A hiteleket érintő törvényi változtatásokkal a kormány mintegy ezermilliárd forintot irányít át a bankoktól az emberekhez – közölte Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában, amelyben azt is megerősítette, hogy a kormány tárgyal külföldi tulajdonban lévő bank, bankok megvásárlásáról. Szólt arról is, hogy a vasárnapi zárva tartás ügyében még nem alakították ki álláspontjukat.
Az ezermilliárd forintos tételről szólva a kormányfő úgy fogalmazott: „valóban volt arról szó, hogy majd a forintosítással tesszük ezt, és nem az elszámoltatással, de a bíróság közben olyan döntést hozott, hogy ezt a célt – hogy ezermilliárdot a bankoktól vissza tudjak terelni az emberekhez – végül is az elszámoltatással tudjuk elérni".
Összegzése szerint a kormány elérte céljait, köztük a törlesztőrészletek érdemi csökkenését, valamint azt, hogy a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a most megsegített devizahitelesek. A miniszterelnök mindezt nagy sikernek nevezte, hozzáfűzve: a kabinet nem engedi meg, hogy „ezt még egyszer elkövessék a magyar emberekkel szemben, hogy még egyszer ilyen helyzet előálljon". Kiemelte egyúttal, hogy az új törvényi szabályok „megölik az uzsorát".
Megjegyezte ugyanakkor, hogy „senkit sem szabad az út szélén hagyni", így az eszközkezelőt és a korábban kialakított „adósmentő gyakorlatokat" a jövőben is működtetni kell.
Arra a kérdésre, hogy miért kötelező a forintosítás, a miniszterelnök azt válaszolta: „itt egy kísértéssel van dolgunk, aminek a kizárása érdekében egy világos törvényt kell alkotnunk". Nem engedhető meg, hogy Magyarországon devizában adósodjanak el az emberek, hacsak valakinek nincs meg az ehhez szükség devizája, például a jövedelme formájában – mondta.
Orbán Viktor a rádióinterjúban megerősítette azt is, hogy a kormány tárgyal külföldi kézben lévő bank, bankok megvásárlásáról.
Emlékeztetett, nemrégen vásárolták vissza az MKB Bankot, de úgy látja, akár túl is teljesíthetik azt a kormányzati vállalást, amely szerint a magyar pénzügyi rendszerben a pénzintézetek több mint 50 százaléka magyar kézben lesz. „Könnyen lehet, hogy a 60 százalékot is elérjük vagy fölé megyünk" – mondta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár „meg kell vásárolni néhány bankot", utána ezeket elérhetővé kell tenni magyar tulajdonosoknak. A kormány ugyanis nem akar egy nagy állami tulajdonban lévő bankszektort, de „akarunk egy nemzeti kézben lévő erős pénzügyi rendszert", szerinte ugyanis nincs nemzeti függetlenség nemzeti pénzügyi rendszer nélkül.
Arra a felvetésre, hogy a sajtóban a Budapest Bank neve forog, a kormányfő úgy reagált: semmilyen üzleti kérdést nem tud megerősíteni.
A szabad vasárnapról még nincs kialakult álláspont
A KDNP által javasolt vasárnapi zárva tartás ügyében a miniszterelnök azt mondta: „egy nagy vita kellős közepén vagyunk", sok szempontot kell megfontolni, "nem alakítottunk ki még ebben álláspontot".
Az azonban biztos – folytatta –, nincs olyan terve, hogy befolyásolják az emberek viselkedését, „az emberek nagyfiúk", el tudják dönteni, mit csinálnak vasárnap. Ez inkább gazdasági kérdés szerinte: a kis- vagy a nagyboltokban költik-e a pénzüket az emberek.
Erős érvnek nevezte ugyanakkor, hogy Ausztriában és Németországban is alkalmazzák a korlátozott vasárnapi nyitva tartást. Azt az érvet viszont nem tartja megalapozottnak, amely szerint a zárva tartás miatt tömegesen kerülhetnének utcára dolgozók. Meglátása szerint ugyanis az eladott élelmiszer mennyisége és a vevők száma nem fog változni, vagyis ugyanannyi munkát kell elvégezni, ezért nem látja az okát, hogy miért csökkenne a munkaerőigény a kereskedelemben.
Internetadóról
Arra a kérdésre, hogy a visszavont internetadó pótlását a dohányipar különadójában találták-e meg, azt felelte: részben igen.
„Elérkeztünk egy fellendülési szakaszba"
Orbán Viktor az interjú végén az ország helyzetéről azt mondta: „elérkeztünk egy fellendülési szakaszba", lesz béremelés, lesz teljes foglalkoztatottság, és „ha nem is jön el még a Kánaán, és nem is lesz még kolbászból a kerítés, ha a munkát folytatjuk, mindenki tapasztalni fogja a saját személyes életében a helyzete jobbra fordulását".
Beutazási tilalom: egyre inkább elveszíti komolyságát az ügy
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az amerikai beutazási tilalmi ügy egyre inkább elveszíti komolyságát, „egyre zavarosabb az egész dolog".
A kormányfő utalt arra a dokumentumra, amelyet az amerikai nagykövetség egy munkatársa adott át a magyar félnek a beutazási tilalmakkal kapcsolatban; a papír jórészt a külképviselet korrupciós aggodalmaival kapcsolatos korábbi egyeztetéseket sorolja fel.
Se aláírás, se fejléc, se pecsét, „ez egy fecni", „ömlesztett összegyűjtése azoknak a vádaknak, amelyeket az elmúlt négy évben az ellenzéki pártoktól már hallhattunk" - jellemezte Orbán Viktor a dokumentumot, hozzátéve: ha nem angolul lenne, azt hinné, egy ellenzéki párt írta. A miniszterelnök ezért úgy tekint e dokumentumra, „mint ha vissza akarna valaki rángatni bennünket a választások előtti politikai helyzetbe".
„Az ember a barátaitól érkező kritikákat komolyan veszi, különösen, ha ez egy ilyen nagy barát (...), de most már arra a szintre jutottunk, ahol ez egyre nehezebb" - mondta, úgy fogalmazva, hogy minden perc, amelyet „azzal töltünk, hogy ezzel az üggyel foglalkozunk, az kidobott idő".
Megjegyezte egyúttal, ha bármelyik magyar nagykövet odaadna egy ilyen papírt egy kormánynak, másnap haza kellene őt rendelnie.
Orbán Viktor ugyanakkor kijelentette: korrupcióügyben tartani kell a zéró tolerancia elvét.
Azt is mondta, hogy ha a beutazási tilalommal sújtott Vida Ildikó adóhatósági elnök be is nyújtaná lemondását, erősen elgondolkozna azon, hogy elfogadja-e, mert nem szeretne precedenst teremteni arra, hogy egy külső állam megvádol egy köztisztviselőt, de nem ad át bizonyítékokat, mégis eléri a leváltását. „Ez Magyarország szuverenitásának kérdését veti fel" - jelentette ki, megjegyezve, ő nem teheti meg egyetlen magyar állampolgárral szemben sem, hogy nem védi meg őt.
A miniszterelnök hozzáfűzte, elvárja Vida Ildikótól, hogy betartsa azt az ígéretét, amely szerint mindenkit beperel, aki olyan állítást tett, ami nem felel meg a valóságnak.
Orbán Viktor hangsúlyozta: stabilizálni kell a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) működését a NAV mostani vezetésével, „ez a feladatom". „Aki a NAV működésében zavart okoz – akár azzal, hogy lemond, akár azzal, hogy indokolatlanul támadja a NAV-ot -, az azt kockázatja, hogy az ország pénzügyei megbillennek" – mondta.
Beszélt arról is, hogy miközben áfacsalásokról van szó, és „nyilvánvaló, hogy történnek Magyarországon áfacsalások", aközben az áfabevétel évről évre nő, vagyis az ország pénzügyi stabilitása szempontjából „az adóhivatal egyre javul", míg a vele szembeni vádak egyre erősödnek. „Hogy a kettő dolog összefügg-e vagy sem, azt nem tudom megállapítani" – tette hozzá.
Arra a felvetésre, hogy nem az Oroszország versus Nyugat kérdése alapján kell-e értelmezni ezt a konfliktust, Orbán Viktor úgy reagált: ez egy logikusnak hangzó, de veszélyes feltételezés. Ugyanis „ez nem kevesebbet jelentene, mint hogy egy külpolitikai vitában (...) egy nagy állam egy kisebbel szemben egyes állampolgárokkal szembeni, meg nem alapozott rágalmazási hadjáratot folytat, hogy befolyásolja egy ország politikáját. Ez egy olyan súlyos vád lenne az Egyesült Államokkal szemben, aminek a megfontolását is szeretném elutasítani" – fejtette ki.
Kiemelte: „mi az Egyesült Államoknak szövetségesei és barátai vagyunk, én nem merem vádolni az Egyesült Államokat azzal, hogy nyers gazdasági érdekek miatt rágalmazási hadjáratot folytat egy ország ártatlan állampolgáraival szemben".
A miniszterelnök a rádióinterjúban egyúttal ismét kiállt a Déli Áramlat megépítésének szükségessége és a paksi atomerőmű orosz részvétellel történő bővítése mellett.
