Az ismeretlensége miatt „tiszta lappal” induló új kormányfő nem lett népszerűbb elődjénél. A magyarok 52 százaléka elégtelenre vagy elégségesre értékeli eddigi munkáját, jelest csak a megkérdezettek két százaléka adott, iskolai jegyek szerinti átlaga 2,24 lett.

Beszédes, hogy a kabinet által „történelmi adócsökkentésként” beharangozott adócsomagról csak a megkérdezettek kilenc százaléka gondolja, hogy csökkenti a közterheket, 47 százalékuk pedig épp az ellenkezőjében hisz.

A Nézőpont Intézet kutatásai alapján a most futó szocialista politikusok közül három személy jöhet szóba miniszterelnök-jelöltként a közvélemény számára: Szili Katalin (23 százalék), Lendvai Ildikó (15 százalék) és Mesterházy Attila (11 százalék) – a szintén esélyesként emlegetett Botka László szegedi polgármester jelezte, hogy nem akar indulni, ezért kihagytuk a rangsorból.

Figyelemre méltó, hogy a bevallottan MSZP-szavazók körében 27 százalékával Mesterházy a legnépszerűbb (Lendvai 24 százalékot, Szili 20 százalékot kapott). A kinevezése óta sokat szereplő frakcióvezető ráadásul épp az MSZP számára fontos választói csoportokban a legerősebb (budapesti és idős szavazók).

Egy új választás alaposan átrendezheti a magyar pártrendszert. Csak minden ötödik válaszadó (19 százalék) gondolja úgy, hogy az SZDSZ, és ötből ketten (40 százalék), hogy az MDF tagja lesz a következő Országgyűlésnek is. Ezzel szemben a Jobbik küszöbátlépését a megkérdezettek 72 százaléka valószínűsíti. Ahhoz azonban, hogy a radikális pártnak összejöjjön a várt siker a „miniszterelnök-választáson”, ismertebbé kell válnia. Jelenleg a válaszadók 75 százaléka nem vagy rosszul tudja, ki a Jobbik elnöke.
A felmérés 2009. június 16. és 19. között készült, ezer fő megkérdezésével. A reprezentatív minta célcsoportja: a 18 év feletti magyar lakosok. Az adatgyűjtés módszere: telefonos kérdőíves lekérdezés.

Összességében véve a júniusi adatok visszatükrözik az EP-választás eredményeit. A Fidesz támogatottsága a felnőtt lakosság körében áprilisban 36 százalék, májusban 37 százalék volt, míg júniusban 34 százalék. A Magyar Szocialista Párt tábora gyakorlatilag változatlan: a teljes lakosság körében áprilisban 11 százalék, májusban és ebben a hónapban is a voksolók 13-13 százaléka szavazna a kormánypártra.

Az adatokból az is látható, hogy a teljes lakosság 40 százalékának nincs pártpreferenciája. A pártválasztók körében tapasztalható trendek a teljes lakosság körében tapasztaltakkal megegyezőek. Júniusban a pártválasztók körében a Fidesz továbbra is jelentős mértékben, 36 százalékponttal (áprilisban 43, májusban 41 százalékponttal) vezet az MSZP előtt.

A biztos szavazók körében eltérés látható az előző hónap adataihoz képest. Az MSZP szavazótáborának elkötelezettsége, valamint a Jobbik szavazótáborának nagysága megnőtt. Júniusban a biztos szavazó pártválasztók körében a Fidesz 35 százalékponttal vezet az MSZP előtt (míg áprilisban 42, májusban 53 százalékpontnyi volt a különbség). A biztos szavazó pártválasztókon belül a Fidesz támogatottsága most 58 százalékon áll, májusban 70 százalék volt (márciusban 62 százalék, áprilisban pedig 64 százalék). Utólag így azt mondhatjuk, hogy a májusban mért adat mögött az állhat, hogy egy hónappal korábban a Jobbik szavazóinak egy része Fidesz-szavazónak vallotta magát. Másrészt a szocialisták támogatói kevésbé voltak biztosak a választásukban, hiszen a szocialista párt támogatottsága a biztos szavazók körében ebben a hónapban 23 százalék (márciusban 23 százalékon, áprilisban 22 százalékon állt, míg májusban 17 százalékra csökkent).

A Tárki júniusi felmérése szerint a biztos szavazó pártválasztókon belül a Jobbik Magyarországért Párt megduplázta (jelenleg 10 százalékon állnak) választói számát, az SZDSZ megtartotta 3 százalékos támogatottságát, az MDF pedig 1 százalékról 3 százalékra növelte táborát.