Az új Nemzeti alaptanterv kerettanterveihez igazodó tankönyveket 2013. szeptember 1-jétől kaphatják meg a tanulók először az 1., az 5. és a 9. évfolyamokon, majd ezt követően felmenő rendszerben - közölte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Az elképzelések szerint az új tankönyveknek lehetővé kell tenniük, hogy az ismeretszerzés és a kompetenciafejlesztés is jelen legyen a tanórán – fogalmazott az államtitkár az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának ülésén.
Hoffmann Rózsa elmondta, hogy a tankönyvek „ideális esetben és nagyon gyors munkamenet végén" kerülhetnek forgalomba a tervezett időre; amennyiben nem készülnek el minden évfolyamban és tantárgyban, a forgalomban lévők is használhatóak lesznek átmenetileg. A tankönyvek terjesztése a 2012-es szeptemberi tanévkezdéskor az eddigi rendszer szerint történik majd, de onnantól ezt a feladatot a Könyvtárellátó Nonprofit Kft. veszi át annak érdekében, hogy a tankönyvellátás államilag garantáltan történjen - tájékoztatott az államtitkár.
Szólt arról is, hogy az általános iskolákban az ingyenes tankönyvellátást fokozatosan szeretnék felváltani az úgynevezett tartós tankönyvek forgalomba hozásával, amelyek az iskolai könyvtárak tulajdonát képeznék, és amelyeket a diákok minden tanév végén visszajuttatnának az intézményeknek. A program garanciája a tantervi stabilitás, amelyet a Nemzeti alaptanterv négy évre biztosít. Hozzátette, hogy igény esetén a tartós tankönyvek használatát esetleg a középiskolában is bevezethetik.
Hoffmann Rózsa elmondta: a tankönyvek forgalma egy évben 17 milliárd forint, amelyből az ingyenesen juttatott tankönyvek ára 7 milliárd forintot tesz ki. Mint mondta, az eddig elérhető tankönyvek sokfélesége nem bírt árcsökkentő hatással. Az új NAT-ban megvalósuló egységesebb, központosítottabb, emellett az iskoláknak szabadságot is biztosító szabályozás mellett nincs szükség arra, hogy 10-15 könyvből válasszanak az iskolák – fűzte hozzá a kereszténydemokrata politikus asszony. Tájékoztatása szerint iskolatípusonként „két-három, vagy adott esetben több" kerettanterv is készül majd az elkövetkező évben, és várhatóan ezekhez rendelnek egy-egy tankönyvet.
Fontosnak nevezte, hogy a jövőbeli tankönyvek egyéb ismeretforrásokat, így például digitális tananyagot is magukba foglaljanak. A tankönyvbírálatnál a formai szempontok mellett a legfontosabb tartalmi szempont az lesz, hogy megfelel-e a tankönyv az adott kerettantervnek – mondta az államtitkár. Hangsúlyozta, hogy különösen az általános iskolákban gyakorlati példákra alapozó tankönyvekre van szükség.
Hiller István (MSZP) szerint a Könyvtárellátó Nonprofit Kft.-nél komoly anyagi fejlesztést kellene megvalósítani ahhoz, hogy feladatait – így az iskolai igények begyűjtését, a tankönyvbeszerzést, kiszállítást és az adminisztrációt – meg tudja valósítani. Osztolykán Ágnes (LMP) és Ferenczi Gábor (Jobbik) egyet nem értését fejezte ki a tankönyvterjesztés egy kézbe adásával. Pokorni Zoltán, a testület fideszes elnöke kevésnek találta az időt a kerettantervek és a hozzájuk kapcsolódó tankönyvek megalkotására, és kifogásolta a tankönyvek választékának tervezett csökkentését.
Az ülésen jelen lévő szervezetek képviselői, többek között Szarvas-Ballér Judit, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének elnöke és Kiss János Tamás, a Nemzeti Tankönyvkiadó igazgatója nem találta egyértelműnek, hogy a terjesztés új rendszere hogyan érinti a vállalkozásokat, és kevesellték az átállásra szánt időt. Álláspontjuk szerint a tankönyvválasztéknak nincs árfelhajtó hatása. A Könyvtárellátó Nonprofit Kft. igazgatója, Lukács Szabolcs elmondta: a nonprofit cég nem nyereségorientált és minden tekintetben pártatlan. Hozzátette, hogy a logisztikai feladatokra pályázatot írnak majd ki, amelyet ha megnyernek a jelenlegi terjesztők, ugyanúgy folytathatják munkájukat.
