A Magyar Hírlap interjúja:   

– Számtalan meghatározó törvényt terjesztett be az idén az Országgyűlésnek az önök minisztériuma. A jogszabályok elfogadott változatában mennyire látták viszont a tárca törekvéseit, céljait?

– Nagyrészt megvalósultak az elképzeléseink. A Btk., azaz az új büntető törvénykönyv kapcsán a legfontosabb szándék az volt, hogy szigorú és tettarányos, koherens törvényt alkossunk, hiszen nagyon sokszor módosították ezt a jogszabályt, és a büntetési tételek között eltolódtak a belső arányok. Azért is vagyunk különösen büszkék az új Btk.-ra, mert igen hosszú szakmai egyeztetés előzte meg a törvényalkotást, és komolyabb kritika nem is érte a jogszabályt. A polgári törvénykönyv esetében is hasonló a helyzet, sikerült a kodifikációs bizottság javaslatát beterjesztenünk a parlament elé. Az előző szocialista kormány alatt benyújtott tervezetet jelentősen átdolgozták, ez pedig erős felháborodást keltett szakmai körökben. Az államfő vissza is küldte a kódexet, de még aznap ugyanúgy megszavazták. Végül az Alkotmánybíróság tett pontot az ügy végére.

– Mennyire elfogadhatóak a családjogi fejezetben megszavazott módosítások, az Alkotmánybíróság családvédelmi törvénnyel kapcsolatos döntését is figyelembe véve?

– A végső szabályozás gyermekközpontú: kimondja, hogy az élettársi kapcsolatnak nincsenek jogkövetkezményei, de ez a helyzet megváltozik, ha a kapcsolatban gyermek születik. Ettől kezdve – a gyermek érdekeire is figyelemmel – a lakáshasználat és a tartás tekintetében a volt élettársat pluszjogok és kötelezettségek illethetik meg. Természetesen a gyermekeknek szánt támogatások ugyanúgy járnak. A definíció eltörlése után annak pótlására a KDNP a tavaszi ülésszakon tervezi beterjeszteni javaslatát. Fontos, hogy nem a Ptk. feles, hanem egy kétharmados törvény családképe legyen garanciális szintű jogszabály.

– A gyermekek érdekét szolgálja a gyermekbarát igazságszolgáltatás megteremtése. Számos törvényt módosítottak ennek érdekében, miközben egyre több gyermekbarát meghallgatószobát adnak át a rendőrségeken. Van még valamilyen feladat ezen a téren?

– A meghallgatószobák létrehozása mellett olyan rendelkezések léptek életbe, amelyek alapján már az idézéseket vagy a bírósági eljárásban a figyelmeztetéseket, tájékoztatásokat a gyermekek számára érthető nyelven kell elmondani. Óriási problémáról van szó, hiszen évente tízezer gyerek válik bűncselekmény sértettjévé, áldozatává. Arculatformálás is folyik, újságokban, tömegközlekedési eszközökön igyekszünk felhívni erre a figyelmet. Az igazságszolgáltatás mellett a közigazgatást is próbáljuk gyermekbaráttá tenni, például a kormányablakoknál egyre több helyen alakítunk ki játszósarkot, hogy amíg a szülő ügyet intéz, addig a gyerek elfoglalja magát.

– Vannak már eredményei a civilekkel kötött stratégiai együtt­működésnek?

– A legnagyobb eredménye éppen a Btk., a Ptk. és a civiltörvény kapcsán volt. Ezekhez az ágazati jogszabályokhoz csatornázták be a legtöbb javaslatukat a civilek. A segítségükkel javítani tudjuk a jogszabályok minőségét, hiszen ezek a szervezetek már a jogalkotás időszakában jelezni tudják, hogy melyek a végrehajthatatlan, irreális vagy hibás szabályozási tervek. A szervezetek élnek is a lehetőséggel, az egyeztetések folyamatosak.

– Mi a helyzet a közigazgatásban tervezett etikai kódexszel?

– Fontos változás a közigazgatás hivatásrendjében, szervezeti kultúrájában, hogy létrejött a köztisztviselői kar, amelynek tagjait az ágazat dolgozói választották meg. Ez úgy működik, mint az orvosi vagy az ügyvédi kamara. A közigazgatási szakma egy éthosz, egy hivatás. Amiben lehet, legyen önszabályozó. Készülőben van a zöld könyv, amely ajánlást fogalmaz meg az etikai kódex tartalmára, és ez alapján lehet az ágazati kódexet elfogadni, amely a magatartási kereteket szabályozza. Szakmaiság, hazaszeretet, elfogulatlanság, az esélyegyenlőség biztosítása, együttműködés, a korrupciós helyzetek elkerülése – ezek a legfőbb elvek.

– Ha már korrupció, mit tudott elérni ezen a téren a minisztérium, a kormány?

– Húsz év óta először született olyan kormányzati szintű korrupcióellenes program, amely egy parlamenti cikluson belüli célokat határoz meg. Ez időarányos feladatokat is tartalmaz, amelyek megvalósulását mérik. Fontos intézkedés volt például a közbeszerzési törvény módosítása, az offshore-tilalom. Ide tartozik az is, hogy a kabinet olyan érdekcsoportokat tudott bevonni a közteherviselésbe, amelyeket az előző kormányok nem mertek kötelezni semmilyen pluszteher vállalására. Bankok, biztosítók, energiacégek, dohánygyárak vagy a nyerőautomata-üzemeltetők számára korlátozó intézkedéseket vezettünk be. Az elmúlt húsz évben ezek a cégek mindig az állampolgárok kárára tudták javítani pozíciójukat. Most őket arányosabb közteherviselésre sikerült kényszeríteni.

– A kommunista nyugdíjprivilégiumok felülvizsgálatát az év végére ígérték. Hol tart a munka?

– Ez sokkal összetettebb folyamat, mint ahogy azt a jogalkotó először gondolta. Nem szeretnénk ugyanabba a hibába esni, mint a Göncz Árpád által vezetett felülvizsgálat a kilencvenes évek elején, amikor számtalan ember átcsúszott a vizsgálaton, és megtarthatta kiemelt nyugdíj-kiegészítéseit. Ezres nagyságrendű azok száma, akiknek ügyét nyugdíj-biztosítási, levéltári, korábbi közigazgatási eljárási iratok alapján kell megvizsgálni, hogy jogosan vagy jogtalanul kaptak-e pótlékot.

– Mikor vezethetik be a magáncsőd intézményét?

– Az erről szóló törvényjavaslatot a KDNP az év elején benyújtja. A két kormánypárt egyetért a kérdésben, folyik a szakmai egyeztetés. A magáncsőd lényege, hogy azoknak az embereknek kínáljon szabadulást az adósságtehertől, akik rendelkeznek vagyonnal, végzettséggel, munkával, de a felhalmozott adóságuk messze felülmúlja vagyonuk mértékét. Számukra az lesz a segítség, hogy bizonyos feltételek mellett a mínusz helyett nulláról indulhatnak. Bár nem törlesztik vissza teljesen adósságukat, de mégis mentesülhetnek a teljes adósság alól.

– Az egyszerűsítési program keretében korábban a gyerekes családok, legutóbb az aláírási címpéldány és cégkivonat kapcsán a vállalkozások adminisztrációs terheit csökkentették. Milyen lépések várhatók még?

– A vállalkozók esetében az adminisztratív terhek további csökkentése várható. Ugyanakkor a legnagyobb változás a kormányablakok fejlesztése, hiszen az eddigi hatvankét ügy helyett a jövő év végére fokozatosan kétezer-ötszázra emeljük azon ügyek számát, amelyek ott elintézhetőek lesznek. Ennél egyszerűbb ügyintézés, amely az állampolgárok érdekeit szolgálja, nem létezik.