LMP: sokak szegényednek, kevesek gazdagodnak

Schiffer András (LMP) szerint az idei választási kampányban két alapvető kérdésre vártak választ a választók: hogyan lesz jobb a megélhetés és kevesebb a korrupció. Értékelése szerint a megélhetés az elmúlt 10 évben a devizakrízis miatt romlott, az embereket átvágták a piaci árfolyamon történő forintosítással, miközben megjelent a dolgozói szegénység is. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára véleménye szerint baloldali demagógiát adott elő az ellenzéki képviselő, aki úgy operált a számokkal, hogy figyelmen kívül hagyja az ország állapotát, mintha a kormány alaptalan sikerpropagandát folytatna. Felhívta a figyelmet a GDP harmadik negyedéves, 3,2 százalékos, az uniós átlagot meghaladó növekedésére, az államadósság csökkenésére, valamint arra, hogy a banki elszámoltatás eredményeként 1,3 millió családnak 1000 milliárd forint jár vissza. Kijelentette: az Orbán-kormány mindent megtesz a szegénység csökkentéséért.

MSZP: a piacon nem a szűzpecsenye, hanem farhát fogy el leghamarabb

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt mondta, a kutatások szerint nőtt a szegénység mértéke, az emberek nem elzárt burokban élnek, és látják, hogy a piacon nem a szűzpecsenye, hanem farhát fogy el leghamarabb. L. Simon László úgy válaszolt, ez nagyon súlyos volt, a képviselő felszólalása a magyar demokrácia mélypontja, a politikai demagógia csúcspontja. Kijelentette, a kormány megállította és visszaszorította a szegénységet. Beszámolt arról, hogy jövőre több mint 5 milliárd forinttal több, összesen 58 milliárd forint lesz gyermekétkeztetésre, hároméves kortól kötelező lesz az óvoda, 700 ezer gyermek kap ingyen tankönyvet. A kormány intézkedései miatt az elmúlt négy évben 400 ezer új munkahely jött létre – tette hozzá, megjegyezve: hazugságról, demagógiáról, nyílt uszításról, a társadalmi csoportok szembeállításáról szólt a képviselő felszólalása, ezt pedig a társadalmi szolidaritásra építő kormány visszautasítja.

KDNP: méltatlan stílusú, tartalmú beszédek hangzanak el az adventi estéken

Aradszki András a nap folyamán tartandó kormányellenes tüntetésekről azt mondta, az elmúlt hónapokban azt lehetett látni, hogy a Budapesten zajló tüntetések ugyanúgy épülnek fel: ráutaló beszédek, internetes oldalakon szinte fegyveres lázadásra buzdítás, a célpont konkrét megnevezése, elkeseredett hangulat szítása, majd végül, a gyűlés berekesztése után az ellenőrizetlenül hagyott tömeg teszi, ami eszébe jut, lényeg az anarchia. Méltatlan stílusú, tartalmú beszédek hangzanak el az adventi estéken – hangoztatta. 1919-ben Kun Béla háta mögött ott állt jó barátja Lenin, ma is állnak a háttérben mások, akik úgy tekintenek a térségre, nincs erő és akarat a nemzeti szuverenitás megteremtésére – közölte.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt mondta, az, hogy Budapesten tüntetéseket lehet szervezni, nem volt ilyen evidens pár éve. Sohasem tisztelte a gyülekezési jogot az MSZP – hangsúlyozta. Szerinte míg más országokban a kormánnyal elégedetlenek az ellenzéket választják álláspontjuk közlésére, Magyarország ebből a szempontból is unikum, mert a kormány ellen tüntetők az ellenzékkel is annyira elégedetlenek, hogy saját alternatív hálózatot szerveznek.

Jobbik: a férfiak is mehessenek el 40 év munkaviszony után nyugdíjba

Sneider Tamás (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon minden második férfi meghal 65 éves kora előtt, miközben a kormány úgy döntött, hogy a veszélyes munkakörben dolgozóktól elveszik a megérdemelt nyugdíjas éveket. Egy bankárnak, egy vájárnak, vagy egy mentősnek ugyanúgy 65 évesen mehet nyugdíjba – mutatott rá. Szorgalmazta azt is, hogy át kell gondolni a nyugdíjrendszert, annak fontos elemének kellene lennie  a korkedvezményes nyugdíjnak, valamint hogy a férfiak is elmehessenek 40 év munkaviszony után nyugdíjba. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár elmondta, hogy a korkedvezményes nyugdíj 2012. január 1-jétől nem létező kategória, átalakult korhatár előtti ellátássá. A korkedvezményes rendszert nem tudják és nem is lehetséges fenntartani – tette hozzá. Az államtitkár szerint a férfiak is megérdemelnék a 40 év utáni nyugdíjba vonulást, de véleménye szerint túl sok szakember, szakmunkás távozna a munkaerőpiacról a közeljövőben.

Fidesz: a szuverenitásra ügyelni kell

Az egyik amerikai külügyi államtitkár nyilatkozata kapcsán Tuzson Bence (Fidesz) azt mondta, a szuverenitás nem konstans állapot, mindig ügyelni kell arra, hogy ne sérüljön. Szijjártó Péter miniszter közölte, Magyarország szuverenitása szempontjából aggodalomra okot adónak tartaná, ha egy ország akciótervet akarna végrehajtani a kormánnyal való egyeztetés és annak egyetértése nélkül.

Közpénzek szabályozásával összefüggő módosítások általános vitája

Államtitkár: a játékadót és az árufuvarozást érinti a javaslat

Orbán Gábor, a nemzetgazdasági tárca adó- és pénzügyekért felelős államtitkára expozéjában ismertette, hogy a közpénzek szabályozásával összefüggő javaslat módosítja egyebek mellett a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény játékadóztatásra vonatkozó rendelkezéseit. Ez alapján a szerencsejáték-szervező sorsolásos játékok, fogadás, online játékok játékadóját csökkentheti sportrendezvények online vagy hagyományos fogadásra kötött szerződések ellenértékével, havi ütemezésben.

A másik célként az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer egyes részletszabályainak pontosítását jelölte meg, amely a végrehajtás megkönnyítésére irányul. Jelezte azt is: bejelentés alóli mentességre vonatkozó szabályokat is bevezetnek, például útdíj-köteles gépjárművel gyűjtőfuvarban végzett közúti áruszállításra vonatkozóan, meghatározott értékhatár alatt.

MSZP: ne döntsenek a sportra vonatkozó részekről!

Varga László, az MSZP vezérszónoka elfogadhatatlannak nevezte azt az eljárást, hogy a törvényjavaslatot tegnap nyújtották be, s az érinti a nemrég elfogadott adóbevételeket is. Érthetetlennek tartotta a sporttörvényre vonatkozó részeket, s azt kérte: arról ne döntsön a parlament, csak a többi, pontosító, formai javaslatról.

Kifogásolta, hogy a TAO-bevételek nyertesei azon csapatok, amelyek körül fideszes vezetők vannak, míg vidéken mérsékelten jelentkeznek a beruházások.

Az ellenzéki politikus bírálta, hogy a szövetségek gazdálkodása kevésbé lesz átlátható, a versenysport a nyilvánosság kihagyásával juthat állami 10 milliárdokhoz. Hozzátette: alaptörvény-ellenesnek tartják a javaslatot, s az ellentétes a nemzetközi szerződésekkel és uniós jogszabályokkal.

Jobbik: jelentősen nő a vállalkozások terhe

Volner János, a Jobbik vezérszónoka szerint a „sebtiben benyújtott" javaslat több gazdasági ágazatot érint, ezért előzetes egyeztetéseket hiányolt. Kifogásolta a cégek újabb kötelezettségeit, egyebek mellett az adminisztráció területén, s értékelése szerint a hazai logisztikai ágazat versenyhátrányba kerül a környező országokhoz képest. Úgy vélte: az óriási adókülönbségek – például Magyarország és Szlovákia között – ösztönzik a feketegazdaságot.

A játékadóra vonatkozóan pedig azt mondta: valójában baráti cégek érdekeit szolgálja, most is a kormányhoz közel állóknak kedvez.

LMP: vonják vissza a javaslatot!

Szél Bernadett, az LMP vezérszónok a javaslat visszavonására szólította fel a kormányt és botrányosnak nevezte a benyújtási körülményeket. Álláspontja szerint a törvényjavaslat „tönkrevághat" egy szektort, „kiszúr" a fuvarozókkal, és megajándékozza Andy Vajnát. Szintén az egyeztetéseket és a hatástanulmányokat hiányolta.

Azt mondta: a kormány eltitkolta volna a sportági szakszövetségek pénzügyeit azzal, hogy kivette volna azokat az info törvény hatálya alól, az ehhez benyújtott módosítás pedig továbbra is sérti az átláthatóság követelményét, legfeljebb nem alkotmányellenes.

Fidesz: a szövetségek ezután is elszámolnak minden forinttal

Bánki Erik fideszes képviselő felszólalásában visszautasította, hogy adó-milliárdokat tüntetnének el a sportági szakszövetségek. Leszögezte: minden központi költségvetési támogatással részletesen elszámolnak ezután is, mindössze annyit szeretnének, hogy a szövetségek civil feladataira ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a civil szervezetekre és mentesüljenek a kapcsolódó adminisztrációs terhek alól.

A javaslat benyújtását házszabályszerűnek nevezte, a fuvarozókra vonatkozó fejezeteket pedig az áfacsalások megakadályozásával, felderítésével indokolta.

Simicskó: a kormány a szövetségek kérését tolmácsolja

Simicskó István sportért felelős államtitkár a sporttörvényre vonatkozóan elmondta, hogy a szövetségek kérését tolmácsolják. Kijelentette: az átláthatóság továbbra is megvalósul, a TAO-forrásokból pedig ezer sportpálya, létesítmény épült és 100 ezer gyermek sportolása köszönhető ezeknek.

Visszautasította a lopás és a „mutyi" felvetését és kellő tiszteletet kért a hazai sportéletnek.

Orbán Gábor államtitkári zárszavában egyebek mellett azzal indokolta a kivételes eljárást, hogy az érintett cégek, fuvarozók minél hamarabb – megismerhessék a szabályokat, ráadásul a januári hatálybalépés miatt is rendezni kellett bizonyos észrevételeket.

Határozathozatalok

Levették a napirendről a képviselői üzemanyagkártyára vonatkozó javaslatot

A Fidesz kezdeményezésére a parlament úgy döntött, leveszik a napirendről annak a törvényjavaslatnak a zárószavazását, amely lehetővé tette volna egyebek mellett azt, hogy a képviselőknek járó üzemanyagkártyával ezentúl jegyet, bérletet és autópálya-matricát is lehessen venni.

Változnak a látványsport-szakszövetségek adatszolgáltatási szabályai

A parlament úgy döntött, hogy a látványsportágak szakszövetségeinek a nem közpénzből származó támogatások esetében lehetőségük lesz egyszerűsített adatszolgáltatásra a közérdekű adatigényléseknél.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn nyújtott be törvényjavaslatot, amelyet kivételes eljárásban már kedden jóváhagytak a képviselők 112 igen szavazattal, 69 nem ellenében.

A nemzetgazdasági tárca vezetője eredetileg azt javasolta, hogy a látványsportágak - a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda és a jégkorong – szakszövetségei január 1-jével kerüljenek ki az információszabadságról szóló törvény hatálya alól.

A parlament azonban elfogadta a törvényalkotási bizottság ezen finomító módosító indítványát, amely csak a nem állami vagy önkormányzati forrásból, vagyis a nem közpénzből származó támogatások esetében teszi lehetővé az egyszerűsített, összesített adatszolgáltatást a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatigénylések során.

Változnak a nagyberuházásokat megelőző régészeti feladatellátás szabályai

Módosította a kulturális örökség védelméről szóló törvényt az Országgyűlés, a képviselők 122 igen, 63 nem szavazattal elsősorban a nagyberuházásokat megelőző régészeti feladatellátás szabályait változtatták meg. Az előterjesztő Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter indoklása szerint az új modell gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb feladatellátást tesz lehetővé, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ új szerepvállalásával pedig egyablakossá válik a rendszer. A beruházó a központtal áll kapcsolatban, amely egyebek mellett megjelöli a feltárást végző intézményt.

Bevezették a hatósági árat is, amellyel elkerülhető, hogy eltérő és ellenőrizhetetlen árakon végezzenek a jövőben régészeti szolgáltatásokat.

Megerősödik a területiség elve mind a régészeti feltárásokra, mind a leletanyag elhelyezésére vonatkozóan. A feltárások koordinálása a jövőben az illetékes városi múzeumok feladata lesz, a megyeiek részvétele csak akkor indokolt, ha a városiak nem tudják ellátni ezt a feladatot. Megmarad a Magyar Nemzeti Múzeum központi leletbefogadási kötelezettsége, de cél, hogy a leletek a helyi múzeumokat gazdagítsák.

A módosítás után kétlépcsőssé válik a műemléki nyilvánítás, előbb nyilvántartott műemléki értékké válnak az épületek, ezt követően nyilváníthatják azokat műemlékké.

A nemzeti emlékhelyekre vonatkozó szabályozás módosítása során a rákoskeresztúri Újköztemető nemzeti emlékhely kiegészült a Kisfogházzal, valamint nemzeti emlékhellyé nyilvánították az egri várat.

Egyes építésügyi és területrendezési tárgyú törvények módosítása

Több építésügyi és területrendezési tárgyú törvény módosítását fogadta el a parlament, a pontosítások elsősorban a településfejlesztési tervezést szolgálják. A képviselők 146 igen, 6 nem szavazattal, 32 tartózkodás mellett fogadták el a jogszabályt.

Az új szabályozás nem köti bejelentéshez, engedélyhez a beruházás-lebonyolítói és az építésügyi igazgatási szakértői tevékenységek gyakorlását. Emellett az építésfelügyeleti hatósági eljárások esetében is lehetőség lesz az elektronikus ügyindításra.

Módosult a balatoni, továbbá a budapesti agglomeráció területrendezéséről szóló is, amelyet határidő-változások indokoltak.

Pontosították az állam tulajdonosi jogait és több takarékszövetkezeti eljárást

Az Országgyűlés pontosította az állam tulajdonosi jogait és egyes takarékszövetkezeti eljárásokat. A képviselők 123 igen szavazattal, 38 nem ellenében és 23 tartózkodás mellett fogadta el a kormány törvénymódosító javaslatát a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabbá tételéről.

A Ház pontosította a Magyar Fejlesztési Bankról (MFB) szóló törvényt, felhatalmazást adva a banknak az európai strukturális és beruházási alapokból támogatott pénzügyi eszközök végrehajtó szervezeteként az irányító hatóságok által meghatározott feladatok ellátására, például a támogatott pályázatok kezelésére, döntés-előkészítésre és ellenőrzésre.

Rendkívüli egészségügyi hozzájárulásra kötelezték a dohányipart

A parlament úgy döntött, rendkívüli egészségügyi hozzájárulás megfizetésére kötelezi 2015-ben a dohányipari vállalkozásokat. A három fideszes előterjesztő, Szatmáry Kristóf, Selmeczi Gabriella és Gelencsér Attila javaslatát 123 igen szavazattal, 38 nem ellenében, 23 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.

A kormánypárt indoklása szerint az egyszeri teher döntően a magyarországi dohánygyártókat és azokat a bejegyzett kereskedőket sújtja, amelyek Magyarországon dohányterméket hoznak kereskedelmi forgalomba, azaz „szabadforgalomba bocsátanak".

A hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele. A fizetendő hozzájárulás mértékét sávosan határozták meg: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék – de legalább 30 millió forint –, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék.

Bővül a dohányboltok termékköre

Az Országgyűlés 122 igen, 62 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta azt a módosítást, amelynek értelmében egyebek mellett rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési jegyeket is árulhatnak a dohányboltok, és a vásárlók a mobiltelefonjuk egyenlegét is feltölthetik ott.

Annak érdekében, hogy lehetőség legyen a dohányboltok számának fokozatos csökkentésére, a korábban 2000 lakos után kiírt egy dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság helyett a küszöb 3000 ember lesz.

A jogszabály megteremti annak lehetőségét is, hogy azokon a területeken, ahol a dohányboltok számának csökkentése indokolt lehet, a jogosulttal a koncessziós szerződés megszüntetéséről megállapodás születhessen.

Bővül azon esetek köre is, amikor a kiíró nem köteles – az érdeklődés nyilvánvaló hiányában – a koncessziót újra és újra meghirdetni.

Módosították a kiotói jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló törvényt

Az Országgyűlés – elsősorban európai uniós jogharmonizációs céllal – módosította az ENSZ éghajlat-változási keretegyezményéhez kapcsolódó kiotói jegyzőkönyvéhez kapcsolódó feladatokat tartalmazó törvényt, amely az üvegházhatású gázok kereskedelmét is szabályozza.

A változtatásokat 141 igen szavazattal, 1 nem ellenében és 38 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter előterjesztéséhez fűzött indoklásában a változtatások többségét brüsszeli jogharmonizációs érdeknek nevezte.

Elfogadta az Országgyűlés a hűség falvairól szóló törvényjavaslatot

Elfogadta 177 igen, 3 nem és 3 tartózkodó szavazattal az Országgyűlés kedden a Hűség falvairól szóló fideszes törvényjavaslatot.

A törvénnyel az Országgyűlés fejet hajt a nyugat-magyarországi területek elszakítása ellen 1921-ben kibontakozó fegyveres küzdelem résztvevői és az 1922. évi népszövetségi döntést kikényszerítő falvak lakosainak bátor magatartása előtt, amellyel kivívták településeik Magyarországhoz tartozását.

Az Országgyűlés Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti községeknek a Leghűségesebb Falu („Communitas Fidelissima") címet adományozza.

A magyar zászló és címer napja lett március 16.

Az Országgyűlés a magyar zászló és címer napjává minősítette március 16-át.

A képviselők 155 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett fogadták el Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető és Németh Szilárd kormánypárti frakcióvezető-helyettes előterjesztését.

Rogán Antal és Németh Szilárd javaslatuk indoklásában kifejtették, a magyar nemzet összetartozását, a magyar nemzeti függetlenséget kifejező piros-fehér-zöld színű zászló, valamint az alaptörvényben meghatározott címer a nemzeti kulturális örökség része, tiszteletük az intézmények, a szervezetek és a magyar nemzet polgárainak közös felelőssége.

A fideszes politikusok szerint a zászló és címer napja alkalmat adna az oktatási, tudományos és kulturális intézményeknek, a médiának, civil szervezeteknek, közösségeknek a magyar zászló és címer közös megünneplésére, kezdeményezések elindítására. A határozat javaslat alapján először 2015-ben kell ünnepelni a nemzeti zászló és címer napját.

Kibővítették a kormány köznevelési rendeletalkotási jogkörét

Az Országgyűlés több ponton kiterjesztette a kormány és az oktatásért felelős miniszter rendeletalkotási jogkörét a köznevelést érintő kérdésekben. A képviselők emellett létrehozták a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát, továbbá kimondták, hogy szülői kérésre nem lehet évfolyamismétlést engedélyezni az első osztálynál magasabb évfolyamokon.

A képviselők 122 igen szavazattal, 63 nem ellenében döntöttek a köznevelésről szóló jogszabály változtatásáról Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere javaslatára.

Ennek alapján a kormány felhatalmazást kapott, hogy részletesen meghatározza, mely tanulókat veszélyeztet lemorzsolódás és az érdekükben milyen jelző- és támogatórendszerre van szükség. A kabinet emellett a vallási és nemzetiségi iskoláknál rendeletben határozhatja meg az esélyegyenlőség előmozdításának sajátos feltételeit. A parlament az antiszegregációs kerekasztal javaslatára ezen pont alkalmazásánál külön kimondta, hogy a kabinetnek tekintettel kell lennie a jogellenes elkülönítés tilalmára.

Létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ

Létrejön az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK), a gyógyszer-nagykereskedelmet pedig a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolják – a többi közt erről szól az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosítása.

Az Országgyűlés által 145 igen, 35 nem szavazattal, 5 tartózkodással elfogadott jogszabály továbbá újraszabályozza a mentőszolgálat feladatkörét, valamint módosítja az egészségügyben tevékenykedő szakmai kamarák választásával kapcsolatos szabályokat.

Az egészségügyi intézményrendszer átalakításával érintett Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) helyett, jogutódként a jövőben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) gyakorolja majd az államot megillető tulajdonosi jogokat az egészségügyi szakellátásokhoz használt állami vagyon fölött.

A tizenkét jogszabályt módosító egészségügyi salátatörvény a gyógyszer-nagykereskedelmet a létfontosságú rendszerek és létesítmények közé sorolja a már ide vont kórházi ellátás és a mentésirányítás mellé.

Változtatásokat fogadtak el az agrárkamara működéséről

Az Országgyűlés módosította a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara működéséről szóló törvényt, figyelembe véve az érdekképviselet alapítása óta eltelt két év tapasztalatait.

A képviselők 123 igen szavazattal, 63 nem ellenében hagyták jóvá a változtatásokat, amelyeket a köztestület elnöke, a fideszes Győrffy Balázs és frakciótársa, Jakab István kezdeményezett.

A kormánypárti képviselők elsősorban a kamarai tagsággal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat módosították, hogy megfelelően láthassák el a szakmailag rendkívül szerteágazó, 370 ezres tagság adatainak kezelését. Ennek érdekében pontosították a tagok adatszolgáltatási kötelezettségét.

A parlament emellett pontosította a gazda fogalmát, amely így őstermelő, agrárgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, illetve más földművesként nyilvántartott ember lehet. Őstermelő esetében a kamarai tagsági viszony az őstermelői igazolvány kiváltásával jön létre, a földművesek, valamint mezőgazdasági termelőszervezetek esetében pedig a kötelező tagság az agrárgazdasági tevékenységhez való szoros kötődésük miatt indokolt.

Az agrártámogatási eljárási rendszerre vonatkozó új rendelkezés a tagállami és a közösségi pénzügyi érdekek sérelmét nem veszélyeztető eljárási könnyítéseket tartalmaz.

Megemelte a letelepedési államkötvény névértékét a parlament

Az Országgyűlés kedden 250 ezer euróról 300 ezer euróra emelte a befektetői letelepedés feltételéül szolgáló államkötvény névértékét.

A képviselők 121 igen szavazattal, 64 nem ellenében fogadták el a szigorítást kormánypárti kezdeményezésre.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője előterjesztésének indoklásában hangsúlyozta, a befektetői letelepedés jogintézményének bevezetése óta folyamatosan nő az érdeklődés, és mivel a magyar program a legolcsóbbnak számít az Európai Unió tagállamainak hasonló programjai között, indokoltnak tűnik az emelés. A hazai program összehasonlító áron még így is a legversenyképesebb marad – tette hozzá.

A kormánypárti politikus emlékeztetett: a nemzetgazdasági célú tartózkodási engedélyt, majd az erre tekintettel kibocsátott nemzeti letelepedési engedély intézményét 2012. december 28-i hatállyal vezették be, az azóta szerzett tapasztalatok pedig változtatásokat tesznek szükségessé.
 

Megszavazták a vasárnapi pihenőnap bevezetését Megszavazta a parlament a vasárnapi pihenőnap bevezetését, így jövő március 15-étől a hét utolsó napján nem lehet majd dolgoztatni a kereskedelemben. A KDNP szabad vasárnap néven ismert javaslatát – amelyet fideszes kezdeményezésre a tárgyalás során több ponton is átírtak – 119 igen szavazattal,  40 nem ellenében, 25 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők. A jogszabályban kivételként rögzítették, hogy az adventi időszakban és az év egy szabadon választható vasárnapján nyitva lehetnek az üzletek. A törvény azzal kapcsolatban is több kivételt tartalmaz, hogy mely boltok lehetnek nyitva vasárnaponként. Így például a 200 négyzetméternél kisebb üzletek kinyithatnak, de a hét utolsó napján csak a tulajdonos vagy családtagja dolgozhat benne.

Mentelmi ügy

Nem függesztették fel László Tamás mentelmi jogát

Nem függesztette fel az Országgyűlés László Tamás fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogát. Ilyen irányú kérés egy magánvádas ügyben érkezett, a mentelmi bizottság javaslata alapján végül a képviselők 23 igen, 150 nem szavazattal döntöttek a mentelmi jog fenntartásáról.

Interpellációk

MSZP: mennyibe kerül a Tudásfórum program?

Hiller István (MSZP) a Tudásfórum címet viselő programról beszélt, amely szerint az iskolaigazgatók mellékelt prezentáció segítségével előadást tartanak kollégáiknak, majd a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) küldetéséről beszélgetnek. A dokumentum szerint a Klik vonzó és kiszámítható munkahely. Eközben megszületett a Klik-ről szóló kormányrendelet módosítása, amelynek lényege: a központ jelenlegi szervezete módosításra szorul, elveti azt az elvet, hogy egy épületből dirigálják az összes közoktatási intézményt, és eredeti felállásban nem működtethető. A kettő nem fér össze – mutatott rá a szocialista politikus. Kinek van igaza, a Kliknek, amely építi saját dicsőségszobrát, vagy az Emberi Erőforrások Minisztériumának, és mennyibe kerül ez a program? – sorolta kérdéseit.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: a Klik kiszámíthatóbb munkahely, mint az MSZP központi párthivatala, ahonnan az emberek mintegy felét elküldték az utóbbi időben. Az említett program maximum 8 milliós keretből valósulhatott meg, lényege, hogy a pedagógusok visszajelzését a Klik megkapja. A Klik átalakításáról kiemelte: irányító, ellenőrző és stratégiai szerepet szánnak neki a jövőben, kevesebb főosztály, osztály és kevesebb munkavállaló lesz, és egy adott tankerület vezető szerepet tölthet be a megyeszékhelyeken. A pénzügyi döntési szintek közelebb kerülhetnek az intézményekhez – jelezte.

A Jobbik az államtitkárok vagyonnyilatkozatáról

Novák Előd (Jobbik) arról beszélt, hogy az államtitkárok vagyonnyilatkozata nem nyilvános, de az kiderült, hogy Bódi Gábor, miniszterelnökségi helyettes államtitkár havi 2,6 millió forintot keres, és egyszerre négy főállást tölt be. A kisemberek robotoljanak, dolgozzanak akár tíz órát, eközben nemhogy példát mutatnak, hanem három további állást is betölt az érintett államtitkár. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter kiemelte: az államtitkárok tesznek vagyonnyilatkozatot, ami nyilvános és hozzáférhető. A helyettes államtitkárok nem politikai vezetők, ezért nem kell nyilvánosságra hozni a dokumentumot. Hozzátette: a magyar közigazgatásban van még néhány szakember, aki kormányoktól függetlenül végzi a szakmai munkáját. Úgy gondolták, hogy Deutsche Telekommal kötött megállapodás végrehajtása érdekében értelmében igénybe veszik Bódi Gábor felkészültségét és tudását, aki az informatikai szakmában elismert szaktekintély. Jelezte:  ma reggel megkérdezte, és a helyettes államtitkár kész tiszteletdíjáról lemondani. Hozzátette azt is: tevékenységére nem volt panasz, és meghívta a képviselőt, hogy személyesen megbeszélhessék kérdéseit.

LMP: Oroszország megbízhatatlan partner

Szél Bernadett (LMP) azt kérdezte, hogy mi kell ahhoz, hogy a kormány is rájöjjön: Oroszország megbízhatatlan partner. Nem késő elkezdeni gondolkodni azon, hogy mi az alternatíva, tudják-e, mit tesznek, ha a paksi bővítésnek befellegzik? Mikor kezdenek el uniós vezetőként viselkedni? - sorolta kérdéseit. Lázár János válaszában azt mondta: Magyarország függetlenségét szeretnék garantálni. Hazánk európai államként viselkedik, és az ország nem eladó sem az amerikaiaknak, sem az oroszoknak. Megjegyezte: az elmúlt 10 évben az unió semmit sem segített, hogy az ország gázfüggetlensége megvalósuljon. Nem hozta létre a Nabucco-t és megakadályozta a Déli áramlatot – közölte. Hozzátette: Magyarországnak tárolják a gázt az oroszok, és arra is képesek vagyunk, hogy adott esetben Szerbiának segítséget nyújtsunk. Attól veszünk gázt, aki legjobb áron szolgáltatja és el tudja hozni, mindegy, hogy orosz vagy amerikai – rögzítette.

Fidesz: mekkora megtakarítást eredményezett a rezsicsökkentés?

Németh Szilárd fideszes képviselő azt kérdezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vezetőjétől, hogy az elmúlt évek rezsicsökkentései mekkora megtakarítást eredményeztek. Kifejtette, hogy 2013 januárjától kilenc közszolgáltatás ára csökkent, ennek köszönhetően Európában Magyarországon a második legalacsonyabb a gáz- és elektromos áram ára. Emellett a politika mellett a választók háromszor is „hitet tettek" – fűzte hozzá. Fónagy János, a tárca parlamenti államtitkára szerint a rezsicsökkentés mindenki számára érzékelhető volt, az átlagos lakossági fogyasztó számára a földgáznál 55 ezer forint, az elektromos áram esetében pedig 30 ezer forint a megtakarítás évente. A fogyasztók az elmúlt években több mint ezermilliárd forintot takaríthattak meg, és jelentősen csökkent a rezsihátralékosok száma is. Németh Szilárd elfogadva az államtitkári választ azt mondta, a legelesettebbeken tudtak segíteni, több a szabadon elkölthető pénzt, és emiatt soha ennyien még nem vásároltak ezüstvasárnap.

KDNP: mit tesz a kormány a hajléktalanok megsegítéséért?

Vejkey Imre interpellációjában azt mondta, a teljes lakosságot érintő rezsicsökkentés mellett komoly segítséget nyújtanak a hajléktalanoknak és a szociálisan rászorulóknak. Egyebek mellett a Fűtött utca programmal, a Lélek-programmal, a Vissza az utcáról programmal segítenek, továbbá az eszközparkot is fejlesztik. A képviselő azt kérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériuma vezetőjétől, hogy hogyan készül a kormány a hajléktalan emberek védelmére. Czibere Károly, a szaktárca szociális és társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára azt mondta, a prevencióval, ellátással, kivezető utak keresésével is segítik a rászorulókat, országosan éves szinten mintegy tízezer szálláshely áll rendelkezésre és télen további szálláshelyeket is biztosítanak. Emellett 83 szolgálat utcai szociális munkát végez, és a normatív támogatás mellett 400 milliós plusz pályázati forrást is biztosítanak a finanszírozásra. Vejkey Imre elfogadta a választ, elmondása szerint a kormány minden eddiginél több intézkedéscsomaggal segíti a rászorulókat.

Azonnali kérdések

Fidesz: ki áll a hétfői forgalomlassító demonstráció mögött?

Bánki Erik fideszes képviselő arról kérdezte a kormányt, hogy ki áll a hétfői fővárosi forgalomlassító demonstráció mögött. Szerinte aki a budai kocsisort megnézte, az láthatta, hogy ott különböző dohányipari cégek autói sorakoztak fel. A kormánypárti politikus felháborítónak nevezte, hogy - a nemzeti dohányelosztó miatt hátrányba kerülő – multinacionális cégek dolgozóik érdekvédelme mögé bújva segítik az ilyen tüntetéseket. Czomba Sándor államtitkár megerősítette: vélhetően dohánygyárak és -nagykereskedők álltak a demonstráció mögött.

A KDNP a karácsonyi fogyasztóvédelmi ellenőrzésekről érdeklődött

Móring József Attila emlékeztetett arra, tavaly több mint 650 karácsonyi ellenőrzést végzett a fogyasztóvédelmi hatóság és az esetek 42 százalékában volt hiányosság. Azt kérdezte, hogyan áll a hatóság a karácsonyi szezonhoz kötődő ellenőrzése? Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fogyasztóvédelemért felelős államtitkára válaszában elmondta, a hatóság november utolsó hetében kezdte meg az ünnepek előtti ellenőrzéseket, és nagyobb hangsúllyal kezelik az árfeltüntetés, a fogyasztói jogokkal kapcsolatos megfelelő tájékoztatás, a vásárlói megkárosítások, illetve az akciós ajánlatok kérdését. Mint mondta, a konkrét intézkedések mellett, büntetés helyett felhívják az eladók figyelmét a hiányosságokra.

A Fidesz a Nemzeti Kastélyprogramról

A Nemzeti Kastélyprogramról beszélő Tessely Zoltán (Fidesz) azt mondta, hogy kulturális örökségünk épített értékei, így például a műemléki épületek fontos szerepet játszanak a vidéki Magyarország életében. Az épített környezet ezen épületei belső emberi értékeket hordoznak és erősítik a kötődést a nemzethez, miközben vonzzák a turistákat és a gazdasági szektor szereplőit is, emiatt pedig jelentős szerepet játszanak a munkahelyteremtésben is – érvelt. A képviselő azt kérdezte, a kormányzat milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy a várhatóan uniós illetve költségvetési forrásból finanszírozni kívánt program fenntartható eredményeket hozzon létre. L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt felelte, hogy ezeknek az épületeknek a megmentése nem urizálás, hanem egy rendkívül fontos hiánypótló munka, ami a vidéki Magyarország gazdasági és kulturális felemelkedésének is záloga. Kiemelte, hogy a program keretében olyan módon kell megtalálni a hasznos funkciót az intézmények számára, hogy azzal a tartós fenntartást szolgálják.