Tölgyessy Péter megjegyezte: Mohács óta állandóan táborokra szakad az ország. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc aztán óriási erőt, hitet, élményt, mítoszrendszert adott az országnak, és ez egészen az I. világháborúig kitartott. A gondok a századfordulón kezdődtek, és máig hatnak – mondta az alkotmányjogász.

Tölgyessy Péter kifejtette: szinte minden országban nehézséget jelentett megtanulni a demokráciát, azt, hogy a korábbi elitista világ után mindenkinek egy-egy szavazata lesz. A demokrácia kialakulásának folyamata azonban nálunk egybeesett az I. világháborús vereséggel és a történelmi ország szétesésével. Ráadásul az első demokrácia sem tudott igazi eredményt felmutatni, csupán néhány hónapig létezett, és ellenállás nélkül átadta a helyét egy proletárdiktatúrának. Aztán rettenetes földindulást okozott a II. világháború és a holokauszt – folytatta az alkotmányjogász –, majd csupán két-három év telt el, és kezdetét vette egy minden korábbinál keményebb, hosszú éveken át tartó diktatúra, amely tartósan felforgatta a társadalmi viszonyokat.

Ekkor tűnt fel az a máig ható jelenség: a baloldal uralkodó erejének a szemében mindenki reakciós és fasiszta, aki nem ért egyet az éppen irányadó irányvonallal – mondta az alkotmányjogász

Tölgyessy Péter úgy látja: a következő években is folytatódik a háborús helyzet a politikában. A mostani ünnepen is látszott, hogy táborelvű maradt a gondolkodás. Az alkotmányjogász megismételte, ha a közösségi létezésnek nincsenek fórumai, szertartásai, és mítoszai, akkor nehéz lesz a gondokon változtatni. A gazdasági gondok egyik fő oka ugyanis nem pusztán a gazdasági szabályozórendszer, hanem a magyar társadalom értékvilága, amiből hiányzik a közösségi érzés.