A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője vezérszónoki felszólalásában kifejtette: az egyszerűbb, átláthatóbb és költségtakarékosabb a közigazgatást célozza meg. Hozzátette: a javaslat azt kívánja elérni, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, az ügyfelek a ügyintézést ne tehernek érezzék, hanem gördülékeny folyamatnak.  

Hangsúlyozta: szolgáltató közigazgatásra van szükség, amely kevesebb bürokráciával jobb szolgáltatást nyújt, az emberekért, nem pedig önmagáért dolgozik, polgárok igényeihez jobban igazodik és ügyfélbarát.  

A törvényjavaslat módosítása kapcsán kiemelte, hogy a vállalkozások érdekében előírják, hogy a hatóságnak jóhiszeműen, az ügyfél érdekében kell eljárnia. Azt is fontosnak nevezte, hogy a hatósági tevékenységek újszabályozása felszámolja a hatóságok állampolgárok szembeni bizalmatlanságát, így számos eljárásban teremthető meg annak a feltétele, hogy a szükségtelen engedélyeztetéseket megszüntessék vagy bejelentési kötelezettséggé változtassák.

Gyorsabbá válnak a hatósági eljárások    

A közigazgatási tárca területi államigazgatásért felelős államtitkára expozéjában kitért arra, hogy az ügyintézési határidőt érintő módosítások egy része a Ket.-módosítás főszabály szerinti 2012. február elsejei hatálybalépésétől eltérően 2014. január elsején lépnek hatályba. Ilyen rendelkezés egyrészt az, amely az általános ügyintézési határidőt 30-ról 21 napra csökkenti, másrészt az, amelyik az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével az ügyfélnek okozott károk csökkentése érdekében általánosan a "hallgatás-beleegyezés" szabályának alkalmazását írja elő.  

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az ügyfél akár telefonon, akár interneten, illetve a kormányablakokon keresztül, akár személyesen is, érdemben "egyablakos" módon intézhesse ügyeit - ismertette Szabó Erika, aki szerint az előterjesztés jelentős lépés a közigazgatás fejlesztésének útján.

Csökkennek az adminisztrációs terhek

Molnár Attila, a Fidesz vezérszónoka azt mondta, hogy a törvénymódosítás célja a hatósági ügyintézés gyorsítása, valamint az adminisztrációs terhek csökkentése mind az ügyfelek, mind a hivatalok számára. A javaslat választási lehetőséget ad az ügyfeleknek, a hatóságok számára pedig biztosítja a magas színvonalon történő munkavégzést - tette hozzá.  

Kiemelte, hogy az általános ügyintézési határidő 2014. január 1-től 30 napról 21 napra csökken, és bevezetik „a hallgatás-beleegyezés” elvét, arra az esetre, ha az ügyintézési határidőn belül nem hoznak határozatot. A határidőt pedig csak kivételesen lehet majd meghosszabbítani - tette hozzá. A politikus a javaslat egyik legfontosabb elemének az elektronikus ügyintézésről szóló szabályozást tartotta. Mint mondta, a törvény lehetővé teszi elektronikus dokumentumokon keresztül történő ügyintézést, így szükségtelenné válik a papírhoz való ragaszkodás és csökkennek az adminisztrációs terhek.   

Meg kell védeni a magyar szabadalmakat

A kormánypárti képviselők mellett az MSZP és a Jobbik is támogatta a szellemi tulajdonra vonatkozó törvények módosításáról szóló javaslatot szerdán a parlamentben, míg az LMP kritikát fogalmazott meg.

Spaller Endre, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, ha a magyar vállalatokat akarják támogatni, akkor azt is segíteni kell, hogy azok meg tudják védeni a szabadalmaikat. Ehhez viszont eszközöket kell adni a feltalálók kezébe, hogy európai és világviszonylatban is képesek legyenek megóvni a találmányaikat.  

A képviselő szerint ezért is fontos, hogy Magyarország minél több nemzetközi egyezményhez csatlakozzon.  

A hatékonyságot növelő eszköznek nevezte, ha megtalálják azokat, akik korábban már megoldottak egy előttünk álló problémát. Hangsúlyozta, hogy ezt a nemzetközi kapcsolatrendszer erősítése is segíti.

Az egészségügy hozzáférésének biztosítását várják az új rendszertől

A vezérszónoki felszólalásokkal folytatódott az egyes egészségügyi tárgyú törvények általános vitája szerdán az Országgyűlésben.

A KDNP szerint a törvényjavaslattól a többi közt azt várják, hogy biztosítsa az egészségügy hozzáférhetőségét és az esélyegyenlőséget, egy meghatározott szintig térítésmentes és finanszírozható legyen a rendszer. Puskás Tivadar, a párt egyik vezérszónoka szerint egy rugalmasabb információs rendszer is létrejöhet, és a háziorvosoknak területi ellátási kötelezettsége lesz.   

Párttársa, Nagy Kálmán az MSZP-s vezérszónokok által elmondottakra reflektálva azt hangsúlyozta: nem érti, miért szidják ezt a javaslatot, amikor korábban ennél jóval nagyobb költségkivonást tartalmazó törvényeket is megszavaztak. Hozzátette, hogy építőkockánként kell újraépíteni az egészségügyet, és vitathatatlan, hogy a szektorban dolgozók a válság miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek.   

Ez a javaslat nem a magánzsebekbe folyatja el a pénzt, nem privatizál kórházakat, nem hoz létre gyógyszertár-láncokat és nem preferálja a profitszerző tevékenységet. Ezzel szemben Nagy Kálmán elmondása szerint megpróbálja a rendszert úgy módosítani, hogy annak minden eleme a helyére kerüljön, és gazdaságos, méretarányos legyen.