Pálffy István emlékezése:

Giesswein Sándor emelte be a magyar politikába. Már száz évvel ezelőtt európai egységben gondolkodott, de ismerte a nemzeti érdekeket és elismerte a nemzet önvédelemre való jogát is. Itt, az országgyűlésben  a numerus clausus megszavazása ellen szállt síkra.

A családpárti feminizmus, a nők jogainak élharcosa volt.

Az elsők között követelte a nők választási jogát.

Kiállt a munkások jogaiért, a társadalombiztosításért, a dolgozó nők jogaiért, az egyházi birtokok bérbeadásáért a rászorulók számára.

Giesswein Sándor mindezt úgy összegezte, hogy „a keresztény szociális politika a keresztény etika alapján útját állja az individualizmus által előidézett igazságtalanságoknak, s nem más, mint a keresztény igazságosságának a társadalmi és gazdasági életben való gyakorlati alkalmazása."

Tisztelt Képviselőtársaim! Elvakult embernek kell lennie annak, aki nem akarja észrevenni az átfedést a korabeli keresztény szociális program és a kormánypárti frakciók által támogatott mai politika között.

Az ország jövőjét mi is az Európai Unióban képzeljük el, de csak akkor, ha nemzeti érdekeinket nem sérti az Unió által alkalmazott kettős mérce. Aktuális hasonlóság, hogy ez a kormány fellép azok ellen, akik a véleménynyilvánítás szabadságát más közösségek sérelmére akarják megvalósítani – ld. az Élet menetével szemben. Mint ahogy megegyező politikai hangsúly a

családpártúság, a gyermekes anyák segítése a gyes és a gyed visszaállításával, a munkába való visszatérés támogatásával, és ilyen a nők kedvezményes nyugdíja 40 év szolgálati viszony után. További párhuzam, hogy az agrártárca megkezdi 200 ezer hektár föld pályáztatását ugyanúgy a nagybirtokból, a korábban privilegizált nagybérlők rovására.

Giesswein abból indult ki, hogy a társadalmi béke megteremtésének alapja az igazságosság megvalósulása. Úgy gondolom, csak a bigott liberálisok és a vulgár marxisták utasíthatják el ezt a világnézeti alapvetést. Na, de hát éppen ezen az alapon áll a Fidesz-Kdnp kormány tehermegosztási politikája.

A bankok megadóztatása, a garantált profitok visszanyesése, hiszen a tőke maga is munkának az eredménye, ezért semmiféle előjoggal nem bír a termelés másik tényezője, a munka felett. Ezért a munkajövedelem terheinek mérséklése és a fogyasztásra rakódó adók általánossá tétele éppen az igazságosság megteremtését szolgálja.

A munkalehetőségek kiterjesztése – ma még főleg közmunkával,

ötszázezer munkahely megvédése a válságban véresen önérdekű tőkével szemben a mai világban a társadalmi békét őrzi meg.

A rezsicsökkentést is ilyen igazságos meggyőződés vezérli. És lehet még igazságosabb tenni, ha addig megyünk az emberek terheinek könnyítésében, amíg a tőkével szemben még méltányos. És ilyen keresztény politika a családi adórendszer igazságos kiterjesztése, vagy a családok csődvédelme is.

Épp ez a törekvése a mi pártunknak és ezért nem elérhetetlen ideálokért, hanem elérhető dolgokért küzd, azt a szép és nemes célt tűzvén ki maga elé: minél többeknek minél több boldogságot.

Ezt ugyan még Giesswein Sándor mondta itt a Házban, de nem lehet elégszer hangsúlyozni. Büszkén vállaljuk!