Az Európai Unióban pontosan az a feladatunk, amit 1848-ban Kossuth Lajos tett: egyfelől harcosan képviseljük nemzeti érdekeinket, másfelől igyekezzünk érvényre juttatni Európában azokat a gondolatokat, amelyek az emberek életminőségét javítják - mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a KDNP elnöke Cegléden a város alapításának 650. évfordulója alkalmából tartott ünnepi önkormányzati ülésen.
Kossuth idejében a jobbágyfelszabadítás és a polgárosodás számított előrevivő gondolatnak, napjainkban hasonló feladat azt elérni, hogy „ne multinacionális szolgáltató cégek fölözzék le az emberek munkájának gyümölcsét extraprofit formájában, és a brüsszeli bürokraták ne szóljanak bele abba, miként őrizzük meg saját örökségünket” – mutatott rá a kormányfő-helyettes.
A kereszténydemokrata politikus azt mondta: mindenképpen el kell kerülni, hogy Brüsszelt megpróbáljuk kiszolgálni. Ez a klasszikus szovjet stílusnak felelne meg, amikor a Varsói Szerződésben és a KGST-ben 200 százalékosan igyekeztek megfelelni az elvárásoknak - mondta a KDNP elnöke.
A szervilis magatartás azt is sugallná, - tette hozzá a miniszterelnök-helyettes - hogy a magyar történelemnek egyetlen célja és beteljesülése az Európai Unió. Hangsúlyozta: ez nyilvánvalóan nem így van, mert magyar történelem akkor is volt, amikor nem volt Európai Unió, és megkockáztatom, lesz magyar történelem akkor is, amikor már rég nem lesz Európai Unió.
A kossuthi örökségnek Semjén Zsolt megfogalmazása szerint az a lényege, hogy miközben Magyarország határozottan képviseli nemzeti érdekeit, megpróbálja Európát alakítani, mert mi nem elszenvedői, hanem formálói vagyunk az uniónak. Hozzátette: ha mi ebben nem akarunk részt venni vagy ki akarunk lépni, akkor a lehetőségét is elveszítjük annak, hogy Európát olyan irányba fordítsuk, amely értékeinknek megfelel.
