Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (k), Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke (j) és Bagdy Gábor kereszténydemokrata főpolgármester-helyettes a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján rendezett emlékmenet indulása előtt a budapesti Kossuth téren 2017. augusztus 23-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Az emléksétán részt vett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Rétvári Bence, a tárca parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke is.

A megemlékezés Kerényi Lajos piarista szerzetes beszédével kezdődött a Kossuth Lajos téren, a Terror Háza Múzeumnál Balog Zoltán és Hámori József akadémikus mondott beszédet. A megemlékezés koszorúzással és mécsesgyújtással zárult.


A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján rendezett emlékmenet résztvevői az indulás előtt a budapesti Kossuth téren 2017. augusztus 23-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A kormányzat tervei között szerepel, hogy központi emlékművet létesítsenek „a kommunizmus által meggyötört embereknek". A javaslatot a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete tette, a jelenlegi elképzelések alapján az emlékművet Óbudán helyezik el – mondta el Rétvári Bence az M1 aktuális csatornán hétfőn.


A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján rendezett emlékmenet halad a pesti rakparton 2017. augusztus 23-án. Elöl Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Kerényi Lajos atya és Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke (b-j), mögöttük Orosz Atanáz görög katolikus megyés püspök és Dúl Géza atya (b-j). (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A sztálini Szovjetunió és a náci Németország közvetlenül a második világháború kitörése előtt kötött az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződést. A dokumentumot 1939. augusztus 23-án írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. A szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. A paktum azonban csak elodázta a két diktátor összecsapását: Hitler, miután már nem fenyegette a kétfrontos harc veszélye, 1941. június 22-én elindította hadosztályait a Szovjetunió ellen.


A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján rendezett emlékmenet halad a pesti rakparton 2017. augusztus 23-án. Elöl Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Kerényi Lajos atya és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke (b-j), mögöttük Orosz Atanáz görög katolikus megyés püspök és Dúl Géza atya (b-j). (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

A 2008 júniusában Prágában tartott Európa lelkiismerete és a kommunizmus című nemzetközi konferencián Václav Havel volt cseh államfő kijelentette: Európa rendkívüli felelősséget visel a nácizmusért és a kommunizmusért, azért a két totalitárius rendszerért, amely ezen a földrészen jött létre. A tanácskozás résztvevői, majd szeptemberben az Európai Parlament (EP) magyar, észt, brit, német és lett képviselői javasolták, hogy augusztus 23-át nyilvánítsák a totalitárius rendszerek áldozatainak emléknapjává.


A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján rendezett emlékmenet a Cipők a Duna-parton emlékműnél 2017. augusztus 23-án. Elöl Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára, a KDNP alelnöke virágot helyez el, mögötte, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Kerényi Lajos atya és Dúl Géza atya (b-j). (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Az EP 2009 áprilisában állásfoglalásban javasolta az emléknap megtartását. Az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2011. június 10-én, a magyar EU-elnökség alatti utolsó ülésükön lengyel, magyar ás litván kezdeményezésre közös állásfoglalásban emlékeztek meg a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól.


A totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján rendezett emlékmenet résztvevői által elhelyezett virágok a Cipők a Duna-parton emlékműnél 2017. augusztus 23-án. (MTI Fotó: Koszticsák Szilárd)

Az emléknapot először 2011-ben tartották meg.

Tekintse meg az emléksétán készült képgalériánkat!