A délelőtti kétoldalú miniszterelnöki találkozó után Orbán Viktor azt mondta, a magyar kormány naponta folytat egyfajta szabadságharcot annak érdekében, hogy 50 százalék alá csökkentse az ország államadósságának mértékét. A litvánok nem tudják, milyen szerencsések, ők ugyanis szabadok, és nehéz elképzelniük egy olyan sorsot – ilyen a magyaroké –, amelyik nem szabad – fogalmazott a találkozó után tartott sajtótájékoztatón a magyar kormányfő. Emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltáskor Magyarországon 80 százalék felett volt a GDP-hez mért államadósság, ami „már közel van az adósrabszolgasághoz".

Litvánia 38 százalékos mértékű államadóssága „maga a szabadság" – mondta Orbán, hozzátéve: „mi naponta folytatunk egyfajta szabadságharcot, hogy le tudjuk hozni az államadósságot 50 százalék alá, ahol már biztonságban érezheti magát az ember. (...) Ha a Jóisten megengedi, hogy még egy-két évig dolgozzunk Magyarországon, akkor mi is csatlakozni fogunk az alacsony adóssággal rendelkező közép-európaiak családjához".

A miniszterelnök nyomatékosította litván partnerének, hogy Magyarország ugyanazon az ösvényen szeretne haladni, mint amelyen a litvánok. Megítélése szerint ma nem könnyű Közép-Európában az élet, az emberek ugyanis sokat küzdenek a megélhetésért, de – mint fogalmazott – „a napi gondok perspektíváján túl legyünk tudatában annak, hogy mi Európa leendő sikerövezetéhez tartozunk". Mint mondta, Közép-Európa egy fantasztikus évtized előtt áll, bár ez a litván gazdaság számain ma még jobban látszik, mint a magyarén.

„Mi szeretnénk olyan gazdasági növekedést", mint a litván, de Magyarország még a recesszió ellen küzd, nem a magas növekedésért – mutatott rá Orbán Viktor.

Andrius Kubilius litván miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta, a megbeszélésen megvitatták azokat az uniós kérdéseket, amelyek mindkét országot egyaránt érdeklik, így például az energiabiztonságot, a keleti partnerség témáját, valamint az EU-s viszályok minél hatékonyabb rendezését.

A politikusok a tájékoztató keretében aláírták a Báthory István nevét viselő, ifjúsági együttműködési programról szóló határozatot.

Orbán Viktor ezt követően a vilniusi egyetemen tartott előadást, ahol kijelentette, a magyarok és a litvánok szavak nélkül is megértik egymást, egyúttal kifejezte köszönetét azért a szolidaritásért, amelyet a litvánok kinyilvánítottak Magyarország iránt az elmúlt egy évben politikai fórumokon és a sajtóban egyaránt. Orbán Viktor véleménye szerint ez az elmúlt egy év azt is megerősítette, hogy létezik a két ország között egy erős történelmi kötelék, amely a közös értékeken, a közös történelmi hagyományokon és tapasztalatokon alapszik.

Beszéde végén a miniszterelnök a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki Vytautas Landsbergis európai parlamenti képviselőt, volt litván köztársasági elnököt az emberi szabadságjogokért és Európa egységéért, valamint a magyar–litván kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként.

Délután a magyar kormányfő egy munkaebéd keretében tárgyalt Irena Degutiene litván házelnökkel, interjút adott a balti ország közszolgálati televíziójának, majd részt vett a szovjet diktatúra áldozataira való megemlékezésen, a Tuskulenai emlékparkban.

Programja zárásaként litván partnere, Andrius Kubilius társaságában egykori politikai foglyokkal és száműzöttekkel találkozott Orbán Viktor. A rendezvényen elmondta, Magyarország és Litvánia együtt harcol Brüsszelben azért, hogy a kommunista diktatúrát az európai közösség is kellő súllyal elítélje.

A kormányfő kiemelte: litván kollégájával együtt azt az álláspontot képviseli Brüsszelben, hogy „nem lehet úgy felépíteni Európa jövőjét, hogy nem vagyunk tisztában a múltunkkal. Vagy ha mégis anélkül építjük fel a jövőnket, hogy ismernénk a múltat, az az épület sokáig nem fog megállni a lábán".