Emléktáblát avattak Varga Béla balatonboglári plébános, a nemzetgyűlés volt elnöke tiszteletére Veszprémben. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára avató beszédében felidézte a nemzetgyűlés egykori elnökének, a Független Kisgazdapárt országos alelnökének alakját, méltatta hazaszeretetét és hűségét hite iránt.
Az államtitkár megemlékezett arról, hogy Varga Béla küzdött a náci és a kommunista diktatúra ellen is: segítette a német fogságból Magyarországra szökött francia hadifoglyokat, számos lengyelt és zsidót bújtatott. Ezzel megmutatta, hogy a keresztény ember nem lehet megalkuvó, beletörődő; a kereszténység bátorságot jelent, szembeszállást az akkori hatalommal – szögezte le.
A plébános életének abból a szakaszából is hozott példát, amikor nemzetgyűlési képviselő lett, a kommunisták mégis semmibe vették országgyűlési képviselői státuszát, nyomoztak utána. „Ebből látszik, hogy a kommunisták sohasem fogják tiszteletben tartani egyszer sem a népakaratot, nem fogja érdekelni őket, hogy kinek van többsége, s kinek kisebbsége, nem fognak tisztelni egyetlen egy demokratikusan megválasztott állami vezetőt, képviselőt, köztársasági elnököt vagy bárki mást, nekik csak a saját céljaik a fontosak. Ha kell, ehhez igazítják az elveiket” – fogalmazott Rétvári Bence, aki szólt arról, hogy a kommunizmus alatt egymillió embert vontak rendőrségi eljárás alá, 650 ezer ember ellen emeltek vádat, 390 ezer elmarasztaló ítélet született a bíróságokon.
Varga Béla a II. világháború után az amerikai emigrációban is folytatta küldetését, részt vett a Magyar Nemzeti Bizottmány létrehozásában, amelynek később vezetőjévé is választották. De Gaulle elnök a francia becsületrenddel tüntette ki, 1983-ban az amerikai kongresszus mindkét háza törvényhozási naplójában örökítette meg a szabadságért és demokráciáért vívott tetteit, a rendszerváltás után Magyarországon és Lengyelországban is magas állami kitüntetéseket kapott – sorolta a kereszténydemokrata államtitkár.
Varga Béla példamutató életútjának elemzésén át végül arra a következtésre jutott: Európában a kulturális, nyelvi, történelmi, művészeti, hagyománybeli adottságok különbözőek, egyedül a kereszténység közös; a kereszténység adja meg az európai identitást. A keresztény értékrendű politizálás európai politizálást jelent – jelentette ki Rétvári Bence.
Márfi Gyula veszprémi érsek avató beszédében arról beszélt, hogy Varga Béla a veszprémi nagyszemináriumban végezte a teológiát, a veszprémi Szent Mihály székesegyházban szentelték pappá, itt kezdte és hosszú ideig itt folytatta papi hivatását.
A szent szabadság érdekében mindenféle diktatúrával szemben találta magát; tudta, hogy szabadság nélkül az élet nem élhető, de ugyanakkor azt is tudta, ha a szabadságot túladagoljuk, az is veszélyes – mutatott rá az érsek.
Varga Béla születésének 110. évfordulóján az egykori szeminárium falán helyezték el az emléktáblát, amelyet Márfi Gyula áldott meg.
