A témában állást foglalók kétharmada szerint szükség van új alaptörvényre, és a végszavazásra váró normaszöveg egyes tartalmi elemeit is legalább ekkora arányban támogatják – derült ki a Nézőpont Intézet Heti Válasz számára készült közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek 88 százaléka egyetért a történeti alkotmány és Szent Korona megemlítésével a nemzeti hitvallásban, és hasonlóan nagy támogatást élvez a kereszténység nemzetmegtartó szerepének az elismerése, valamint a különböző vallási hagyományok megbecsülése is (80 százalék).
Ugyan nem önmagában a szöveg dönti el egy jogszabály megítélését, de annyi biztosan látszik, hogy nagy igény mutatkozik az 1949-es keltezésű ideiglenes alkotmány lecserélésére, az új alaptörvény tartalmát pedig támogatnák a magyarok – olvasható a Nézőpont Intézet felmérésében. Az elkészült normaszöveg elfogadása előtti napokban az összes megkérdezett 60 százaléka (az érvényesen válaszolók 70 százaléka) érzi szükségét egy új alaptörvénynek. A kormánypárti szimpatizánsok 79 százaléka, a Jobbik táborának pedig 66 százaléka támogatja az alkotmányozást, az MSZP szimpatizánsainak 60, az LMP szimpatizánsainak pedig 46 százaléka azonban elutasítja a mostani szöveg megváltoztatását.
Az alkotmányról szóló esetleges népszavazás az elfogadásra váró szabályok szerint eredményes lenne, hiszen azon most vasárnap saját bevallása szerint az emberek 62 százaléka részt venne. A részvételüket biztosra ígérők 51 százaléka állította, hogy igennel szavazna az új alaptörvényre (az érvényesen válaszolók 67 százaléka) – szerepel a kutatásban.
Az Országgyűlés előtt fekvő normaszöveg több tartalmi elemével egyetért a magyarok többsége. A nemzeti hitvallás egyik legvitatottabb részletét, a Szent Korona és a történeti alkotmány vívmányainak tiszteletben tartását az összes megkérdezett 88 százaléka rögzítené az új alaptörvényben. Azzal a megfogalmazással pedig, miszerint „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait”, tízből nyolc megkérdezett azonosulni tud, és hasonlóan az előző állításhoz, nincs különbség demográfiai bontások szerint.
A forint hivatalos fizetőeszközként való rögzítése a magyarok nagy többsége szerint természetes Magyarország alaptörvényében (75 százalék). Hasonlóan magas azok aránya, akik szerint a kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt, amely az államadósságnak egy meghatározott szint fölé emelkedését eredményezi (74 százalék).
A kiragadott tartalmi elemek közül szintén magas támogatást élvez az, hogy a huszadik századi diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülhetetlenek (66 százalék). Az új alaptörvény elfogadása utáni részletes szabályozások egyik legvitatottabb pontja lehet az ön- és tulajdonvédelem definiálása, a társadalom ugyanis egyértelműen elutasítja az önvédelmi fegyverhez jutás szabályainak könnyítését. A megkérdezettek 21 százaléka elvárja, 73 százaléka azonban elutasítja az előírások enyhítését – zárul a felmérés.
