Magyarországnak van egy saját elgondolása a gazdaságpolitikáról, amit nagyon sokan bírálnak, „sokaknak van esztétikai kifogása, nem beszélve a politikai kifogásokról”, de az eredményességét senki sem vitatja – jelentette ki beszédében a kormányfő, hozzátéve, hogy Magyarország az európai válság közepette sok vitát kiváltva, de stabilizálta gazdaságát.

„2010 októberében nem újítottuk meg az IMF-fel a megállapodást, hanem saját lábra álltunk, és bár akkor azt mondták, hogy ebbe bele fogunk pusztulni, láthatóan elég jó állapotban vagyunk azóta is” – mondta. A miniszterelnök jelezte, abban mindenki egyetért – londoni elemzőktől kezdve az OTP-ig –, hogy a következő években érzékelhető növekedés lesz Magyarországon, és már 2013-ban is bővülni fog a gazdaság.

Magyarország az Unió leggyorsabban növekvő régiója lesz

A portugáliai látogatáson tartózkodó Orbán Viktor úgy ajánlotta a közép-európai térséget a portugál és brazil üzletemberek figyelmébe, mint az Európai Uniónak a következő tíz évben leggyorsabban növekvő régióját. Megerősítette azt az álláspontját, amely szerint azok a közép-európai országok, amelyek még nem tagjai az eurózónának – ide sorolta Lengyelországot, Csehországot, Horvátországot és Magyarországot –, a következő időszakban, „üzletileg még belátható időtávban” nem lépnek be a közös pénzt használó országok csoportjába.

Magyarországot mint jó elhelyezkedésű, fejlett infrastruktúrájú, a régió többi államával élő kapcsolatban lévő országot mutatta be a befektetőknek. Magyar ember fedezte fel a golyóstollat, a presszókávét és a számítógépet – mondta. Szerinte ebből is látszik, hogy „a magyarok általában másképp csinálják”, vagyis egy innovatív országról van szó, ami üzleti szempontból is értékelhető.

Szükség van egy portugál-magyar „zászlóshajóra”

Problémaként említette ugyanakkor, hogy nincs egy magyar-portugál „zászlóshajó”, vagyis egy olyan gazdasági együttműködés, amely „messziről is jól látható”. A miniszterelnök megítélése szerint azonban a pénzügyi szektorban kialakulhat egy ilyen kooperáció.

A portugál-magyar együttműködés további lehetséges területei között említette a vízgazdálkodást, a megújuló energia területét, a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, valamint az egészségipart.

Magyarországot nem lehet letéríteni jelenlegi gazdasági pályájáról

Orbán Viktor végül kitért a jövő évi választásra, amellyel kapcsolatban szerinte jogos kérdés lehet, hogy a jelenlegi kabinet által felépített gazdasági modell mennyire kormányfüggő. Válaszában egyrészt úgy vélekedett, hogy „az a politikai irányzat, amely mindezt létrehozta Magyarországon, nagyon jó esélyekkel indul a következő parlamenti választáson is”. Másrészt hozzátette, hogy szerinte még politikai változás esetén sem lehetne erről a pályáról letéríteni Budapestet, vagyis úgy lehet számolni az országgal, mint Európa egyik legkedvezőbb üzleti lehetőségeket kínáló államával.

Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a konferencián arról beszélt, hogy a magyar kormány „benevezte” az országot a világban zajló szövetségkötési versenybe, és mind országokkal, mind vállalatokkal szövetségre törekszik. Előbbivel kapcsolatban megjegyezte: Dél-Amerikára olyan területként tekint a magyar külgazdasági politika, amelynek esetében komoly erőforrásokat mozgósít a kormány a kapcsolatrendszer újraépítése érdekében. Ebben szerinte Portugáliának komoly hídszerepe lehet. A cégekről szólva pedig elmondta, hogy a kormány úgy döntött, stratégiai szövetséget köt azokkal a nagyvállalatokkal, amelyek Magyarországon munkát adnak, termelnek vagy szolgáltatnak.

Ricardo Salgado Jr. a kereskedelmi forgalom növekedését sürgette

Ricardo Salgado Jr., a Banco Espirito Santo vezérigazgatója bevezetőjében a két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedését sürgette. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ négy földrészén összesen mintegy 250 millió ember beszél portugálul, és a globális GDP-hez is jelentős részben járul hozzá az ezen a nyelven zajló gazdasági forgalom. Szavai szerint Magyarország hídfőállás lehet a portugál vállalkozások számára a közép- és kelet-európai terjeszkedéshez.