Semjén Zsolt álláspontja szerint: a Sepsiszentgyörgyről, Kassáról vagy Beregszászról érkező híreknek pontosan ugyanúgy kell szerepelniük a híradásokban, mint annak, hogy mi történt Győrött vagy Pécsett. Ez kardinális kérdés, és nem lehet a határon túli ügyeket gettószerűen kezelni.

A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke reményét fejezte ki, hogy a külhoni magyar közmédia felszereltsége belátható időn belül nem fog különbözni az anyaországiétól. Az a média lehet sikeres, amelyik az egész világ magyarságáról hiteles, jó minőségű tájékoztatást ad – fűzte hozzá.

A kormányfő helyettese előadásában kitért arra is, hogy eddig mintegy 330 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és közel 300 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. megjegyezte: csak a névváltoztatás közel félmillió aktát jelent az ügyintézés során.

Megerősítette, hogy tartható az a korábbi ígéret, miszerint a ciklus végére félmillió új magyar állampolgár lesz szavazati joggal. Azon véleményének is hangot adott, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány identitása van.

Kitért arra, hogy a mai globalizálódó világban megakadályozhatatlan a kettős állampolgárság, és ez a kérdés szerinte történelmileg eldőlt azzal, hogy nem lehet a határok közé szorítani az embereket.

A külhoniak voksolásának menetéről elmondta: mindenki kap majd egy levelet, amelyben megkérdezik, kívánja-e regisztrálni magát, és ha pozitív válasz érkezik, postafordultával megkapja a szavazócédulát, amelyet szintén postai úton kell visszajuttatnia.

Semjén Zsolt kijelentette: a magyar kormány elsősorban azon szervezeteket tekinti szövetségesének, amelyek etnikai pártként definiálják magukat. Leszögezte: a magyar állam nem bonyolódik különböző szervezetek és személyek vitáiba, ha egy magyar közösség a bizalmát helyezi egy szervezetbe, azt elfogadják.

A Most-Híd szlovák-magyar párttal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva rámutatott: nagy veszélyt hordoznak magukban a vegyes pártok, mert egy ilyen tömörülésben az adott kisebbség először tagozatra, majd néhány képviselőre apad. Azzal, hogy a párt nem etnikai magyar pártként definiálta önmagát, kilépett a Máért kötelekéből – tette hozzá. Mint mondta: ez nem jelenti azt, hogy az ilyen pártokkal ne akarnának kapcsolatot tartani, de ez más jellegű, mint az etnikai magyar tömörülések esetében.

Szintén kérdésre válaszolva, a Nyirő-újratemetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a magyar kormány erre kegyeleti aktusként tekint. Mindenkinek joga van a szülőföldjén nyugodni.  Az vállalhatatlan, ha valaki a nyilas parlamentnek tagja volt, de ettől még az életmű értéke nem kérdőjelezhető meg. Nyirő életműve nagy jelentőségű, tiszta életmű, és irodalmi szempontból abban egyetlen antiszemita, vagy románellenes mondat nincs – mutatott rá.

Az egyik résztvevő azon felvetésére, hogy a temerini fiúk (egy szerb férfi bántalmazásáért súlyos börtönbüntetésre ítélt öt délvidéki magyar fiatal) ügye szerepel-e a szerb elnök közelgő magyarországi látogatásának napirendjén, azt mondta: tudomása szerint ez nem szerepel a hivatalos témák között, de az informális beszélgetések más természetűek. Hozzátette: vannak olyan ügyek, amelyeknek a hangzavar csak árt.

Magyarország és Szerbia sorsközösségre van ítélve, és mind a szerbségnek, mind magyarságnak az az érdeke, hogy minél jobb legyen a viszony – jelentette ki.

Mint mondta, értékelik, hogy  a kulturális autonómia megvalósítása elindult, de ennek ellenére vannak ügyek, amelyeket szóvá kell tenni. Semjén Zsolt a második világháború végén a délvidéki magyarok ellen elkövetett vérengzésekre utalva továbbra is szorgalmazza a szerb fél bocsánatkérését. A szerb államnak fejet kell hajtania a délvidéki áldozatok előtt – hangsúlyozta a kormányfő kereszténydemokrata helyettese.

Gazsó L. Ferenc, az MTVA tartalom-előállítási vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy egyenrangú, partneri viszonyt szeretnének kialakítani, és ennek szellemi-szakmai megalapozását a Kós Károly Kollégium – a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testülete – jelenti. Kiemelte: követni kívánják azt az elvet, hogy az anyaországi és a külhoni magyarsággal kapcsolatos hírek egyformán megjelenjenek a híradásokban.