A szakértő úgy látja: a gyermekek megszületésének a biztonságérzet és a kiszámíthatóság hiánya a legnagyobb akadálya, az, hogy tizenöt évre lehessen tervezni, ne csak néhány hónapra. A francia családpolitikát azért mondják sikeresnek, mert 1975 óta stabil; bár kormányok jönnek-mennek, abban konszenzus van, hogy a családpolitika nem változik – mutatott rá.

A kormány által bevezetett családi adókedvezményt nagyvonalú intézkedésnek nevezte a demográfus, hozzátette ugyanakkor, hogy hiányolja a rendszerszemléletet. Nem vizsgálják az egyes intézkedések negatív hatásait, elfogadják például az új munka törvénykönyvét, amelyben az áll: ha valaki a gyerekével betegállományba megy, ugyanúgy felmondhatnak neki, mintha gyermektelen volna, kivéve, ha fizetés nélküli szabadságra megy. Úgy vélekedett, kellene egy jogosítványokkal rendelkező egységes szervezet, amely összehangolja a családokat érintő intézkedéseket. 

Pongrácz Tiborné hangsúlyozta: Magyarország még olyan szerencsés helyzetben van, hogy fontos érték a gyermek, sajnálják, ha valaki gyermektelen. Ugyanakkor, bár a családok két-három gyermeket terveznek, ebből csak 30 százalék valósul meg, míg Hollandiában például 75 százalék. A 30 éves nők 50 százalékának, és a most 35 éves nők 22 százalékának nincs gyermeke – mutatott rá. A demográfus ennek okát a párkapcsolati problémákban látja. Mint elmondta, beszűkültek az ismerkedés azelőtt jól bevált és ismert terepei. A gyermektelen nők nagy részének párkapcsolata sincs.  

Ha viszont elterjed a nem tudatos gyermektelenség, az előbb-utóbb elfogadott lesz a társadalomban, amint az élettársi kapcsolatok is. A 90-es évek elején még a társadalom 25 százaléka fogadta el az élettársi kapcsolatot, a 90-es évekre azonban ez az arány felment 75 százalékra. Azelőtt fontos volt, hogy a gyerek házasságban szülessen, ma már nem fontos – mondta az igazgatóhelyettes.