Harrach Péter kifejtette: a bevándorló is ember, egyéni gondjai és szenvedései vannak, ha együttműködik, az állam megadja az emberhez méltó élethez a támogatást. Beszélt arról is, hogy határon túli magyarokat is segíteni kell, különösen Kárpátalján, mivel Ukrajnában továbbra is válság van. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kereszténydemokrata parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az illegális bevándorlás kapcsán mind a magyar államszervezet, mind a karitatív szervezetek erejükön felül teljesítettek és sikerült elérniük, hogy ne következzen be humanitárius katasztrófa. A bevándorlók Magyarországon sokkal nagyobb biztonságba vannak, mint sok nyugat-európai országban, ahonnan nap mint nap jönnek hírek a migránsok szállásai elleni gyújtogatásokról. Jelezte, hogy a Karitatív Tanács e heti ülésének napirendjén szerepel a kárpátaljai magyarok helyzetének segítése.

Tuzson Bence (Fidesz) az illegális bevándorlás kapcsán beszélt a terrorizmus veszélyéről. Emlékeztetett arra, hogy a röszkei határátkelő szeptember 16-ai megtámadása kapcsán a Terrorelhárítási Központ (TEK) elfogott egy 39 éves szír férfit, akinél kilenc útlevél is volt. Mint mondta, a férfi egy olyan szervezet tagja, amelynek feladata terrorveszélyes emberek EU-ba csempészése. Hozzátette: a férfinak Cipruson vállalkozása van. A kormánypárti politikus szerint mindent meg kell tenni, hogy a migránsok kontrollált módon érkezzenek Európába, és ne történhessen meg, hogy átgázolnak az országon. A leghatározottabban el kell utasítni a terrorizmust. Kontrát Károly válaszában leszögezte, az ellenzéki kritikák ellenére jó döntés volt a TEK létrehozása. Az államtitkár nem csupán azt tartotta fontosnak, hogy a bevándorlók ellenőrzött módon érkezzenek az EU-ba, hanem inkább azt, hogy lehetőleg ne is jöjjenek.

Szél Bernadett (LMP) a 380 ezer hektár állami föld eladásának újragondolására szólította fel a kormányt. A tervezett földeladást privatizációnak és végtelenül rossz döntésnek minősítette. Szerinte azok a gazdák fognak ezzel jól járni, akik közel állnak a döntéshozókhoz. Hiányolta a konzultációt az ügyben, és azt is, hogy ez a kérdés nem került a parlament elé, ami szerinte azért történt, mert a Fidesz-KDNP a saját képviselőitől is tart. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára a döntést azzal indokolta, hogy 2010 óta több mint 7 ezer földvásárlási igény érkezett a Nemzeti Földalapkezelőhöz (NFA). Az NFA-törvényben szerepel a földértékesítés lehetősége, a jogszabályt megszavazta az LMP és a Jobbik is – érvelt. Azt kérte, hogy ne használják a privatizáció szót, mert a földeket törvényi feltételek mellett, nyílt árverésen lehet megvásárolni.   

Tóth Bertalan (MSZP) arra szólította fel Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter, hogy október 1-jétől csökkentse a lakossági energiaárakat, hogy az emberek valóban a költségek alapján fizessenek a szolgáltatásért. Mint mondta, az elmúlt időszakban folyamatosan csökkent az olaj és a gáz importára. Azt firtatta, hova tűnnek a gáz árában feleslegesen beszedett milliárdok. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerint nehéz lenne megmagyarázni a magyar lakosságnak, hogy 2002 és 2010 között miért növelték az energiaárakat, majd 2010 után miért csökkentették, miközben mindkét időszak alatt volt nemzetközi piac és volt áringadozás is. Az energiaárak mellett meghatározó kérdésnek nevezte az ellátásbiztonságot, a hozzáférhetőséget és importfüggőség mérséklését, illetve a beszerzés időpontját, a tárolókapacitást.   

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) megerősítette pártja korábbi kezdeményezését, hogy ügydöntő népszavazást kell tartani a migránsok elosztásáról szóló, kvótaszerű megoldásról. Meg kell kérdezni, hogy az emberek hajlandóak-e letelepíteni idegeneket – fejtette ki. Úgy fogalmazott, történelmi kötelességünk nemet mondani az invázióra és megakadályozni a lakosságcserét minden áron. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, a kormány a nemzeti konzultáció keretében már megkérdezte az embereket, és az egymillió válaszoló azt mondta, meg kell védeni az országot. Szerinte a kvótarendszert illetően a magyar álláspont világos: a kötelező kvótákat ellenzik, mert az nem oldja meg a problémát, csak a következményeket kezeli.

Fidesz: a migránsoknak kontrollált módon kell érkezniük

Tuzson Bence (Fidesz) az illegális bevándorlás kapcsán beszélt a terrorizmus veszélyéről. Emlékeztetett arra, hogy a röszkei határátkelő szeptember 16-ai megtámadása kapcsán a Terrorelhárítási Központ (TEK) elfogott egy 39 éves szír férfit, akinél kilenc útlevél is volt. Mint mondta, a férfi egy olyan szervezet tagja, amelynek feladata terrorveszélyes emberek EU-ba csempészése. Hozzátette: a férfinak Cipruson vállalkozása van. A kormánypárti politikus szerint mindent meg kell tenni, hogy a migránsok kontrollált módon érkezzenek Európába, és ne történhessen meg, hogy átgázolnak az országon. A leghatározottabban el kell utasítni a terrorizmust – hangoztatta. Kontrát Károly válaszában leszögezte, az ellenzéki kritikák ellenére jó döntés volt a TEK létrehozása. Az államtitkár nem csupán azt tartotta fontosnak, hogy a bevándorlók ellenőrzött módon érkezzenek az EU-ba, hanem inkább azt, hogy lehetőleg ne is jöjjenek.

Kérdések

A kérdéseket megelőzően Szűcs Lajos jegyző ismertette Áder János államfő átiratát, amely szerint Szabó Tündét szeptember 19-ei hatállyal az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkárává nevezte ki.

Fidesz: hogyan segíthető a kisvállalkozások fejlődése?

Gelencsér Attila (Fidesz) azt firtatta: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív program mennyiben segíti a kis- és közepes vállalkozások fejlődését? Tállai András elmondta, új programként jelenik meg a pénzügyi eszközök nyújtása a kkv-k számára, emellett a többi közt kutatás-fejlesztést támogatnak.  Idén eddig 242 milliárd forintnyi igény érkezett – tette hozzá.

MSZP: reménykedhetnek a pincehelyiek kórházuk megmentésében?

Heringes Anita (MSZP) arra kérdezett rá: reménykedhetnek-e a Tolna megyei Pincehely lakosai kórházuk  megmentésében? Rétvári Bence, az EMMI államtitkára szükségesnek tartott bizonyos funkcióváltást, mert - mint mondta – az egynapos sebészetnek nincs meg az orvosszakmai háttere, más szakrendelések bővítése pedig a betegforgalom alapján nem indokolt.

LMP: ki fizeti meg a menzareform árát?

Ikotity István LMP-s képviselő azt kérdezte, hogy a menzanormatíva képes-e biztosítani a megfelelő, egészséges étkeztetés költségeit, miből vásárolhatók meg a szükséges konyhai berendezések. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában közös érdeknek nevezte a gyermekek minél egészségesebb iskolai étkezését. A költségvetésben a konyhák korszerűsítésére rendelkezésre álló egymilliárd forint pedig segíti az erre való felkészülést – tette hozzá.

A Fidesz a GE veresegyházi gyáráról

A fideszes Tuzson Bence arról beszélt, hogy választókerülete egyik településén, Veresegyházon működik a repülőgép-turbinákat szervizelő GE Aviaton Hungary. A politikus ezzel kapcsolatban a Magyarországon megvalósult külföldi beruházásokról érdeklődött. Szabó László külügyi államtitkár reagálásában azt mondta: Magyarország a beruházók megtartásában is kiváló munkát végez, amire jó példa a GE.

LMP: mit tesznek a mentőszolgálat gazdálkodásának javításáért?       

Ikotity István (LMP) szóvá tette, hogy az Állami Számvevőszék jelentése szerint nem volt rendben az Országos Mentőszolgálat 2008 és 2013 közötti gazdálkodása, amit a kevés forrással indokolt. Hozzátette: új autókat csak a fizetésemelések elhalasztásával tudtak beszerezni, az uniós fejlesztési projektek pedig nem látszanak. Az ellenzéki politikus a változásokról érdeklődött. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára a gazdálkodási problémák okaként azt jelölte meg, hogy a szocialista kormány „elfelejtett" mentőautókat venni, s négy év alatt 7 évnyit kellett pótolni. A mentés biztonsága nem volt veszélyben, és jutott plusz forrás a bérfejlesztésekre és felújításokra is – tette hozzá.
 
Azonnali kérdések

LMP: tragédia, hogy a Nő az esély számít az egyik legsikeresebb romaintegrációs programnak

Ikotity István (LMP) a Nő az esély című program megvalósítását kifogásolta, amelynek célja ezer roma nő képzése volt. Mint mondta, tragédia, hogy ez számít az egyik legsikeresebb romaintegrációs programnak. Kifejtette: 1,5 milliárd forintból ezer embert képeztek, vagyis egy ember képzése egymillió forintba került, és ennyi pénzből nem néhány hónapos OKJ-s képzést, hanem komplett egyetemi alapképzést lehetne finanszírozni. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára azt tartotta sikernek, hogy a programba az eredetileg tervezetnél több embert sikerült bevonni: 1000 ember helyett 1107-en végezték el a programot. Hozzátette: 1012-en szereztek bizonyítványt; a többi között óvodai dajkákat, kisgyermekgondozókat, szociális gondozókat, ápolókat képeztek.

Fidesz: milyen területen számíthatnak a fiatalok segítéségre?

Selmeczi Gabriella (Fidesz) azt kérdezte, milyen területen számíthatnak még a fiatalok segítéségre. Értékelése szerint sok a teendő azért, hogy a fiatalok bízzanak abban, van jövőjük Magyarországon. Megemlítette az eddigi intézkedéseket, így az Ifjúsági garanciaprogramot, a Nemzeti tehetségprogramot, illetve a családi otthonteremtési kedvezményt. Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyi államtitkára elmondta, hogy az Ifjúsági garanciaprogram célja, hogy Magyarországon 2018-ra a 25 év alattiak munkanélkülisége megszűnjön. Ő is felsorolt néhány fiataloknak szóló kormányzati programot, így a diákhitelt, a diplomamentő programot, a diplomás gyedet. Kitért arra is, hogy egymilliárd forintos uniós pályázatot írnak ki az ifjúsági közösségek programjainak támogatására, illetve ötmilliárdos keretösszegből a fiatalok tájékoztatatását segítő Új Nemzedék Központok valósulnak meg országszerte.

KDNP: csökkentek-e a családok iskolakezdési költségei?

Szászfalvi László arra várt választ: csökkentek-e a családok iskolakezdési költségei. Hány gyermeket érint az ingyenes tankönyvellátás és a gyermekétkeztetés? – kérdezte. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára kijelentette: felmenő rendszerben mindenki számára egyfajta családtámogatásként jár az ingyenes tankönyv. Hétszázezer gyermek jutott ingyen tankönyvhöz idén, térítésmentes étkezést pedig jövőre 714 ezer gyermek számára biztosítanak.

MSZP: mi lesz a pedagógiai kisegítőkkel?

A szocialista Kiss László arra mutatott rá, hogy évek óta nem emelkedett az iskolák adminisztratív, technikai és egyéb kisegítő személyzetének bére. Számíthatnak-e általános fizetésemelésre ezek az alkalmazottak? – kérdezte. Rétvári Bence államtitkár elmondta: akik idén nem kaptak fizetésemelést, azok 50 ezer forintnyi béren kívüli juttatásban részesülnek.

Napirend után migránsokról, állatok világnapjáról, környezetvédelemről

Napirend utáni felszólalásra hét képviselő jelentkezett. Elsőként Varju László független képviselő emelkedett szóra, aki arról beszélt, hogy a házbizottság nem fogadta el a munkavállalók helyzetének javítását célzó javaslataikat, így az nem került napirendre. Mivel eredetileg a migránsok helyzetéről beszélt volna, Jakab István levezető elnök felszólította, hogy térjen a tárgyra, ezt követően a képviselő befejezte felszólalását.

A jobbikos Lukács László György a légzőszervi megbetegedésekre és azok súlyos következményeire, valamint a megelőzésre hívta fel a figyelmet.

Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel a migránshelyzetről beszélt, elmondása szerint szándékos lakosságcsere zajlik és kiemelte a határvédelem fontosságát. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt, hogy a kormány a nemzeti konzultáción megkérdezte az embereket, és az ő álláspontjuk szerint cselekednek: Magyarországot meg kell védeni.

A szintén jobbikos Magyar Zoltán a magyar paprikával kapcsolatos minőségi kifogások miatt szólalt fel, hangsúlyozta, hogy meg kell védeni a magyar paprikát. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta: a minőségbiztosítási rendszeren keresztül a paprika előállítását figyelemmel lehet majd követni.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) a migrációs helyzettel kapcsolatban indított nemzeti konzultációról beszélt, álláspontja szerint az emberek azt mondák, nem akarnak „migránstelepet" sehol. Kontrát Károly válasza szerint lakott területen belül sehol nem lesznek menekülttáborok.

Kiss László szocialista politikus az 1931-óta október 4-én tartott állatok világnapjáról beszélt napirend utáni felszólalásában, amelyre reagálva Nagy István államtitkár a kormány az állatok védelmét célzó intézkedéseit sorolta fel.

Schmuck Erzsébet (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy minden évben egyre korábban érjük el a Föld évi megújuló energiájának határát, ez idén augusztus 13-ára esett. Hozzátette: 2030-ra két bolygónyi erőforrás kellene az igények folyamatos biztosítására. Nagy István államtitkár azt válaszolta: ha nem mondunk le önként egyes javainkról, akkor a bolygó kevés lesz, és még a mi életünkben komoly környezeti hatásokkal kell számolni.

A felszólalást követően Jakab István levezető elnök lezárta a hétfői ülésnapot, a képviselők kedd reggel 9 órakor folytatják a munkát.