Jobban tenné a miniszterelnökként megbukott, most újabb politikai formációval próbálkozó Gyurcsány Ferenc, ha „alternatív tanévnyitó” helyett inkább olyan kérdésekre próbálna választ találni, hogy miért nem leli hosszú hónapok óta szakdolgozatát. A vehemensen szónokoló Gyurcsánynak inkább arról az időszakról kellene számot adnia, amikor ő és „megpuccsolt elődje” idejében több, mint 10 ezer pedagógust bocsátottak el, az oktatási költségvetésből pedig 100 milliárd forintot vontak el.
Valamint fedezet nélküli közalkalmazotti béremelést hajtottak végre, amelynek következtében indult meg az önkormányzatok eladósodása.
Mindezen bűnök – kiegészülve a kisiskolák tömeges bezárásával – nem adnak alapot a volt miniszterelnöknek arra, hogy akár a napi politikai haszonszerzés céljából támadja az új oktatási rendszert. Az önmagát szociáldemokratának nevező politikus szavaival ellentétben minden továbbtanulni vágyó tehetséges fiatal előtt szabad az út, hogy magasabb szintű és a kor kihívásainak megfelelő tudást szerezzen a felsőoktatásban. A kormányzat ezért indította el más intézkedésekkel együtt a Diákhitel II. programot, valamit azt a kezdeményezést is, mely szerint azoknak, akik a diploma megszerzése után az államigazgatásban helyezkednek el és sikeres versenyvizsgát tesznek, az állam visszatéríti a tandíját.
A rendszer racionalizálása elkerülhetetlen volt. A felsőoktatás kapacitásainak ésszerűsítése a munkaerőpiac kívánalmaival, az Európai Unió irányelveivel és a felvételiző korosztályok demográfiai mutatóival van összhangban. A Kereszténydemokrata Néppárt értetlenül áll Gyurcsány azon kifogásaihoz, melyek az erkölcstan bevezetését, illetve egyes iskolák egyházi kézbe kerülését firtatják. Bízunk benne, hogy ezen intézkedések következtében a jövő nemzedéke megtalálja majd elveszett szakdolgozatait.
