A Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke szerint az Orbán-kormány sok tekintetben „természetes szövetségesként" viszonyul az egyházakhoz; Gáncs Péter a kormány kétéves munkájának értékelésével kapcsolatban adott interjúban azt is hangsúlyozta, hogy az alaptörvényben deklarált értékek döntő többsége összhangban van a zsidó-keresztény értékrenddel. Az egyházi vezető megállapította: nemigen vonható kétségbe, hogy „hazánkban vallásszabadság van".
Az evangélikus elnök-püspök ugyanakkor kiemelte, hogy a kormány és az egyház közötti együttműködés azonban „soha nem jelentheti a trón és oltár érdekszövetségét", mert „az egyháznak minden politikai rendszerben Istentől kapott, az adott világi hatalomtól és pártoktól független, prófétai, kritikai küldetése van, amely az egész nép iránti felelős szolgálatot jelent".
Gáncs Péter azt mondta, „ennek jegyében őszintén el kell mondani, az elmúlt két esztendőben is akadtak zavarok a kormányzat és az egyházak kommunikációjában". A felfokozott tempójú törvényalkotás során többnyire igyekezett a kormányzat az egyházakat is bevonni az előkészítő munkálatokba. Ez a jó szándék azonban az idő szorítása miatt gyakran formális és felszínes maradt. Reméljük, hogy a ciklus második felére ígért nyugodtabb vezetési stílus lehetővé teszi majd az elmélyültebb együttműködést az állam és egyház kapcsolatában – jegyezte meg.
Az elnök-püspök szólt arról, „aligha vitatható, hogy szükség volt új egyházi törvényre hazánkban, hiszen sokan visszaéltek a korábbi törvény parttalanságával". Hozzátette, hogy ugyanakkor ennek a fontos törvénynek a megalkotásában is jelen volt egyfajta indokolatlannak tűnő kapkodás, sietség. Több későbbi kellemetlenséget, félreértést és feszültséget el lehetett volna kerülni, ha a tavaly júliusi elfogadást megelőző váratlan módosításokat egyeztették volna a törvényalkotók az érintett egyházakkal. Ebben az esetben nem született volna olyan erősen vitatható lista, amelyet azóta már többszörösen módosítani kellett – mondta.
Az egyházi vezető megállapította: más országok hasonló törvényeivel összehasonlítva nemigen vonható kétségbe jogosan, hogy „hazánkban vallásszabadság van", mert azok a közösségek, amelyek valóban egyházi szolgálatot akarnak betölteni, ezt szabadon megtehetik. Amennyiben bizonyos kisegyházak valóban egyházi tevékenységet folytatnak, akkor az egyházügyi törvény alapján meg kell kapniuk az egyházi státust, ha pedig a törvényi feltételeknek nem felelnek meg, akkor lehetőségük van arra, hogy bejegyzett egyesületként működjenek tovább – fűzte hozzá.
Az evangélikus elnök-püspök örömének adott hangot, „hogy egyházi oktatási intézményeink vonzása töretlen". Elmondása szerint a gyermeklétszám országos csökkenése ellenére „iskoláink többsége a beiratkozáskor a túljelentkezés kellemes gondjával szembesülhet".
Megemlítette, hogy jelenleg hat településen tárgyalnak óvoda- és iskolaátvételről az új tanévtől. Mint mondta, többnyire pozitív a helyiek hozzáállása a fenntartóváltáshoz, de „természetesen sok türelemre, tájékoztatásra, őszinte kommunikációra van szükség ahhoz, hogy az előző évtizedek alatt felgyülemlett előítéleteket, hamis félelmeket" kezelni tudják. „Nyilvánvaló ellentmondásnak" nevezte azonban, hogy vannak, akik világnézetileg semleges egyházi iskolát szeretnének.
Gáncs Péter rámutatott arra: mivel az evangélikusság sok helyütt szórványhelyzetben él, komoly kihívás lesz számukra a megfelelően képzett hitoktatók biztosítása, ezért az Evangélikus Hittudományi Egyetem más egyetemi fakultásokkal együttműködve igyekszik megfelelni a növekvő és változó képzési igényeknek.
