Napokon belül nyilvánosságra hozzák a szeptembertől a közoktatásban heti egy órában induló hit- és erkölcstan, valamint az etika oktatására való jelentkezés szabályozását – jelentette be Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár kedden a Szentimrevárosi esték rendezvénysorozat keretében Merre tart az oktatás? című előadásában. Hangsúlyozta: a gyerekeket „cselekedtetni” is kell, hogy megtapasztalják: „jót tenni jó”.
Mint mondta, ezen az oktatási területen is változatos pedagógiai módszerekre lesz szükség, továbbá a tanároknak hiteleseknek kell lenniük a diákok számára, és a gyerekeket „cselekedtetni” is kell, hogy megtapasztalják: „jót tenni jó”.
Hoffmann Rózsa beszélt arról is, hogy mintegy ötven iskolákban egy hónap múlva kipróbálják a tanfelügyeleti modellt, a nyár elején pedig a tanárok jelentkezhetnek az ilyen irányú képzésre.
Az államtitkár hangsúlyozta: a pedagógiai tanácsadás állami feladat lesz, és egységesen a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) irányítása alá kerülnek a pedagógiai intézetek. Megjegyezte, hogy a pedagógiai szakszolgálatoknak eddig nem volt szakmai kontrolljuk, ezeket pedig fokozatosan szintén a Klik felügyelete alá vonják.
Szólt arról is, hogy a tankönyvféleségek száma bizonyosan csökkeni fog, mert „semmi nem indokolja, hogy 16-féle engedélyezett tankönyvből lehessen tanítani a 10. osztályban”. A tankönyvek színvonalát a tankönyvbírálat garantálja majd – tette hozzá.
Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a pedagógus-életpályamodell „valódi fordulatot jelent”, mert évtizedek óta adós a politika azzal, hogy a pedagógusok munkáját jobban szabályozza és előrehaladását garantálja. Így bruttó 135 ezer helyett 196 ezer forint lesz a kezdő tanárok fizetése, a kutató tanároké pedig az egyetemi oktatókéhoz lesz hasonló.
Kitért arra is, hogy a hat nagy pedagógus-szakszervezetből öttel már megállapodtak, egy „kis létszámú szakszervezet maradt”, amely továbbra is a sztrájkban látja a megoldást. Ezzel a szakszervezettel is munkacsoporti, szakértői szinten tárgyalnak, a nézetek azonban eddig nem közeledtek egymáshoz – jegyezte meg.
A magyar társadalom egyik legnagyobb problémájának nevezte, hogy „sok ember elszokott a munkától”, s amíg ezt nem oldják meg, „nem lesz igazi felemelkedés”, ez utóbbihoz pedig az oktatásnak hozzá kell járulnia.
Előadásában elismerte, hogy a mindennapos testnevelés feltételei jelenleg még nem mindenhol adottak, de „nem szabad hagyni, hogy a testnevelésórák elmaradjanak”.
Az állami fenntartásba vétel indokaként említette, hogy korábban „megengedhetetlenül nagyra nőttek a különbségek az iskolák között”, mert az azokat fenntartó önkormányzatoknak nem voltak azonos lehetőségeik, most viszont szeretnék elérni, hogy minden gyermek „ugyanazokban a művelődési javakban részesüljön”. Hoffmann Rózsa rámutatott: az iskolák átadás-átvételének minden szabályát nem lehetett előre meghatározni, voltak is kezdeti problémák, ezek száma azonban folyamatosan csökken. Kiválónak mondta ezen a téren a kormánymegbízottak, a tankerületi igazgatók és polgármesterek közötti együttműködést.
Az államtitkár szólt arról is, hogy „a tanügyi igazgatásban eddig sokkal többen dolgoztak” – több mint háromezren –, mint jelenleg a Klikben, ahol alig több mint kétezer lesz a végső létszám.
Az est házigazdája Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára volt, Csizmadia László, a Civil Együttműködési Tanácskozás Fórum elnöke pedig köszöntőjében arról beszélt, hogy nemzeti társadalmi szerződést készítenek, amelyet „a népfelség alapján” határoznak majd meg az állampolgárok.
