Napirend előtt

Ikotity István (LMP) egy konkrét eset kapcsán tette szóvá az egészségügy helyzetét. Rétvári Bence, az Emberi erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt évben összesen 500 milliárd forintnyi fejlesztés volt a kórházakban. Hozzátette: hatvan milliárd forint volt kórházkonszolidációra, csökkentek a várólisták. A konkrét eset kapcsán elmondta, a beteg nő ön- és közveszélyes állapotban volt, és kezelésekor a szabályoknak megfelelően jártak el. Hozzátette: az eset után az osztályvezető főorvost felfüggesztették, kórházi intézkedési tervet készítettek és átépítik a pszichiátriai osztályt.



Rétvári Bence (KDNP) elítélte a kereszténységet gúnyoló, egyházi jelképeket lealacsonyító megmozdulásokat, amelyeket vallásgyalázásként értékelt. Azt hangoztatta: Európának büszkének kell lennie a keresztény gyökereire, kultúrájára, moráljára, s azt meg kell erősíteni. A kormánypárti politikus szerint Brüsszel nem bízik a keresztény alapú, közös Európában, s úgy véli: a demográfiai- és munkaerő problémákat más emberek idehívásával kell megoldani. Ha az EU nem védi meg határait, akkor egyre messzebbről és egyre többen fognak elindulni – jelentette ki, fontosnak nevezve, hogy közvetlenül ki kell kérni az emberek véleményét erről. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy Magyarország vitatja a bevándorlók korlátlan behívását, azt veszélyes és kiszámíthatatlan jelenségnek tartja mind a kultúrára, mind a mindennapi biztonságra nézve. Kiemelte, hogy a kérdést nemzeti hatáskörben kell eldönteni, egyebek mellett ezt tartalmazza a kormány 10 pontos akcióterve is, amely egy válaszreakció Brüsszel elhibázott javaslatára. A csomag a határok és Schengen megerősítésére tesz javaslatot, rögzítené a biztonságos országok listáját és elutasítja a kötelező és automatikus betelepítési kvótát is – sorolta, hozzátéve: fontos, hogy a magyarok világos nemet mondjanak a szétosztásra.

Németh Szilárd (Fidesz) arról beszélt, hogy a szocialista kormányok 2006 és 2010 között 17 milliárd forintot költöttek kommunikációs tanácsadásra és tanulmányokra, s ezek a pénzek „házi cégeknél landoltak". Érdekes szálként hivatkozott arra, hogy a Political Capital 190 millió forintért készített tanulmányt a volt Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH), amelyet titkosítottak. Szerinte a cég és munkatársai nem estek át nemzetbiztonsági átvilágításon sem. Szóvá tette azt is, hogy az NBH-nak nem a Political Capitallal, hanem az  Egymásért Egy-Másért Alapítvánnyal volt szerződése. A kormánypárti politikus további vizsgálatok indításáról érdeklődött. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint az intézet tanulmányai annyira botrányosak voltak, mint amennyire nevetségesek és „súlyos összegekbe" kerültek. Felvetette, hogy mi szükség volt imázsformálásra egy olyan szervezetnél, amelynek tevékenységét a diszkréció jellemzi. Az államtitkár jelezte, hogy megvizsgálják a 2006 és 2010 közötti tanácsadói szerződések jogszerűségét és a 10 cégcsoporthoz köthető kifizetéseket, ugyanakkor egyes tanulmányok nem lelhetők fel.

Kérdések

Kiss László (MSZP) azt követelve, hogy újra engedélyezzék a szabad tankönyvválasztást. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt válaszolta, a tankönyvrendszer átalakításával szeptembertől már az 1-4. osztályosoknak lesz ingyenes a tankönyv. A kormány minőségi és olcsó tankönyvet szeretne biztosítani minden magyar családnak – hangsúlyozta.

Bodó Sándor (Fidesz) azt kérdezte, milyen közúti fejlesztések várhatók a 2014-2020 közötti európai uniós időszakban a Hajdú-Bihar megyei térségben. Tasó László, a fejlesztési tárca közlekedéspolitikáért felelős államtitkára úgy tájékoztatott, hogy folytatni fogják az M35-ös építését, megkezdődött a 471-es főút fejlesztése, ami más fontos utak esetében is tervben van.

Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy egyre kevesebb orvos és ápoló egyre nehezebb körülmények között gyógyít. A politikus egyebek mellett a várólisták csökkentésére szánt forrásokról kért adatokat. Rétvári Bence Emmi-államtitkár azt felelte, hogy az idén – 2015-höz hasonlóan – további 5 milliárd forinttal folytatódik a várólisták csökkentése. A 77 ezres várólisták 34 ezresre zsugorodtak – közölte.

Dunai Mónika (Fidesz) célként fogalmazta meg a lakossági gyógyszerkiadások csökkentését, és arról érdeklődött, hogy milyen lépéseket tesz ennek érdekében a kabinet. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára, Rétvári Bence közölte: legutóbb április 1-jén csökkent 59 gyógyszer ára átlagosan 13,6 százalékkal.

Szél Bernadett (LMP) brutálisnak nevezte a fiatalok kivándorlására vonatkozó adatokat. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára úgy felelt: Magyarország messze elmarad Romániától, ahonnan a lakosság 10 százaléka vándorolt külföldre, nálunk mindössze 2 százaléka. Szólt a fiatalok itthon tartását célzó intézkedésekről: az ifjúsági garanciaprogramról, a munkahelyvédelmi akciótervről, valamint a reálbér-emelkedésről.

Szél Bernadett (LMP) szerint megfizetett bölcsődei dolgozók nélkül üres ígéret a bölcsődei férőhelyek számának 10 ezer fős bővítése. Bírálta, hogy mindössze az érintett korosztály 16,8 százaléka számára van hely. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta: hatezer új férőhelyet hoztak létre, és több mint négyezret korszerűsítettek. Hozzátette: béremelést első lépésben a felsőfokú végzettségűeknél hajtott végre a kormányzat.  

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) a tavaszi szünetben nyújtott ingyenes gyermekétkeztetés adataira kérdezett rá. Rétvári Bence úgy felelt: a szocialista kormányok a teljes szociális étkeztetésre 29 milliárd forintot fordítottak, míg a jelenlegi 70 milliárdot. Hangsúlyozta: csak az adóbevételekkel rendelkező önkormányzatok egészítik ki a forrást, a leghátrányosabb helyzetűeknek nem kell hozzátenniük ahhoz.

Witzmann Mihály (Fidesz) a 2008-ban, a szocialisták által kölcsön utolsó, másfél milliárdos részletének visszafizetését idézte fel, amit komoly eredménynek és sikertörténetnek tartott minden magyar ember számára. Kitért arra is, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikája kedvező változásokat eredményezett, az államháztartásban kedvező fordulat következett be. Számíthat-e Magyarország kedvezőbb hitelminősítői besorolásra? – kérdezte. Tállai András államtitkár közölte: teljes egészében megszabadultak a szocialista kormányok által felvett hiteltől. Kitért arra is, hogy jó remény van arra, a három hitelminősítő intézet változtatni fog a besoroláson és visszakerül Magyarország a befektetésre ajánlott kategóriába.

Szászfalvi László (KDNP) arról beszélt, hogy az Erzsébet-program keretében eddig több mint hatszázezer ember, köztük háromszázezer gyermek jutott pihenési lehetőséghez. A kezdeményezést rendkívül sikeresnek nevező képviselő arról érdeklődött, milyen lehetőségeket kínál idén az Erzsébet-program és mire lehet számítani a jövőben. Rétvári Bence a szociális gondoskodás modern és új formájának nevezte a szociális üdültetési programot. Idén hatvan féle kiírásból választhatnak az érdeklődök és körülbelül ötvenezer gyermek juthat támogatáshoz, a napközi táborokban pedig további, körülbelül százezer gyermek juthat tartalmas üdüléshez – mondta.

Napirend után
    
Ágh Péter (Fidesz) a Vas megyei Kresznerics Ferenc plébános életútját és tudományos tevékenységét méltatta és elmondta, hogy a napokban avatják fel mellszobrát Celldömölkön.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta az ülést, a parlament jövő hétfőn folytatja munkáját.