Megerősítette: az egyházügyi államtitkárság élére Hölvényi György érkezik majd, akit modern kereszténydemokrata emberként jellemzett, és aki a vallásközi dialógusok világában elismert ember. Arra a kérdésre, hogy miért nem vitte magával Szászfalvi László egyházügyi államtitkárt, úgy válaszolt: a korábbi államtitkár más feladatot kap, de a vele való együttműködése a legjobb. A munkáját nagyra értékeli – hangsúlyozta, hozzátéve: mindent elkövet, hogy meggyőzze Szászfalvi Lászlót, jöjjön vele a tárcához.

Balog Zoltán más személyi változásokról további kérdésre sem kívánt beszélni. Egyelőre senkinek nem mondta, hogy megy, vagy marad, azt kell nézni, ki az, aki ebben az új működésű rendszerben jól érzi magát – fejtette ki.

Óriási munkát végeztek el Hoffmann Rózsa és a munkatársai, ahol hiány van, ahhoz képest, amit elterveztek, az nem az államtitkárság hiánya – tért át az oktatásra.

Hozzátette: alapvetően elégedett a munkájukkal, most jön egy olyan fázis, amelyben eldől, sikeresek-e vagy sem, és az új köznevelési kerettörvény azt szolgálja-e, hogy a magyar iskolarendszer sokkal jobb színvonalú legyen, mint tíz évvel ezelőtt volt.

Beszélt arról, hogy a felsőoktatásban, a vidéki egyetemeken, főiskolákon hatalmas épületeket „felhúztak”, amelyek ma konganak az ürességtől. Az uniós forrásokat úgy fogják átkonstruálni, hogy nem „valamilyen lobbiépítésre fognak elmenni”, hanem annak az átalakításnak a finanszírozására, ahonnan hiányzik a pénz. A szakterületért felelős leendő minisztériumi tisztségviselőt szintén nem nevezte meg, de jelezte: itt pluszforrásokra fognak szert tenni.

Mint mondta, amíg az egészségügyben a leltár nem készült el, addig itt sem tudnak változtatni. Egy kórházat sem fognak azonban bezárni, még akkor sem, ha lesznek olyanok, amelyek átállnak krónikus ágyak fenntartására. Ilyen értelemben a kapacitást nem akarják csökkenteni, hanem ésszerűsíteni akarják azt – mutatott rá.

Szólt arról is, hogy a szociális rendszer gyermekbarát „akar lenni”, a gyermekeket védi, és úgy kívánják a szociális ellátórendszert működtetni, a juttatásokat adni, hogy azok munkára ösztönözzenek.

Szőcs Géza kulturális államtitkárról azt mondta: a kultúra a jobboldal számára szívügy, központi ügy. Ha itt valami nem jól működik, akkor előáll egy olyan helyzet, hogy a kultúrpolitika gyenge, miközben a kultúránk erős.

Ezt központi dolognak tartom, és úgy fogom a személyi döntést meghozni, hogy aki most vezeti az államtitkárságot alkalmas-e arra, hogy sokkal jobban koncentráljanak erre a területre. Kicsit valóban széttagolódott a rendszer, csomó minden „kézen-közön elszivárgott ebből az államtitkárságból”, és újra erős államtitkársággá kell tenni – mutatott rá.

Hozzátette: a fejében nem kulturális koncepció, vagy stratégia van, hanem egy egységes nemzetstratégia, amiben megvan a kulcsszerepe a kultúrának, az oktatásnak, és a társadalmi felzárkózásnak is. Kevésbé gondolja, hogy a kormánynak kellene stratégiát adni, hagyni kell dolgozni a szakterületek tisztségviselőit.

Balog Zoltán utalva a minisztérium új elnevezésére azt mondta: a tárcájánál lesz „majdnem minden, amitől az ember ember”. A célcsoportnak, az emberi erőforrásnak a megújítása a legfontosabb üzenet – emelte ki. Megerősítette, hogy az átnevezés öt tábla cseréjét jelenti, és minimális kiadással jár majd.

Arra a felvetésre, hogyan lehet ennyi területet áttekinteni, azt mondta: ha nem lehetne ennyi ügyet koordinálni egy tárcán belül, akkor kormányozni sem lehetne. Ez egy „kis kormány” a kabineten belül, előszűrője az ügyeknek – fejtette ki.

Nem az érdekeket akarja kiszolgálni, hanem az érdekeket akarja egyeztetni – tette hozzá az új tárcavezető, aki megjegyezte: amikor átalakul egy rendszer, részérdekek mindig sérülnek, és a takarékosság először mindig többe kerül, amíg átállnak az új rendszerre.