
Jelentősen nőtt viszont az előre hozott választást akarók aránya - valószínűleg nem függetlenül attól, hogy a kérdés a parlamentben is napirendre került. Az MSZP támogatóinak bő háromnegyede a Gyurcsány-kormányt tartaná hivatalában, a jobboldali szavazók hasonló arányban vannak az előre hozott választás mellett.
A szokásosnál kétszer nagyobb minta alapján az SZDSZ szavazóinak a véleménye is viszonylag pontosan vizsgálható: nagy többségük vagy új MSZP-SZDSZ-koalíciót, vagy egy „szakértői” kormányt támogatna.
Nagyjából változatlan a sorrend a politikusok népszerűségi listáján is, bár több ellenzéki vezető elismertsége növekedett az előző hónaphoz képest: vezet Sólyom László államfő 60 százalékos népszerűséggel, őt követi Kósa Lajos (58), Pokorni Zoltán (54), Orbán Viktor (53) és Dávid Ibolya (50). Fodor Gábor népszerűsége 42, Gyurcsány Ferencé 23, Kóka Jánosé 12 százalékos.
A Nézőpont Intézet felmérése alapján a megkérdezettek 59 százaléka gondolta úgy, hogy Gyurcsány Ferencnek le kellene mondania a miniszterelnöki posztról, s csupán 32 százalékuk ódzkodik a leléptetéstől. A kormányfő hiába jelentette be, hogy a következő két év az „aratás” időszaka lesz, csak a megkérdezettek 10 százaléka (az MSZP-szavazók fele) bízik abban, hogy a jövőben számára könnyebb lesz a megélhetés, 38 százalékuk viszont egyenesen romlást vár a miniszterelnök rózsaszín jövőképe ellenére. A kormányfő adócsökkentési tervét illetően a választók 47 százaléka szerint nem fog változni semmi, míg 15 százalékuk egyenesen adóteher-emelkedést vár, és csak 29 százalékuk bízik a könnyítésben.
Fodor összezavarta az SZDSZ-ről kialakult képet a Gyurcsánnyal szembeni, sokakat meglepő határozottságával. A megkérdezettek 43 százaléka ellenzéki, míg 41 százaléka kormánypárti erőként gondol a nagy múltú kis pártra. Jelenleg minden második választópolgár szerint a szabad demokraták nem fogják támogatni a kormány költségvetési tervezetét, s csak minden harmadik állítja ennek az ellenkezőjét. Az új elnök középre nyitása népszerű a választók körében. A Szabad Demokraták Szövetsége maroknyi szavazójának 70, míg a Fidesz sokszínű táborának 60 százaléka úgy gondolja, „jó volna, ha a Fidesz és az SZDSZ szorosabban együttműködne”.
Az „egyszázalékos SZDSZ” 4 százalékon áll, s az összes megkérdezett 51, míg a magukat középen állóként definiálók 64 százaléka szerint Fodor képes ismét a parlamentbe vinni a „magyar liberálisokat”.
A politikusok népszerűségi mutatója szerint Kósa Lajost látnák a legszívesebben fontos szerepet betölteni a közéletben (a válaszadók 66 százaléka), míg a sor végén Gyurcsány Ferenc és Kóka János kullog, alig átlépve a 20 százalékos arányt.
