Felavatták a cigányság felemelkedéséért munkálkodó Sója Miklós görögkatolikus pap tiszteletére emelt emlékhelyet az esperes születésének századik évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon. A hodászi magyar és roma hívek által emelt ikonoszlopot Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi Egyházmegye püspöke áldotta és szentelte meg. Az ünnepség keretében utcát neveztek el Sója Miklósról.
A püspöki szent liturgia után megnyitották Az elvetett mag gyümölcse című fotókiállítást, amely Sója Miklós hodászi tevékenységét mutatja be.
Sója Miklós 1912-ben született a szabolcsi Timáron, 1937-ben szentelték pappá. A görögkatolikus esperes-parókust a „cigányok papjának” is nevezték, mert életének jelentős részét a cigányság felemelésének szentelte. 1941-ben került lelkészként Hodászra. A faluszéli cigánytelepen tapasztalt elborzasztó állapotok láttán elhatározta, hogy a cigányságot nemcsak Istenhez fogja közelebb vinni, hanem megismerteti a higiénia és a műveltség azon minimumaival is, amelyek lehetővé teszik a többségi lakossággal a békés együttélést. Nagy erőfeszítések árán a telep szélén megvettek egy házat, létrehozták a világ első cigány kápolnáját, amelyben – az oltárképet olyankor egy nagy, fekete iskolatáblával eltakarva – betűvetésre is tanították a felnőtteket, és az esperes egy kis könyvtárat is összegyűjtött számukra.
Világviszonylatban egyedülálló cselekedet volt, hogy Sója Miklós cigány nyelvű miséket is tartott. Először csak bibliai szövegeket és egyházi énekeket fordított le, később pedig már az adott alkalomra vonatkozó miseszövegeket, az evangélium sorait is. Ezeket a miséket gyakran látogatták a nem cigány hívek is.
Hodászi munkája révén az esperes eljutott Rómába, ahol a pápa is fogadta.
A „cigányok papját” az előző rendszerben – hivatalos nyomásra – eltávolították a maga szervezte közösségből, és idő előtt nyugdíjba küldték. Sója Miklós papi szeretetotthonban halt meg 1996. augusztus 19-én Nyíregyházán.
