Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz–KDNP évértékelő ülésén úgy fogalmazott, hogy az elmúlt egy évben kiderült és bebizonyosodott, hogy a pártszövetség az egyetlen, amely képes az ország problémáinak megoldására. Időközben a Financial Times internetes kiadásának felzárkózó piaci blogrovata szerint a korábbi befektetői aggodalmakkal összevetve most már tényleges megbékélésről lehet beszélni Orbán Viktor és a piac között.
Orbán Viktor miniszterelnök a Fidesz–KDNP évértékelő ülésén úgy fogalmazott, hogy az elmúlt egy évben kiderült és bebizonyosodott, hogy a pártszövetség az egyetlen, amely képes az ország problémáinak megoldására. A miniszterelnök köszönetet mondott a kormánypárti frakciószövetség képviselőinek azért a megfeszített munkáért, amelyet az elmúlt egy évben végeztek. Orbán Viktor értékelése szerint jó együttműködés alakult ki a kormány és a képviselőcsoport között, utóbbi pedig mindig nyitott volt a kormányzati elképzelések megfontolására, támogatására. A képviselők kezdeményezte törvényjavaslatokat kifejezetten jónak és helyesnek vélte.
Az elmúlt egy év legfontosabb fejleménye az volt, hogy az ország a saját lábára tudott állni a megfeszített kormányzati intézkedéseknek és parlamenti munkának köszönhetően - idézte a kormányfő szavait Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy mindemellett sikerült olyan gazdasági átalakításokat végrehajtani, amelyek visszaadták a munka tisztességét. Orbán Viktor külön kiemelte az arányos adórendszert, amely a családokat és a gyermekvállalást támogató elemeket is tartalmaz. Szólt arról is, hogy a parlamenti frakciónak ugyancsak nagy szerepe volt a transzatlanti kapcsolatok megerősítésében, a környező országokkal való jó viszonyban és a Kínával kötött újfajta szövetség megkötésében. Kifejezetten sikerült jövőt nyitni - összegezte a kormányoldal lépéseit Orbán Viktor, példaként említve az államadósság visszaszorítását, a nemzeti ipar újjáélesztése érdekében való intézkedéseket.
Szijjártó Péter a tanácskozás után újságírók előtt kifejtette: a kormányfő azzal „biztatta” a képviselőket, hogy az elkövetkezendő fél évben legalább olyan intenzív munka vár rájuk – például a sarkalatos törvények, az új választási rendszer és a gazdasági stabilitást célzó javaslatok megalkotása miatt –, mint azt az elmúlt egy évben megtapasztalták.
A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatóján Lázár János frakcióvezető elmondta: szeptember 7-től 9-ig háromnapos frakcióülést tart majd a Fidesz-KDNP, amellyel összefüggésben Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök kezdeményezte, hogy a képviselőcsoport tárgyaljon akkor egyebek mellett az igazságszolgáltatás átalakításáról, az új választójogi törvényről, az oktatás, az egészségügy és a közösségi közlekedés átalakításáról, valamint egy földtörvénycsomag megalkotásáról is. Ebből következik, hogy december közepéig egy igen erőltetett, továbbra is kellő határozottságot és felkészültséget igénylő törvényhozási szakasz vár a képviselőkre. Lázár János is utalt az önálló képviselői indítványok számára, hangsúlyozva: az, hogy egy parlamenti képviselő egyéni indítványt terjeszt a Ház elé, nem gyengíti, hanem erősíti a parlamenti demokráciát. Tájékoztatása szerint 2010 májusa óta 266 törvényt fogadott el az Országgyűlés, amelyből 145-öt javasolt a kabinet. A jövőről szólva - idézte Orbán Viktort Lázár János - azt mondta: 2012-ben az átalakított, új rendszerek működőképességét kell kipróbálni, 2013-ban végbemehet egy konszolidációs időszak, 2014-ben pedig meg kell próbálni bizalmat kérni a folytatáshoz.
A frakcióülésen téma volt a választási rendszer átalakítása is, amellyel kapcsolatban Lázár János úgy nyilatkozott: teljesen érthetetlen az az újabb politikai "bojkottkísérlet", amellyel például az LMP próbálja megközelíteni a választójogi jogalkotást. Utalva az LMP-s Karácsony Gergelynek az ellenzék alkotmánykorrekciós szövetségére vonatkozó sajtónyilatkozatára, a frakcióvezető azt mondta: láthatóan alakulóban van egy LMP-Jobbik-MSZP-koalíció, amelyben a demokráciára való hivatkozással próbálnak koalíciót alkotni a Fidesszel szemben. Hozzátette, szerinte az igazi veszély a demokráciára az, ha valaki parlamenti képviselőként olyanokkal létesít kapcsolatot és vállal közösséget, akik nyíltan zsidóznak és cigányoznak heti menetrendszerességgel a parlamentben.
| Időközben a Financial Times internetes kiadásának felzárkózó piaci blogrovata szerint a korábbi befektetői aggodalmakkal összevetve most már tényleges megbékélésről lehet beszélni Orbán Viktor, az „energikus”, Magyarországot első helyre helyező miniszterelnök és a piac között. Miután Magyarország az előző években Közép-Európa „rossz gyereke” volt, a magyar adósságpiac figyelemre méltó hat hónapon van túl: a külföldi befektetők, észlelve a kormány elkötelezettségét a kiadáscsökkentés és az adósság megfékezése mellett, öntötték a pénzt a helyi kötvényekbe, amelyekből most már rekordmennyiséget, 3600 milliárd forintnyit tartanak, ami a teljes állománynak több mint a harmada. A Financial Times idézi Horváth Istvánt, az UniCredit Bank budapesti makroelemzőjét, aki mindezt „kiemelkedő teljesítménynek” nevezi.
A szerző azonban felteszi a kérdést, hogy ez tartós maradhat-e. Megfigyelők szerint eddig minden nagyszerű, ám a leglátványosabb gyakorlati mozzanat – a kötelező magánnyugdíjalapok államosítása annak érdekében, hogy az államadósság-ráta a hazai össztermék 80 százalékánál valamivel magasabb szintről 76-77 százalékra csökkenjen – egyszeri intézkedés, és ezzel a kormány csak „levegővételnyi mozgásteret” vásárolt magának. Alapvetőbb jelentőségű a „hazafias ruházatba öltöztetett” Széll Kálmán-terv, amely a kormányzati kiadások csökkentésére és a gazdasági növekedés gyorsítására helyezi a hangsúlyt. A szerző szerint a kormány – azon igyekezetében, hogy visszaszorítsa a gyakran kétes egészségügyi okokra alapuló, illetve a rendőrök, a büntetés-végrehajtási dolgozók és a tűzoltók esetében eddig szokásosnak számító korai nyugdíjazásokat – „felzaklatott több, korábban engedelmes szakszervezetet is”. Jóllehet a kormány eltökéltsége a jelek szerint nem ingott meg, a lezajlott tiltakozó megmozdulások azonban „óhatatlanul” aggodalmakat vetnek fel azzal kapcsolatban, hogy a terveket esetleg „felvizezik”. A befektetők mindazonáltal a jelek szerint egyelőre bíznak abban, hogy a kormány jórészt teljesíti ígéreteit, és – ahogy Horváth István kiemeli – a hangulatot az is erősítette, hogy a Fitch Ratings hitelminősítő negatívról stabilra változtatta a magyar adósosztályzatok kilátását, Kína pedig magyar adósságpapírok vásárlására tett ígéretet a múlt hónapban – írta a Financial Times blogbejegyzésének szerzője. |
