Járulékkedvezményért cserébe a versenyszférában is részmunkaidős foglalkoztatás segítené a gyermeknevelésből visszatérőket a családok védelméről szóló kétharmados törvényjavaslat szerint; a jogszabálytervezetben újradefiniálják a család fogalmát is – mondta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője. A párt által kezdeményezett változtatások, ha a parlament jóváhagyja őket, januártól életbe is léphetnek.
Harrach Péter tájékoztatása szerint rögzítenék, hogy a gyermeknevelésből visszatérő szülők a versenyszférában is választhatják a részmunkaidős – négy- vagy hatórás – foglalkoztatást. Ezt kötelező lenne kérés esetén biztosítani, de a munkaadók cserébe járulékkedvezményt kapnának. A kedvezmény pontos mértékét az adó- és járuléktörvények szabályoznák, de mindenképpen meghaladná a jelenlegi 11 százalékot – fejtette ki a frakcióvezető, aki a részmunkaidős foglalkoztatással kapcsolatban nagy ellenállásra számít a gazdasági szereplők részéről.
A KDNP képviselőcsoportjának vezetője hozzátette: a kerettörvényben, amelynek normaszövege elkészült, újradefiniálják a családok fogalmát is. A jelenlegi elképzelések szerint családnak az számítana, ha egy vagy két szülő gyermeket nevel, de van olyan elképzelés is, amely ebbe a kategóriába sorolná a gyermektelen házaspárokat is.
A gyermeket vállalók nyugdíjkedvezményének lehetőségét is megteremtenék. Rögzítenék: „a generációk közötti együttműködés érdekében az állam törekszik arra, hogy a család tagjainak egymás iránti felelősségvállalása erősödjön, és elismerést nyerjen” – ismertette Harrach Péter, megjegyezve, hogy a részleteket a nyugdíj- és az adótörvény tartalmazná.
A kereszténydemokrata politikus hozzátette: a szóhasználatban az eddigi „terhes” kifejezést felváltaná a „várandós”, a terhességi gyermekágyi segély helyett szülési juttatást szerepeltetnek az indítványban. A javaslattal a hosszú éveken át hiányzó kiszámíthatóságot, állandóságot szeretnék megteremteni a családoknak – hangsúlyozta.
Jelezte, hogy az indítványról a Fidesz-frakcióval legkésőbb a pártszövetség hajdúszoboszlói kihelyezett ülésén egyeztetnek majd, megelőzendő az egyházügyi törvénynél történteket, amikor a beterjesztett javaslatban az utolsó pillanatban történtek jelentős változások a nagyobbik kormánypárt indítványára.
A nemzeti jelképekről, ünnepekről és kitüntetésekről szóló, szintén a KDNP által kidolgozandó javaslatokat várhatóan szeptemberben-októberben terjesztik a Ház elé.
A kereszténydemokrata frakcióvezető a nagyszámú egyéni képviselői indítvánnyal kapcsolatban azt mondta, nem kell elvitatni a képviselők kezdeményezési jogát, ha valaki ebben aktív, az dicséretre méltó. Szerinte egyébként a jelenlegi arány a képviselői és a kormányzati javaslatok között nem fog változni.
Pálffy István szolidaritási adóról tett kijelentéseiről azt mondta, hogy ez egy képviselő egyéni megnyilatkozása volt, és „nem a KDNP egyeztetett véleményét tükrözi”.
Az természetes, hogy ha egy kereszténydemokrata, aki érzékeny a szociális kérdések iránt, a társadalmi és a gazdasági szempontok ütközésekor az előbbit erősíti – jegyezte meg Harrach Péter, aki szerint a felvetés komollyá akkor válik, ha kormányzati, illetve frakciódöntést tudhat maga mögött, ilyen pedig nincs.
Harrach Péter a munka törvénykönyvével összefüggésben kiemelte: a KDNP két fontos szempontja – a gyermeket nevelő szülők és a védett korban lévők védelme – az első változat után bekerült a szövegbe.
Ezt sikerként könyvelik el – mondta, hozzátéve: továbbá javaslatokat állítanak össze például a bérpótlékok ügyében.
