A magyar kormány gyermekvédelmi politikájának középpontjában a család biztosítása áll, ahogyan ez a fő célkitűzése az SOS Gyermekfalvak Magyarországi Alapítványának is – mondta az emberi erőforrások minisztere hétfőn Orosházán, Battonyáról átköltözött SOS Gyermekfalu hivatalos megnyitóján. Balog Zoltán szerint a család alapvető emberi jog, ha valakinek nincs sajátja, akkor meg kell próbálni nevelőcsaládot vagy legalább nevelőanyát adni a gyermekeknek.
Hozzátette, 2014. január 1-je óta a magyar kormány egyetlen 14 év alatti gyermeket sem enged állami gondozásba venni, csak nevelőszülői hálózatba lehet adni őket. „Önök ebben is úttörők voltak" – mondta az SOS Gyermekfalvak képviselőinek.
A gyermekvédelem „a legkisebb közös nevező", ebben politikai konszenzus van Magyarországon – húzta alá.
Balog Zoltán közölte: jól döntött Orosháza, amikor befogadta a gyermekeket, és jól döntöttek a nevelőcsaládok, mert „egy jó helyre jöttek".
Beszéde végén a tárcavezető közölte, az SOS mozaikszó azt jelenti, hogy „Mentsétek meg lelkeinket". „Magyarországnak pedig sok jó lélekre van szüksége" – fogalmazott.
Dávid Zoltán (Fidesz), Orosháza polgármestere elmondta: egy évig készültek a gyermekfalu befogadására, és büszkék arra, hogy a városban jött létre Magyarország első integrált gyermekfalva. Hozzátette: az alapítvány megjelenésével színesedett a szakszolgáltatási paletta a településen.
Gosztonyi Gábor, az SOS Gyermekfalvak ügyvezető igazgatója közölte, 2012-ben kezdtek gondolkozni az úgynevezett „Holnap faluja" projektről, amelynek az augusztusi költözéssel lezajlott az első szakasza.
Elmondta: a dán Velux alapítványtól kapott mintegy 400 millió forintból tíz ingatlant vásároltak és újítottak fel Orosházán 250 millió forint értékben, a maradék összeget családvédelmi programokra fordítják. Hangsúlyozta, hogy Battonyát sem hagyják el teljesen, 20-30 családnak továbbra is családmegerősítő programot tartanak.
Siddharta Kaul, az SOS Gyermekfalvak nemzetközi hálózatának elnöke köszöntőjében elmondta: a legfontosabb az, hogy a gyermekek biztonságos körülmények között nőhessenek fel, a magyarországi SOS Gyermekfalvak ezért dolgoznak már húsz éve. Ebben a munkában kérte a magyar kormány segítségét is.
Kitért arra, hogy Libanonban, Egyiptomban, Jordániában és Damaszkuszban is vannak gyermekfalvak. „Ők szenvednek a legtöbbet" – fogalmazott.
Az első, 1986-ban Battonyán nyílt gyermekfalu – tíz család mintegy 70 gyermekkel – idén nyáron költözött át Orosházára. Az új koncepció szerint a nevelőcsaládok nem elkülönülten, hanem integráltan, a településen elszórtan élnek. Két nevelőcsalád döntött úgy, hogy nem vállalja a költözést, befejezik a nevelőszülői munkájukat, de a már náluk élő gyerekeket még felnevelik.
A battonyai gyermekfalut értékesíteni szeretné az alapítvány, amely a jövőben integrálná a Kecskeméten és a Kőszegen működő gyermekfalut is.
