A parlament vallásügyi, valamint nemzetbiztonsági bizottsága kaphat feladatot az egyházként való elismerési eljárásban, mielőtt a Ház összevont vitában meghozza döntését. A parlamenti eljárás menetének javasolt részletszabályait ma terjesztette az Országgyűlés elé Rubovszky György. A képviselők várhatóan hétfőn szavaznak az egyházügyi törvény módosításáról, amelyben újraszabályozzák az egyházként történő elismerés folyamatát.
Rubovszky György indítványa szerint miután az illetékes miniszter közölte az egyházkénti elismerési eljárásban hozott határozatát, a parlament vallásügyi bizottsága meghallgatja a kérelmező vallási szervezet képviselőit, a miniszteri határozatot pedig véleményezésre megküldi a nemzetbiztonsági bizottságnak, amelynek zárt ülésen meg kell vizsgálnia az esetleges nemzetbiztonsági kockázatokat.
A vallásügyi bizottság ezután törvényjavaslatot készít az egyházként való elismerésről. A testület – indoklással együtt – akkor is benyújtja az előterjesztést, ha a vallási szervezet nem felel meg az előírt feltételek valamelyikének.
A törvényjavaslatot a parlament összevont általános és részletes vitában tárgyalja meg, amelyben a frakciók álláspontjukat harmincperces, a független képviselők pedig összesen nyolcperces időkeretben fejthetnék ki. Ha az Országgyűlés egyszerre több vallási szervezet ügyében is dönt, az időkeretet szervezetenként kellene számítani azzal, hogy a tárgyalás egész ideje ez esetben sem lehetne hosszabb nyolc óránál.
Ha a parlament úgy dönt, bevett egyházi rangot ad az adott vallási szervezetnek, akkor az bekerül a bevett egyházakat felsoroló jegyzékbe. Ha a Ház nemet mond az elismerésre, vagyis nem fogadja el a vallásügyi bizottság törvényjavaslatát, akkor - szintén a szakbizottság által előkészített – határozatot hoz az elutasításról – áll az indítványban.
A kezdeményezett házszabály-módosítás rendelkezik a bevett egyházak megszűnésének és átalakulásának parlamenti menetrendjéről is.
