L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a címet az a helyszín nyerheti el, amely bizonyítottan hozzájárult az európai szellemiség építéséhez. Ennek az elvárásnak a páneurópai mozgalom oktatási és ifjúsági rendezvényeknek is helyet adó emblematikus helyszíne messze megfelel - hangsúlyozta.    

MSZP: minden vasárnap bukik a Fidesz   

Lukács Zoltán (MSZP) a vasárnapi zárva tartásról szólva beszélt egy 2011-ben készített hatástanulmányról, amely szerint mintegy 20 ezren veszíthetik el az állásukat, a költségvetés pedig mintegy 50 milliárd forintot bukhat. Szólt a Quaestor vezetőjének „eltűnéséről” is és választ várt arra: voltak-e a kormányoldalon olyan szereplők, akik bennfentes információkkal rendelkeztek, és Tarsoly Csaba vajon ennek bizonyítékait tünteti-e most el.      

L. Simon László kijelentette: az emberek többsége egyetért azzal, hogy vasárnap a családjával lehet, és a gyűlölet helyett a szeretetre fordíthatja a figyelmét. A magyar kisvállalkozások érdekét is szolgálja a törvény – jelentette ki –, hiszen ezek eddig versenyhátrányban voltak a külföldi nagy cégekkel szemben.     

Úgy fogalmazott: a szocialista pártot a gyűlölet tartja össze, és nem a szeretet vagy az együttérzés hajtja a politikáját.    

Az LMP a Malév-ügy kapcsán kért válaszokat       

Schiffer András (LMP) a Malév-ügyről szólva sorolta kérdéseit, amelyekre – mint mondta – három éve nem kapnak választ: miért öntöttek tízmilliárdokat még 2011-ben is a nemzeti légitársaságba, amikor tudható volt, hogy az Európai Bizottság ezt tiltani fogja.    

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára kijelentette: uniós csatlakozási kötelezettség volt a Malév „feldarabolása”, és már akkor látható volt, hogy a légitársaság egyedül, a reptér és a légtérirányítás nélkül képtelen lesz megállni a lábán.     

Emlékeztetett arra is, hogy az első Orbán-kormány az olasz, míg az azt követő szocialista kabinetek orosz együttműködésre törekedtek. Szólt arról is: az újabb Orbán-kormány célja végig az volt, hogy a légitársaságot átmentse egy másikba, ezért következett be mindaz, amit most az ellenzéki politikus a kormány „szemére hány”.   

Jobbik: koalíciós botrány a brókerügy     

Vona Gábor (Jobbik) azt kérdezte, miért nem történt még meg a Quaestor-vezetők letartóztatása. Arra kérte a Fidesz frakcióvezetőjét: politikusokra is terjessze ki, hogy vagyonukkal feleljenek az általuk okozott károkért, és családtagjaik vagyonnyilatkozatát is hozzák nyilvánosságra. Felvetette, hogy a politika részt vállalt a súlyos társadalmi károkozásban, szerinte a Fidesz és az MSZP „koalíciós botrányáról” van szó.  

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára kijelentette: bizonyíték van arra, hogy az MSZP-kormányok idején megpróbálták takargatni a Buda-Cash ügyeit. Foglalkozni kell azzal is, hogy a botrányok okozói hogyan számolnak el tetteikkel – fűzte hozzá.     

A kormány feladatai közé sorolta a kártalanítást, és annak eldöntését, kiket segítsen a betétvédelmi alap. Azon önkormányzatok működését is biztosítani kell, amelyek a becsődölt bankokban helyeztek el közpénzt – hangsúlyozta.      

Fidesz: magánvagyonukkal is feleljenek a károkozók!   

Rogán Antal (Fidesz) kijelentette: a bankok után végig kell vinni a brókerek elszámoltatását is. Közölte, az Országgyűlésnek olyan törvényt kell alkotnia, amely a cégek teljes cégcsoportjának vagyonát zárolja, és amely világossá teszi, hogy a botrányok felelősei a magánvagyonukkal is felelnek a döntéseikért.     

Nem szabad teret adni a vagyonmentési kísérleteknek – jelentette ki – ezért semmisnek kell tekinteni az ezt célzó szerződéseket is. A folyamatban lévő eljárásokra is vonatkoznia kell a sürgősséggel megalkotandó törvénynek, amelyet akár a jövő héten elfogadhat a Ház –hangoztatta a frakcióvezető, aki ehhez kérte a parlament támogatását.     

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára úgy válaszolt: a kormány a törvényjavaslat céljaival egyetért, az eljárási törvény azonnali hatályba léptetésének pedig nincs alkotmányos akadálya.     

A kabinet a következő lépésben is partner – folytatta –, a hosszú távú ellenőrzési szabályok szigorítására is szükség van.    

Rámutatott a büntetőeljárási törvény hiányosságaira, az ugyanis jelenleg csak az ingatlanok esetében teszi lehetővé az azonnali zár alá vételt, mint mondta, más vagyontárgyaknál mérlegelést ír elő a jogszabály.     

A napirend előtti felszólalásokat követően az LMP-s Schiffer András ügyrendben kért szót, mert szerinte a három ellenzéki felszólaló nem kapott érdemi választ a feltett kérdéseire. Az ülésen elnöklő Hiller István (MSZP) a véleményt elsősorban politikainak és nem ügyrendinek értékelte, de mint mondta, a képviselőnek joga van a házbizottság előtt felvetni a problémát.

KÉRDÉSEK

MSZP: miért akarják megváltoztatni a Ságvári gimnázium nevét?
    
Szabó Sándor (MSZP) azt firtatta, miért, mikor és hogyan akarják megváltoztatni a Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának nevét. Az ellenzéki képviselő szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) állásfoglalása egyfajta javaslatot jelent, a közterületek elnevezéséről szóló törvény pedig nem vonatkozik az oktatási intézményekre, azok elnevezéséről a miniszter dönthet. Szerinte a névváltoztatás kikényszerítése csupán erőfitogtatás lenne.  

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára elmondta, hogy a rendszerváltás előtt nagyon sok intézmény viselte Ságvári nevét, de a rendszerváltás után törvényi kötelezettség nélkül megváltoztatták azokat. Mint mondta, bízik benne, hogy sikerül a törvényességet és az MTA ajánlását betartani.

A Jobbik nyelvstratégiai intézet működéséről érdeklődött
    
Dúró Dóra (Jobbik) közölte, hogy 2014 április elsején jött létre a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, de az azóta eltelt idő alatt szinte semmit nem lehetett hallani a százmilliókból működő intézetről.     

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az intézet munkáját úgy ismerte meg, hogy azzal kapcsolatban semmi szégyellnivaló vagy titkolnivaló nincs. Hozzátette: arra kérte Bencze Lóránt főigazgatót, hogy álljon a képviselő rendelkezésére. A miniszter szerint az intézet 12 embert foglalkoztat, és az elmúlt egy évben alig 100 millió forintot használt fel.   

LMP: meg kell szüntetni a készenléti jellegű munkaköröket!  

Szél Bernadett (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság (EB) szerint nem elfogadható a biztonsági és vagyonőr, a recepciós, vagyis a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó szabályozás. Hozzátette: a magyar szabályozás sérti az uniós jogot, mert a heti maximális munkaidő – a túlórát is beleértve –  nem haladhatja meg a 48 órát. Megjegyezte, a munka törvénykönyve – bizonyos feltételek mellett – lehetővé teszi a heti 72 órát is.   

Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a vonatkozó uniós irányelv a tagállamok számára lehetővé teszi, hogy eltérően szabályozzák ezt a kérdést, azaz 72 órában határozzák meg a heti munkavégzést, amennyiben a felek írásban erről megállapodnak. Hangsúlyozta, a magyar szabályozás megfelel az uniós irányelvnek.
    
Fidesz: a szociális törvény átalakítása az emberek érdekét szolgálja       

Gelencsér Attila (Fidesz) szerint a szociális törvény átalakítása az emberek érdekét szolgálja, ráadásul úgy, hogy az önkormányzatok nagyobb hatáskört kaptak arra, hogy célzottan segítsenek a rászorulóknak.    

Rétvári Bence ismertetése szerint a törvénymódosítással megszűnt a támogatások vegyes, állami és önkormányzati finanszírozása. Közölte, a bizonyos esetekben automatikusan járó támogatásokat az állam száz százalékban finanszírozza, a kiadáskompenzáló támogatásokat - amelyek jobban igénylik, hogy a rászorultság fokát helyben ismerjék – pedig az önkormányzatok folyósítják. Utóbbiakhoz is biztosítja a fedezetet a költségvetés – jegyezte meg.       

MSZP: miért mentették fel a Szabolcs megyei rendőrfőkapitányt?     

Tukacs István (MSZP) arról érdeklődött, miért mentették fel indoklás nélkül a március 15-én magas kitüntetést kapott Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei rendőrfőkapitányt. Az esetet gyanúsnak nevezte, és azt mondta, a helyi közösség kíváncsi és találgat.   

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában hangsúlyozta, a rendőrség munkáját pártpolitikai befolyástól mentesen látja el. A megyei rendőrfőkapitány felmentésének okáról konkrétumot nem mondott, de jelezte, hogy az országos főkapitányságon ajánlottak neki beosztást.      

Jobbik: miért mondott le Patyi Gergely?       

Staudt Gábor (Jobbik) azt firtatta, mi áll a nemrégiben lemondott Patyi Gergelynek, az Igazságügyi Minisztérium (IM) államtitkárának lemondása mögött, és az milyen hatással lesz a végrehajtók "eddig sem túl látványos elszámoltatására". Az ellenzéki politikus szerint az államtitkárnak bizonyosan nem egy ismerősének jutott ötmillió forintos megbízási díj miatt kellett távoznia.   

Répássy Róbert, az IM parlamenti államtitkára azt kérte a képviselőtől, fogadja el, hogy egy államtitkár úgy gondolta, a kormány, a minisztérium célját azzal szolgálja jobban, ha félreáll. Közölte, a kormány célja, hogy a bírósági végrehajtást rendbe teszi, a kamaránál végzett átvilágítás eredménye pedig egy hónap múlva a kormány elé kerül.         

LMP: miért csak látszatsegítséget nyújt a kormány?   

Schmuck Erzsébet (LMP) azt kérdezte, miért csak látszatsegítséget nyújt a kormány a Buda-Cash-botrány miatt bajba jutott önkormányzatoknak, miért nem térítik meg a teljes kárukat. Felidézte, a legnehezebb helyzetbe került 67 önkormányzatnak a gyorssegélyt június 30-ig vissza kell fizetnie.   

Tállai András, az NGM parlamenti államtitkára jelezte, az önkormányzatok megsegítése nem fejeződött be, de ehhez pontosan tudni kell a károk mértékét. Ez a felmérés folyamatban van és akkor készülhet egy átfogó előterjesztés a kormány részére – mondta.

Fidesz: hogyan bővülhet a börtönökben a férőhelyek a száma?

Tuzson Bence (Fidesz) azt kérdezte, hogyan bővülhet a börtönökben a férőhelyek száma. Ismertetése szerint a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltak, átlagosan 161 százalékos a telítettségűek, de Baranyában ez a 200 százalékot is eléri, ezért fontos, hogy új intézmények jöjjenek létre. Örömtelinek nevezte, hogy vannak olyan önkormányzatok, amelyek szívesen csatlakoznának az ezt célzó programhoz. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: hétfőn délelőtt adták a martonvásári büntetés-végrehajtási intézet új részlegét 126 új hellyel, valamint múlt héten a Budapesti Fegyház és Börtön új gyűjtőkörletét, 36 hellyel. Még idén 396 hellyel bővül a szombathelyi, 108 férőhellyel pedig a solti intézet. Év végére tervezik Szirmabesenyőn egy új 500 férőhelyes intézet építését, 4,5 milliárd forintos beruházással – közölte. Olyan programon dolgoznak, amellyel elérhető, hogy 2019-re 100 százalékra mérsékeljék a zsúfoltságot.

A Jobbik az ingyenes internetről

Farkas Gergely (Jobbik) az alapszintű ingyenes internetszolgáltatás bevezetéséről érdeklődött, ami álláspontjuk szerint segítené a távmunka, az e-közigazgatás kiszélesítését is. A költségek a reklámadóból finanszírozhatók lennének – jegyezte meg, és elhibázottnak nevezte az internetadó tervét. Kara Ákos infokommunikációért felelős államtitkár rögzítette: internetadó nincs, internet-konzultáció van. Elkötelezettek a szélessávú internet elterjesztésében, ami 1,5 millió háztartást érint majd – közölte. Szerinte a reklámadóból a kezdeményezés nem finanszírozható, és jelezte: legkésőbb 2020-ig lehetővé teszik, hogy legalább a másodpercenként 30 megabites szélessávú elérés rendelkezésre álljon.

LMP: tervezi a kormány a földpályázati rendszer átalakítását?

Sallai R. Benedek (LMP) a földpályázati rendszer átalakításáról szólva azt firtatta, miért kell erre éveket várni. Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár jelezte: tavaly ősszel alakították át a rendszert. Komoly horderejű változások voltak, például a hiánypótlás lehetőségét megteremtették, saját állatállománnyal lehet pályázni, és a nyilatkozatokat is leegyszerűsítették. Nyitott kapukat dönget a képviselő – közölte.

Jobbik: kiemelten kell kezelni a természetvédelmet

Kepli Lajos (Jobbik) a természetvédelmi értékek védelmének fontosságát hangsúlyozta. Rámutatott: a természetközeli állapotú élőhelyek egyharmadára szorultak vissza az országban, csak 20 százalék áll valamiféle természetvédelmi oltalom alatt. Ezzel párhuzamosan jogilag és anyagilag is ellehetetlenítették az állami természetvédelem szerveit. Kívánják-e a nemzeti parki igazgatóságokat megerősíteni, a természetvédelmi őrszolgálat létszámát emelni? – kérdezte. V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár hangsúlyozta: 2010-14 között a védett természetű területek 13 új területtel, 4800 hektárral gyarapodtak. Példanélküli összeget, több mint 38 milliárdot fordítottak természetvédelemre – közölte, hozzátéve: 2014-20 között a nemzeti parki igazgatóságok fejlesztését három operatív program szolgálja 50 milliárd forintos értékben.

LMP: a legyengített munkavállalói jogokat sem tartja be a kormány

Szél Bernadett (LMP) szerint a legyengített munkavállalói jogokat sem tartja be a kormány, a betartására hívatott intézményrendszert pedig szétverték. 2014-ben az ellenőrzések során a munkáltatók háromnegyedénél találtak jogsértést. Húszezer baleset történt, ami 30 százalékkal haladja meg az előző évit, eközben az ellenőrzések száma csökkent – sorolta. Czomba Sándor munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkár szerint szó sincs arról, hogy a munkavédelmi tevékenységet ne kezelnék megfelelő szinten. Közvetlenül a tárcához tartozik a terület, magasabb szintre került az irányítás. A halálos munkabalesetek száma 2013-ban 75, tavaly 78 volt. Ezzel szemben 2005-ben 125, 2006-ban 123, 2007-ben pedig 118. Az elmúlt négy évben 400 ezerrel dolgoztak többen a mezőgazdaságban és az építőiparban, amelyek munkavédelmi szempontból különösen veszélyeztettek. A hatékonyságot ugyanakkor erősíteni kell, elsősorban nem országos, hanem megyei szinten kell a helyzetet átgondolni.

MSZP: tervez a kormány újabb panelprogramot?

Kunhalmi Ágnes (MSZP) a Havanna lakótelepről hiányzó pályázatokról érdeklődött, ahol néhány tömb fel van újítva, de az épületek többsége rossz állapotú, beruházások nélkül az épületek továbbra is pazarlóan üzemeltethetők. Az energiahatékonysági felújításokat mellett érvelt, majd azt mondta: a kormány leállította ezeket a programokat. Tervezi-e a kormány újabb nagy volumenű panelprogram-pályázatot? – kérdezte. Tasó László infrastruktúráért felelős államtitkár közölte: a panel 2-program sikeresen lezárult, a kivitelezések elindulhattak. 2010-14 között a panelprogram keretében a 37 milliárd forinton felül ötmilliárddal támogatta a távhővel ellátott lakások korszerűsítését. Jelezte: 2014-20 között is lesz lehetőség a lakások felújításának támogatására, és a fenti célokra több mint 240 milliárdot biztosítanak majd.

LMP: milyen képzési területen terveznek monopolizálást?

Az LMP-s Ikotity István szerint a kormány el akar vonni felsőoktatási képzéseket az intézményektől, hogy a hallgatókat a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé terelje. Példaként a diplomáciai és külügyi szakokat hozta, jelezve: nem ért egyet ezzel az iránnyal. Kitért arra is, hogy az erdészeti vagy állatorvosi területeken a kereslet-kínálat indokolt hasonló lépést, nem kormányzati beavatkozás. Azt kérdezte: milyen más területeken tervez monopolizálást az állam. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában visszautasította a monopolizálást, szavai szerint a felsőoktatási stratégiával összefüggésben egy szakmai grémium tekinti át a képzési szerkezetet a 2005 óta eltelt 10 év tapasztalatai alapján. Áttekintik azt is, hogyan lehet a fiatalokat még jobban a munkaerőpiacra segíteni, s megoldást keresnek arra a problémára, hogy a beiratkozók 30 százaléka nem szerez diplomát.

MSZP: mikor készül el az Esztergom-Budapest vasútvonal?

Az MSZP-s Kiss László jelezte, hogy nem lát tisztán az Esztergom-Budapest vasútvonal felújításával kapcsolatban, ezért a vonal átadásáról, az óbudai vasútállomás és felüljáró felújításáról érdeklődött, és azt is kérdezte, mi az oka a késlekedésnek. Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a vonal felújítását részletezve elmondta, hogy a késlekedést egyebek mellett a kisajátítások elhúzódása és az árvíz okozta. A híd 2014 decemberében elkészült, a csatlakozó utak és a P+R parkoló még készül. Nyáron a teljes vonalon megindul a vasúti forgalom – tudatta.

Jobbik: mikorra várható az M49-es gyorsforgalmi elkerülő?

A jobbikos Apáti István arról beszélt, hogy a 49-es út megnövekedett forgalma megnehezíti a térségben élők életét, a keskeny szakaszon sok a baleset és megrepedtek az ingatlanok falai. Szavai szerint a kormány 2014-2017 között ígérte az elkerülő első szakaszát, most azonban 2020-ról szólnak a tervek. Arról kérdezett, hogy mikorra lesz kész az út és milyen szakaszokon tervezik az építését. Tasó László, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: kétlépcsős lesz a beruházás. Kormányzati célként beszélt a gyorsforgalmi utak határig való meghosszabbításáról és a megyei jogú városok bekötéséről. Kifejtette, hogy a jelenlegi uniós ciklusban 50 milliárd forint szerepel útfelújítási programokra, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig 5 milliárd forintot szánnak erre.

Jobbik: marad-e vadászgyarmat Nagyberek?

A jobbikos Ander Balázs egy nagybereki privatizációs szerződést kifogásolt, amely szerint 8 ezer hektár területet vett bérbe egy német vállalkozó 99 évre, 10 forint hektáronkénti összegért és évi egymillió euró területalapú támogatást is felvesz. Azt kérdezte, hogy mi lesz a terület sorsa. Bitay Márton Örs, a földművelési tárca államtitkára ismertette, hogy a korábban kötött szerződést ő is hazaárulásnak tartja, ráadásul a terület vadászati, halászati és bányászati joggal került az illető kezébe. Kifejtette, hogy a bécsi választott bíróságon született az ügyben egy, a magyar állam számára kedvezőtlen nem jogerős ítélet, de fellebbeztek. Kitért arra is, hogy a kormány döntése értelmében területalapú támogatás már nem járhat 1200 hektárnál nagyobb területre.

Jobbik: arányos-e 24 milliós bírság egy 2,1 milliárdos visszaélésnél?

A jobbikos Lukács László György az Országos Vérellátó Szolgálat plazmaértékesítési ügyét tette szóvá, jelezve, hogy a szervezet Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter idején 60-70 százalékkal olcsóbban juttatott plazmát gyógyszergyártási alapanyagnak egy külföldi cégnek. Számításai szerint ez 10,5 milliárd forint bevételkiesést okozott, a Humán Bioplazma Kft.-nek viszont jelentős árbevételt. Arról érdeklődött, hogy a kormány arányosnak tartja-e az ügyben kiszabott 24 millió forintos bírságot, miközben a kár 2,1 milliárd forint volt. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára arról tájékoztatott, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzésének megállapításaira, s terv készült a hiányosságok pótlására. Kitért arra, hogy folyamatban van a jogszabályi környezet egyszerűsítése és átláthatóbb felelősségi viszonyok megteremtése. A visszásságokat versenyeztetési eljárással zárják ki – tette hozzá.

AZONNALI KÉRDÉSEK

MSZP: hogyan védik meg az iskolákat a politikai befolyástól?

A szocialista Kiss László arra várt választ: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) mit tesz annak érdekében, hogy megvédje az iskolákat a politikai befolyástól. Emlékeztetett, hogy mintegy 300 intézményt kértek fel arra, hogy vegyen részt „politikai színezetű" március 15-ei megemlékezésen. A váci polgármester iskolákat bíráló megnyilvánulását felháborítónak tartotta. Rétvári Bence államtitkár kijelentette: az iskoláknak küldött levél nem tartalmazott kötelezettséget, a Klik csupán a lehetőséget ajánlotta fel a megemlékezéseken való részvételre. Aki akart elmehetett, aki nem akart, nem ment el – zárta szavait.

Jobbik a kelet-magyarországi szolgáltató központról

Z. Kárpát Dániel arról beszélt, hogy az elesetteket is ápoló kelet-magyarországi szolgáltató központ ellen eljárás indult tavaly, amelynek következtében az államkincstár leállította a normatíva folyósítását. Ezzel mintegy 600 dolgozó munkavégzése és hatezer ápolt kerül veszélybe. A hónapok óta ki nem fizetett becsületes emberek honnan és milyen módon kapják meg a pénzüket? – kérdezte. Jelezte: petíciót hoztak, több száz aláírással, amit át kívánnak adni. Rétvári Bence államtitkár közölte: valakik becstelen tevékenységet folytattak, és az államkincstár által folyósított forrásokat nem megfelelően használták fel. Hozzátette: a kormánynak gyorsan kellett lépnie, az ellátottak nagy többsége házi segítségnyújtásban részesül. Az önkormányzatok kötelező feladatellátása belépett, így ellátatlanul senki nem maradhat. A munkaerőt azokból toborozzák, akik korábban ezt a feladatot ellátták – jelezte.

LMP: furcsa és visszatetsző a nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata

Schmuck Erzsébet felidézte, hogy múlt kedden Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt nyilatkozta: az állampapír a legbiztosabb befektetési forma. Szerinte ez a jelenlegi helyzetben rendkívül furcsa és visszatetsző, azt üzeni, az egész pénzügyi szektor megbízhatatlan. Az állam képviselője saját kezűleg fog a bizalom rombolásába, cinikus az üzenet – fogalmazott, hozzátéve: egyúttal annak beismerése az MNB a feladatát nem tudja teljesíteni. Tállai András államtitkár azt mondta: a miniszter nyilatkozata nem jelenti azt, amit kikövetkeztettek. Azt jelenti, az állam jelen van az értékpapír-piacon és biztonságos befektetést tud nyújtani. Az az érdek, hogy az államadósságot belföldről finanszírozzák, a konstrukció elég sikeres, az államkötvényekből 2200 milliárd van már magyar emberek, jogi személyek tulajdonában.

Fidesz a takarékszövetkezetekről

Witzmann Mihály az MSZP pálfordulásáról beszélt, és felidézte szocialista politikusok takarékszövetkezetekről szóló nyilatkozatát, eszerint az integráció egészen durva megsértése a piacgazdaság alapját képező, magántulajdon védelmét kimondó alapjogoknak. A szocialisták most azt kérik számon az államfőn, miért küldte vissza az Országgyűlésnek a takarékszövetkezeti törvényt – jegyezte meg, hozzátéve: az MSZP vagy 2013-ban csúsztatott, vagy most teszi ezt. Az integráció mindenképpen hasznos és szükséges volt – jegyezte meg a kormánypárti képviselő, aki szerint az átalakuláshoz szükséges feltételeket az állami szerveknek alaposan meg kellett vizsgálniuk. Hogyan segített az integráció? – kérdezte.   

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: a takarékszövetkezeteknek a kis- és középvállalkozások és mezőgazdaság hitelezésében fontos szerepe lesz a következő időszakban. Közölte: az integrációban részt vevő takarékszövetkezetek stabil lábakon állnak, ma már két biztosítási alap is garantálja működésüket, amelyet a a magyar kormány 136 milliárdos garanciával segít. Arról szól az integráció, hogyan tudják a takarékszövetkezeteket megvédeni. 11 takarékszövetkezet maradt ki az integrációból, mára 9 csődbe ment. Megjegyezte: a Buda Cash és a Quaestor gyakorlata egyaránt bróker-trükksorozatra épült, a laikus embereket megtévesztették, eljátszották a pénzüket és kifosztották az ügyfeleket. Ez a legsúlyosabb csalás az egész ügyben – mondta.

Az MSZP hatásvizsgálatot várt a vasárnapi zárva tartásról

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint „előre megfontolt szándékkal, aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett, nagy társadalmi kárt okozó gazemberség" a vasárnapi zárva tartás, amelyről egy felmérés kimutatta, hogy az emberek kétharmada nem támogatja, egy korábbi hatásvizsgálat pedig elbocsátásokról és költségvetési károkról számolt be azzal kapcsolatban. A jelenlegi intézkedést megalapozó tanulmányokat kérte számon. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára emlékeztetett, hogy a jogalkotási törvény értelmében az előterjesztőnek kell előzetes hatásvizsgálatot végeznie, az intézkedést pedig nem a kormány és nem a tárcája kezdeményezte. Kijelentette: a közvéleményt felmérő kutatás nem tekinthető hatásvizsgálatnak, mivel a társadalmi és gazdasági következményekkel nem foglalkozott. Elmondta azt is: a kormány a külföldi gyakorlatot tanulmányozta a kérdésben.

Jobbik: mit tesz az EMMI a gyermekek megvédéséért?

Vágó Sebestyén (Jobbik) a szigetszentmiklósi gyermekbántalmazással kapcsolatban kérte számon, hogy mit tesz az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) a hasonló esetek megakadályozásáért. Feltette a kérdést: a tárca kezdeményezi-e az Igazságügyi Minisztériumnál a büntető törvénykönyv szigorítását és arra is választ várt, mit tesznek a gyermekvédelmi rendszer hatékonyabb működése érdekében. Rétvári Bence, az EMMI államtitkára elismerte, hogy a közvélemény egy részét meghökkentette az ügyben hozott enyhébb elsőfokú ítélet. Úgy ítélte meg: az ilyen esetek az iskolákban, óvodákban „bukhatnak ki", ezért egy útmutatót készítettek ezen intézmények szakembereinek a krízishelyzetek hatékonyabb felismerése érdekében. Erre külön képzések keretében is felhívják a figyelmet – mondta.

LMP: a MET „szárnyalása" az embereket szegényíti

Szél Bernadett (LMP) szerint az állam és az emberek kárára „szárnyal" a MET-csoport, amely nemrég a Magyar Telekommal hozott létre közös társaságot egyebek között áramkereskedelemre. Elmondása szerint a társaság újabb tendert nyert, hamarosan az új partnerétől, a Magyar Telekomtól veszi a Parlament az áramot. Bírálta, hogy a két vállalat egyikének sincs energiatermelő kapacitása, vagyis vagy az MVM-től veszik azt, vagy külföldről hozzák be az áramot. Arra várt válasz: kapott-e közvetett vagy közvetlen kedvezményt a MET az árampiacon? Aradszki András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára úgy felelt: nem kapott támogatást a cég. A gazdaságban normális folyamatnak nevezte, hogy két vállat szövetségre lép, de azt is, hogy a kereskedőknek nincs energiatermelő kapacitásuk. Feltette a kérdést: az LMP miért nem szavazta meg azt a törvényt, amely az uniós előírásoknak megfelelő aukciós feltételeket biztosít a határkeresztező kapacitások használatakor. Kijelentette: a jelenlegi információk szerint minden rendben a MET körül.

Fidesz: hagyjuk-e tovább tombolni az Iszlám Államot?

Balla Mihály (Fidesz) bírálta azokat az ellenzéki pártokat, amelyek nem támogatják Magyarország részvételét az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépésben. Emlékeztetett: a magyar katonák egy hatvankét államot számláló nemzetközi koalíció tagjaként vennének részt az akcióban. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára szerint az Iszlám Állam a keresztény közösséget és egész Európa biztonságát is veszélyezteti, ezért a kormány kész hozzájárulni „tombolásuk" megakadályozásához. Kijelentette ugyanakkor: a magyar katonák a jelenleg legbiztonságosabbnak számító területre mennének, ahol biztonsági feladatokat látnának el, harcokban pedig nem vennének részt. Hozzátette: április elején szakértői csoport utazik a helyszínre, a döntés április közepén kerülhet a Ház elé, a katonák pedig május végén vagy június elején utaznának Irakba.

MSZP: hogyan rendeznék a kórházak adósságait?

Szakács László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy százmilliárd forintot is meghaladja az államháztartási szervek adóssága, miközben ennek rendezésére csak 60 milliárdot különítettek el. Hozzátette: csak az egészségügyi intézményeknek több mint 77 milliárd forintra lenne szükségük. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: az egészségügy 9 milliárd forinttal kapott többet idén a tavalyi támogatásánál, ezen túl áll rendelkezésre a 60 milliárd forintos keret. Közölte azt is: korábban a várólisták csökkentésére is adott három ütemben támogatást a kormányzat. Beszámolt arról is: pontosan látni kell, mi okozza a kórházak adósságát, ezt követően költhető el a 60 milliárdos keret.

A Jobbik a TAO-források felhasználására kérdezett rá

Szilágyi György (Jobbik) szerint visszaélésekre ad lehetőséget a TAO-támogatások felhasználása, ezért szerinte átláthatóbbá kellene tenni ezt a rendszert. Arra várt választ: ezt miként biztosítaná a kormányzat? Mit tenne a visszaélésgyanús helyzetek felszámolásáért? – kérdezte. Rétvári Bence elmondta: szigorú protokoll alapján, több lépcsőben ellenőrzik a támogatások felhasználását, amelyen tavaly még tovább szigorítottak. Az államtitkár közölte: a 300 millió forint feletti felhasználásokat a sportért felelős államtitkárság ellenőrzi, a jóváhagyott összegek felhasználása pedig a szövetségek honlapján is nyomon követhető.

Napirend után

A napirend utáni felszólalások során Lukács László György (Jobbik) a tuberkulózis világnapjáról emlékezett meg. A kormány nevében válaszoló Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára hangsúlyozta, hogy Magyarországon évről évre javul a helyzet.

Novák Előd (Jobbik) a népességfogyás társadalombiztosítási és államháztartási veszélyeire hívta fel a figyelmet. A válaszadó Rétvári Bence azt mondta, 2010-ben a kormány egy családbarát fordulat mellett kötelezte el magát és azóta is igyekeztek mindent megadni a gyermeket nevelő családoknak.

Kiss László (MSZP) egy somogyi esetet alapul véve arról beszélt, hogy az illegális agancsgyűjtők gyakran kínoznak és ölnek meg szarvasokat. Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára hangsúlyozta, hogy a képviselő által említett konkrét esetben az erdőgazdaság megtette a szükséges feljelentéseket.

Dúró Dóra (Jobbik) arról beszélt, hogy frakciójuk minden tagja legalább havi egy napon önkéntes munkát végez és képviselői tiszteletdíja tíz százalékát jótékonyságra ajánlja fel.

Varju László (független) egy jászberényi esetet említve azt mondta, hogy az önkormányzatnak 750 millió forintot kell majd kifizetnie. Amikor átalakították a helyi kórházat, felmondtak egy korábbi szerződést, de elveszítették azt a pert, amit emiatt a szerződő cég indított – közölte a kormányoldalt bíráló politikus. L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy 2000-ben Jászberény szabad demokrata polgármestere kötötte meg az előnytelen szerződést, amit 2008-ban az az akkori szocialista polgármester mondott fel, aki jelenleg a DK-ban politizál. Szavai szerint ezzel 750 millió forint kárt okoztak.

A fideszes Bartos Mónika sikeresnek ítélte az ENSZ Nők Helyzetét Vizsgáló Bizottságán való magyar részvételt. Novák Katalin családügyi államtitkár válaszában jelezte, hogy a tanácskozáson jó hazai gyakorlatokat mutattak be, és kiemelte, hogy a családpolitika és a nőpolitika nem állhat szembe egymással.

A jobbikos Ander Balázs a hazai buszgyártás lehetőségeit kevesellte; Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára ugyanakkor a pályáztatás szabályainak betartására hívta fel a figyelmet.

Az MSZP-s Teleki László a múlt heti örkényi fegyverhasználatot nevezte ellentmondásosnak és annak arányosságát firtatta.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a lakossági kölcsönszerződések problémáiról értekezett és „törpeengedménynek" titulálta a banki elszámoltatást. Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára válaszában a kormányzat intézkedéseinek kedvező hatásait sorolta.

Vágó Sebestyén (Jobbik) a gyermekek szoptatásának fontosságára hívta fel a figyelmet egy brazil felméréssel összefüggésben, amely az intelligenciára gyakorolt pozitív hatásokat összegezte.

Az LMP-s Ikotity István pártja 18 pontos balatoni közlekedés-fejlesztési csomagját ajánlotta képviselőtársai figyelmébe. Párttársa, Schmuck Erzsébet pedig azt bírálta, hogy évente még mindig több ezer hektáron égetik a tarlót, ami környezetszennyező és egészségkárosító.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a hétfői ülésnapot és bejelentette, hogy az Országgyűlés legközelebb március 30-án, hétfőn ül össze.