Az óvodák kivételével főszabályként az intézményrendszer fenntartója az állam lesz, amely a kormányhivatalokon - később a járási hivatalokon - keresztül látja el a feladatait – mondta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium oktatásért felelős államtitkára négyszáz makói és környékbeli pedagógus számára tartott fórumon. Az állam határozott időre, szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak, a politikus szerint a falvak, városok többsége élni fog ezzel a lehetőséggel.

A jövőben az állam fizeti a pedagógusok - a mostaninál jóval magasabb - bérét, ezzel az iskolák költségvetésének mintegy 85 százalékát központilag biztosítják majd - közölte az államtitkár. Ebben a konstrukcióban az intézmények önállósága és felelőssége növekszik: a legfontosabb szakmai kérdésekben - pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a helyi tanterv megalkotása - a nevelőtestület visszakapja a döntés jogát. A jogok és szerepek a helyükre kerülnek, a házirend kialakítása - a szülők és diákok véleményének kikérése után - például a tantestület feladata lesz.
    
A személyiség fejlődésének elősegítése, azaz a tágan értelmezett nevelés válik a köznevelési rendszer elsődleges feladatává. A törvény új tartalmi szabályozást vezet be, a Nemzeti Alaptantervet kiegészíti a közműveltség tartalmi alapjaival és a kötelezően választandó kerettantervek rendszerével - ezekből várhatóan kettő vagy három lesz. A jogszabály csökkenti majd a tankönyvek számát és fokozatos áttérést ír elő az egységes általános iskolai ingyenes tankönyvellátásra, ami tartós az intézmények által kölcsönözhető kötetekkel old meg.
    
Az új törvény rendszeres külső szakmai ellenőrzést és értékelést vezet be, ezzel az életpálya-modell minősítési rendszerének is megteremti az alapját. Az órákat azonban nem hivatalnokok látogatják - kormányhivatal koordinálásával - tapasztalt pedagógusok végzik majd az értékelést, másik megyében, mint, ahol élnek. Az államtitkár kitért arra, a magasabb követelmények mellé magasabb béreket társító életpálya-modell a törvény része lesz, ám várhatóan csak 2013-tól lép hatályba.
   
Hoffmann Rózsa előadásában hangsúlyozta, minden félretájékoztatás ellenére a törvény előkészítése egyenes irányban haladt az elmúlt néhány hónapban. Az elképzelések végelegesítésével azonban várni kellett addig, míg az önkormányzati, közigazgatási és szakképzési rendszer változásának irányai is kirajzolódnak. A jogi normaszöveg kidolgozása megkezdődött, jó reményünk van rá, hogy a törvényt parlament még idén elfogadhatja - mondta, hozzátéve: a jogszabály kormány által jóváhagyott koncepciója a tárca honlapján napokon belül nyilvánosságra hozzák.
    
Hoffmann Rózsa, a fórumot követő sajtótájékoztatón az MTI kérdésére elmondta, a kormány központi pedagógus elbocsátást nem tervez. Az évente mintegy húszezerrel fogyó gyermeklétszámot, helyenként azonban követni fogja a tanárok számának csökkenése, ez azonban a kalkulációk alapján alatta marad a nyugdíjba vonulók arányának.