Az Egyesült Államok választás előtt áll, a kampány alatt egyik párt sem támogatna egy az afganisztánihoz hasonló gyalogsági háborút. Az IS hadviselését és az ellene folytatott katonai akciókat a kis számok háborújának nevezte. Mint mondta, az IS-nek - az Európából hívott önkénteseket leszámítva - mindössze 44 ezer katonája van, az iraki Moszult tízezer IS-katona vette be, míg az olajban gazdag várost 35 ezer iraki katona védte. Az orosz hadsereg 35 Szuhoj típusú repülőgéppel és 20 MiG helikopterrel kezdett akcióba.

Kifejtette: Oroszországnak azért van szüksége a közel-keleti jelenlétre, hogy beleszólhasson az olajár alakulásába. Bár nincs szüksége olaj- és gázimportra, nagyon rosszul érinti a jelenlegi, alacsony olajár. Emellett Oroszország régi vágya, hogy tengeri nagyhatalom legyen, ezért a francia, az angol hadihajók mellett jelképesen felvonultatja a térségben flottáját. Borisz Jelcin elnöksége alatt az oroszok kivonultak a Közel-Keletről, és most akarnak visszatérni, és Szíria az egyetlen hely, ahol Oroszország katonai támaszpontokat létesíthet. Az Iszlám Állam oldalán hat-hét ezer orosz állampolgár is harcol. Úgy vélekedett, hogy Oroszország még nincs a gazdasági összeomlás szélén, de nehéz helyzetben van, és az IS elleni katonai fellépése évi kétmilliárd euróba kerül.

Kun Miklós azt is megjegyezte: a párizsi terrortámadást követő helyzetből Vlagyimir Putyin jól jött ki, mivel a terrorakciók elterelték a figyelmet a kelet-ukrajnai konfliktusról. További támadásokkal nőhet Putyin zsarolási potenciája is, mondhatja azt az Európai Uniónak, hogy Oroszország folytatja az IS elleni bombázásokat, de az EU szüntesse meg az ellene hozott szankciókat.