Ha azonban a nemzet szétdarabolt és megosztott, nagy a veszélye annak, hogy csatát és országot veszít. "A hazáért össze kell fognunk és a nemzetért egyben kell lennünk" - jelentette ki a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke

Semjén Zsolt szerint a magyar történelem egyik legnagyobb katasztrófája nem magyarázható pusztán az oszmán-török sereg túlerejével. Az 1526-os mohácsi csata-, majd országvesztés azért is következett be, mert a nemzet nem volt egységes.

Boross Péter volt kormányfő, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke utalt arra, hogy az Országgyűlés a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával tavaly alkotta meg a történelmi és a nemzeti emlékhelyek fogalmát. Utóbbivá olyan, a nemzet történelmében meghatározó jelentőséggel bíró helyszínek válhattak, mint Mohács, amelynek fontosságát elsőként jelöli sztélé.

Azt mondta, bár a mohácsi csatában sokak mellett a magyar vezetők nagy része is elesett, fontos, hogy a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen ne csak bánat, hanem az a bátorság és hősiesség is eszünkbe jusson, amit az itt harcolók tanúsítottak.

Szekó József, Mohács polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a történelmi múlt kutatása, elemzése, feldolgozása és megismertetése szempontjából óriási jelentősége van a nemzeti és történelmi emlékhelyek nyilvántartásának, hiszen ezzel olyan helyszínek kaptak védelmet, amelyek központi szerepe vitathatatlan Magyarország történetében.

A Mohács melletti síkságon 1526. augusztus 29-én az I. Szulejmán vezette 75-80 ezres oszmán-török had döntő vereséget mért II. Lajos magyar király 25 ezer fős seregére, és hozzájárult az ország későbbi három részre szakadásához. A csata áldozatainak tömegsírjai a nemzeti sírkert részei.

Az 1976-ban nyílt emlékhelyen tavaly fogadóépületet emeltek, amely kiállításoknak ad helyet, hozzájárulva a csatával és a török kori Magyarországgal kapcsolatos ismeretek gyarapításához.