Esküt tett az Országgyűlés előtt Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter. Ezt követően Szűcs Lajos (jegyző felolvasta a köztársasági elnök államtitkári kinevezésekről szóló átiratait. Eszerint a Miniszterelnökség államtitkára Csepreghy Nándor. Az Igazságügyi Minisztériumban Völner Pál váltotta Répássy Róbertet, a nemzetgazdasági tárcánál pedig, miután megszűnt Czomba Sándor és Glattfelder Béla megbízatása, az államfő Hornung Ágnes Annát, Cseresnyés Pétert és Lepsényi Istvánt államtitkárrá nevezte ki.
Az országgyűlés fideszes jegyzője Ismertette azt az átiratot is, amelynek értelmében az Emberi Erőforrások Minisztériumában Ónodi-Szűcs Zoltán Gusztáv váltja Zombor Gábort. Az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) azt ismertette, hogy a Jobbik Dúró Dórát, Lukács Lászlót és Staudt Gábort frakcióvezető-helyettessé választotta, az LMP pedig Schmuck Erzsébetet választotta hétfőtől frakcióvezető-helyettessé.
A Ház kisebb módosításokkal fogadta el napirendjét, megszavazta például az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról szóló, jövő hétfőre tervezett vitanap időkeretének megduplázását. Az előterjesztő kezdeményezte a költségvetési bizottság összehívását az idei költségvetésről szóló előterjesztés megtárgyalására érdekében, ezért annak vitájára és zárószavazására ezen az ülésen nem kerül sor.
Döntöttek arról is, hogy a Gazdasági Versenyhivatal tavalyi beszámolójáról a gazdasági bizottság hozzon határozatot.
A miniszterré kinevezett Rogán Antal helyére a Ház a gazdasági bizottság elnökévé választotta Bánki Eriket.
Interpellációk:
Lukács Zoltán (MSZP) azt kérdezte: mivel magyarázzák, hogy 5 millió forintra emelkedik az állami cégek vezetőinek bérplafonja, amelyet akár még 20 százalékos egyéb juttatás is növelhet. Terveznek-e hasonló béremelést a közszféra más területen, például az oktatásban?
L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára arra emlékeztetett: a kétmillió forintos plafon mostanáig működött, de többen felvetették, hogy nem érdemes fenntartani. A kormány megvizsgálta a visegrádi négyek gyakorlatát, amelyek mindegyikében magasabbak a bérek, vagyis vállalható és korrekt rendszer született - jelentette ki, hozzátéve: átláthatóvá vált a bérezés, egyértelműek a felelősségi és jövedelmi viszonyok.
A képviselő nem fogadta el a választ, azt a Ház szavazta meg 103 igen szavazattal, 48 ellenében.
Szilágyi György (Jobbik) szerint a kormány felépítette a sportkorrupciót az állami támogatások segítségével, a szövetségek ugyanis attól függően kapnak támogatást, hogy azokat fideszes ember vezeti vagy sem.
A legjobb példa a sport és politika káros támogatására szerinte az, ami Felcsúton történt. Miért Orbán Viktor barátai irányítják a sportra szánt közpénzek elosztását? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára arra mutatott rá, hogy idén több mint 20 százalékkal magasabb összeg áll rendelkezésre a sport támogatására, mint tavaly. Szerinte a Jobbik a népszerűségvesztését próbálja ellensúlyozni a bíráló felszólalással, azt, hogy „kifáradt a Jobbik politikai gépezete”. Közölte azt is: demokratikus úton dől el, ki legyen egy-egy sportszövetség vezetője, és beszámolt a TAO-támogatások felhasználásáról.
Szilágyi György a választ nem fogadta el, azt a képviselők szavazták meg 101 igen szavazattal, 43 ellenében.
Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte, hogy hány embert kárpótoltak a 2303 közül, akiket kirúgtak az állásukból, majd törvényellenesen közmunkásként foglalkoztatták vissza őket.
Pogácsás Tibor államtitkár azt felelte, a kormányzat célja az, hogy mindenki dolgozhasson, aki akar és alkalmas arra. Ő is azt mondta, 2303 olyan ember volt a foglalkoztatási regiszterekben, akiknél valószínűsítették, hogy fennállt a visszafoglalkoztatás gyanúja. A kormányhivatalok egyenként vizsgálták meg az összes esetet és megállapították, hogy 375 főt foglalkoztattak ilyen módon vissza. A Belügyminisztérium felhívta a kormányhivatalokat, hogy ezt a gyakorlatot szüntessék meg - közölte.
A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament viszont 103 igennel, 41 nem ellenében megtette azt.
Vantara Gyula (Fidesz) arról beszélt, hogy a digitális gazdaság terén Magyarország az egyik legerősebb az Európai Unióban. A politikus azt kérdezte, milyen pozitív szerepe lehet a digitális gazdaságnak a jövő magyar gazdaságában.
Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért és infokommunikációért felelős államtitkára azt felelte, hogy a digitális gazdaság a jelenkor új ipari forradalma. Kijelentette, hogy az infokommunikációs ágazat körülbelül a teljes bruttó hazai termék 12 százalékát teszi ki, de a szektor hatása továbbgyűrűzik. Azt is kiemelte, hogy az ágazatban mintegy 170 ezer fő dolgozik, de a digitális ágazatnak köszönhetően máshol létesített munkahelyekkel együtt nagyjából négyszázezer munkahelyről lehet beszélni.
A képviselő a választ elfogadta.
Tóth Csaba (MSZP) arra emlékeztetett, hogy a Városligetet kétszáz éve a világ első tervezett közparkjának építették és ma is ez sokak kedvenc parkja. A parlament döntése után viszont ide képzelték el az új múzeumi negyedet. Megjegyezte: a zuglói önkormányzat egy tavaszi határozata szerint támogat minden, a Városliget megújítását szolgáló elképzelést, de az új épületek felhúzásával nem értenek egyet. Támogatja-e a kormány a múzeumi negyed áthelyezését és mi lesz a Liget-projekttel? – kérdezte.
Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt felelte, hogy a Városligetben egyszerre található meg a parkjelleg és a kulturális funkció. A fejlesztés befejezése után több lesz a zöldfelület a Városligetben, mint jelenleg - jelentette ki.
A képviselő nem fogadta el a választ, a parlament viszont 97 igennel, 33 nem ellenében elfogadta azt.
Apáti István (Jobbik) arról beszélt, hogy a Mobil Adat Kft. korábban arra szerződött az állammal, hogy egy SIM-chippel biztosítsa az adatátvitelt az online pénztárgépek és az adóhatóság között. A cég többségi tulajdonrészét tavaly Garancsi István vette meg, az eladó pedig egy, az Orbán Viktor „vejének baráti köréhez tartozó (...) fiatalember” – mondta. Ebben az időben a miniszterelnök vejének a bátyja az adóhatóság informatikai főosztályvezetője, a főnöke pedig az a Vágújhelyi Ferenc, „aki kiváló sportbaráti kapcsolatot ápol” a Mobil Adat Kft. egyik alapítójával. A politikus szerint ez még önmagában nem meríti ki a korrupció fogalmát, de „érdekes, hogy ezek a cégek elképesztő mértékben tudnak szárnyalni”.
Tállai András azt felelte, hogy folytatódik a jobbikos támadás a kormány és a fideszesek irányába, de az továbbra is konkrétumok nélkül történik. Az nem korrupció, ha egy cég árbevétele egy jogszabály átalakítása, kvázi egy állami piac megteremtése után nő – szögezte le.
Ha van valós korrupciós vádja, ahhoz kevés sportbaráti kapcsolatokat kiemelni és megemlíteni egy olyan céget, amelyiknek nőtt a teljesítménye - hangsúlyozta. Ha a politikusnak vannak valódi információi a korrupcióról, akkor tegyen feljelentést a rendőrségen – kérte az államtitkár.
A képviselő a választ nem fogadta el, ezt a Ház tette meg helyette 106 igen 27 nemmel két tartózkodás mellett.
Vejkey Imre, a KDNP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy a rossz táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód miatt évről évre nő az egészségügyi problémákkal küzdő gyermekek aránya. A mindennapos testnevelés bevezetése mellett ezért a gyermekek egészségét szolgálják az új közétkeztetési programok is. A politikus azt kérdezte, milyen visszajelzések érkeztek a menzareformról és hány gyermek részesülhet ingyenes reformétkeztetésben.
Rétvári Bence azt felelte, hogy a bölcsődékben, óvodákban és az általános iskolák alsó tagozatain már mindenki egészséges ételeket kap. Az ételek sótartalmát csökkentették, a gyerekeknek a korábbinál több zöldséget, gyümölcsöt, tejet és halat kell adni – tette hozzá. Eközben 92 ezerről 321 ezerre nőtt azon gyerekek száma, akik ingyenesen étkezhetnek az óvodákban és a bölcsődékben – mondta az államtitkár.
A képviselő a választ elfogadta.
Szél Bernadett (LMP) szerint a kormány szétverte a munkaügyi és munkavédelmi intézményrendszert, és csak elvétve találni olyan munkavállalót, akinek garantálják jogait. Szóvá tette, hogy tavaly a munkáltatók 73 százalékát ellenőrizték és a munkavállalók háromnegyedét érte valamilyen jogsértés, míg ez az arány 2010-ben 50 százalékos volt. Elkeserítőnek nevezte a
munkavédelem területét, utalva arra, hogy a munkavállalók harmada súlyos veszélyeknek van kitéve és megnőtt a halálos munkahelyi balesetek száma.
Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára válaszában ellentmondásosnak minősítette az ellenzéki politikus szavait, amit azzal magyarázott, hogy ilyen arányok mellett mégis hatékony lehet az ellenőrző rendszer. Kitért arra is, hogy 2009-ben még 86,5 százalékos volt a jogsértések aránya, ami elmúlt években folyamatosan csökkent. Visszautasította, hogy nőtt volna a halálos munkahelyi balesetek száma, s jelezte: kevesebb volt a három napon túl gyógyuló sérülés is.
Szél Bernadett a választ nem fogadta el, a Ház azonban 103 32 0 szavazattal igen.
