Továbbra is zajlik a vita az Európai Unión belül a migránsválság kezeléséről, ugyanakkor Magyarország egy másik időzónában van már, 10-ből 9 magyar számára egyértelmű, hogy határ jó dolog, lehet azt ellenőrizni, mert biztonságot ad. Európa még mindig  vitatkozik, és nem fogadják el a magyar, a józan ész álláspontját, mialatt napi tízezer szám jönnek senki által nem ismert, ellenőrzött emberek – hangsúlyozta Orbán Viktor kormányfő a 180 percben.

Noha Magyaroszág a stabilitás szigete, nagy bajban vagyunk. Több becslés szerint megnőtt a terrorveszély, „nekem az az álláspontom, hogy egy terrorista is sok” – fogalmazott a miniszterelnök. A migránsok befogadásával befogadjuk sajátos belső konfliktusaikat is, egyre több hírt hallunk arról, hogyan romlik a közbiztonság Európában. Európa népei  ugyanakkor kezdenek felébredni. Elsősorban kulturális kérdés, az életformánk van veszélyben, azon túl, hogy ez egy nehéz szociális, biztonsági kérdés – tette hozzá.

Orbán Viktor megerősítette azt a korábban elhangoztt magyar álláspontot, miszerint az érvényben lévő szabályok alapján oda kell visszatoloncolni a migránsokat Nyugat-Európából, ahol először beléptek a schengeni övezetbe, ez pedig Görögország, nem Magyarország. A görögök azt állítják, hogy elvégzik a határok védelmét, ugyanakkor Orbán Viktor szerint egyrészt nem tudják ezt véghez vinni, illetve nem is akarják, ugyanis Brüsszelhez hasonlóan Görögországban is erős emberi jogi aktivista attitűd érvényesül.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarország által ellenzett európai uniós kvótarendszer terve „átnőtt egy még nagyobb veszélybe”, mert az Európába beérkezők szétosztását állandó mechanizmussá alakítanák. Ezt végképp nem fogadjuk el – jelentette ki Orbán Viktor. A kvótarendszer azért észszerűtlen, mert nem tudjuk megválaszolni azt a kérdést, hogy mi van abban esetben, ha valakit Budapestre osztottak, de nem akar oda menni? A kvótarendszer a nemzetállamokra épülő Európai Unió alapját kezdi ki, ugyanis senki nem adott felhatalmazást Európa vezetőinek, hogy egy nemzetállam akarata ellenére befogadjon korábban illegálisan érkezett embereket. Feltette azt a kérdést is: mikor és ki szavazott arról Európában, hogy ide milliószám be fognak engedni törvénytelenül érkező embereket, majd szétosztják őket? Ilyen döntés nem született egy választáson sem, így a mai történéseknek hiányzik a demokratikus alapja. Hozzátette: ma a rendezett, jogszerűen működő EU állapotából az anarchikus állapotok felé haladunk, mert több vezető is természetesnek fogadja el a jogon kívüliség állapotát.

A miniszterelnök szerint a migránsözönt - amelyet inváziónak nevezett - egyrészt az embercsempész-hálózat biznisze mozgatja, másrészt azok az aktivisták, akik mindent támogatnak, ami gyengíti a nemzetállamokat. E nyugati gondolkodásmódot és aktivistahálózatot talán Soros György neve fémjelzi a legerősebben – jegyezte meg, hozzátéve: a bevándorlókat segítő aktivisták akaratlanul is részévé válnak az illegális nemzetközi embercsempész-hálózatnak.

Kifogásolta továbbá, hogy olyan véleménynyomás alakul ki Európában, hogy azzal szemben politikusok nem mernek egy másik koncepció jegyében megszólalni. Példaként azt említette, hogy a kerítés szót nem lehet kimondani.

A magyar kabinetet kritizáló Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet szavaira a kormányfő úgy reagált: ez már reálpolitika (...), ez már meztelen nemzeti vagy birodalmi érdek. Az Egyesült Államok nem támogatja azt a bevándorláspolitikát, amelyet Magyarország képvisel. Az Egyesült Államok ENSZ-nagykövetének New York-i felszólalásából egyértelműen kiderült - folytatta -, hogy Amerika érdekeivel nem ellentétes, ha Európába hirtelen több millió bevándorló érkezik háború tépázta térségekből. Miközben persze az ő érdekeikkel ez nem ellentétes, azért kíváncsi lennék, hogy ha valaki vízum nélkül be akar jutni az Egyesült Államokba, sikerülne-e élve. Aligha – mondta Orbán Viktor, megjegyezve, hogy ha Magyarország a felét megtenné annak, amit az Egyesült Államok tesz - ahol kerítést, falakat építenek és tűzparancs van -, akkor a keresztvizet is leszednék rólunk.

Belpolitikai, nemzetgazdasági kérdésekre rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy a magyar reformok működnek, a rendszerváltás óta nem dolgozott annyi ember Magyarországon, mint most, ő azonban - fogalmazott - keresi azokat az újabb és újabb eszközöket, amelyekkel legalább további félmillió embernek munkát tudnak adni a következő években. A lehetőségekre példaként említette a kis- és középvállalkozások adórendszerének módosítását, az adóeljárás egyszerűsítését, a bérhelyzet javítását, valamint a lakásépítéseket.

Végül az állami földek értékesítésére kitérve a kormányfő leszögezte: a törvények egyértelműek, egy embernek maximum 300 hektár földje lehet. A földkérdést - mint mondta - szuverenitáskérdésnek tekinti: akkor vagyunk biztonságban, ha a gazdáknál van a föld, meg kell akadályozni - az EU-s szabályok tiszteletben tartása mellett (...) -, hogy külföldiek szerezzék meg a magyar termőföldet. Szerinte ha a szocialisták politikája folytatódott volna, a zsebszerződésekkel már a fél vagy az egész Dunántúl külföldiek kezén lenne.