Federico Lombardi szentszéki szóvivő közlése szerint a világ távoli részeiből érkező bíborosok csak jövő héten érkeznek meg a Vatikánba, a Sixtus-kápolnát sem zárták még le a pápaválasztó konklávé előkészítésére, s hétfőn még nem várható a konklávé időpontjának bejelentése. A konklávé hosszát csak találgatni lehet: Karol Wojtylát 8 szavazási körrel 3 nap alatt, Joseph Ratzingert 4 szavazással 2 nap alatt választották pápává. „Húsvétra új egyházfő lesz” – nyilatkozott az olasz sajtónak Jose Saraiva Martins bíboros.
Száznegyvennégy bíboros tartózkodik már Róma városában, köztük 80 évnél fiatalabb pápaválasztók és idősebb, nem pápaválasztó bíborosok is. A többiek a következő napokban érkeznek: egyes bíborosok azt jelezték, hogy csak március 5-6-ra tudnak a Vatikánba jönni – mondta Lombardi. XVI. Benedek csütörtök esti lemondásának másnapján az összesen 207 fős bíborosi testületet vezető Angelo Sodano hivatalos levéllel Rómába szólította a kollégium tagjait a hétfőn kezdődő tanácskozássorozatra (kongregációk).
Pápaválasztó és nem pápaválasztó bíborosok hétfőn délelőtt és délután is egyeztetnek a vatikáni szinódusi teremben. Megbeszéléseiken egyebek között a pápaválasztó konklávé időpontjáról is döntenek. A dátum kijelöléséhez azonban az kell, hogy a pápaválasztó bíborosok megérkezzenek Rómába. Ezért hétfőn még nem várható a konklávé bejelentése, talán a szerdai kongregációk után – hangoztatta Lombardi.
A szóvivő szavaiból kitűnt, hogy a 115 pápaválasztó bíborosnak körülbelül a fele már Rómában van. Közöttük van Erdő Péter esztergom-budapesti érsek, aki csütörtökön személyesen búcsúzott el XVI. Benedektől. A pápaválasztók teljes létszáma 117, de a skót Keith O'Brien és a jakartai Julius Riyadi Darmaatmadja – utóbbi egészségügyi okokból – nem jön el a konklávéra. Lombardi megjegyezte, hogy a következő napokban derül ki, hogy esetleg hány más pápaválasztó sem tud eljönni.
A kongregációk ideje alatt a bíborosok szabadon mozoghatnak Rómában. A Vatikán körüli utcákban a hívők üdvözlik őket, a bíborosok a sajtónak is nyilatkozhatnak, ha akarnak. A konklávé előtt egy nappal költöznek be a Vatikánba, és attól kezdve a pápa megválasztásáig nem hagyhatják el a pápai állam területét, a külvilágtól teljes elszigeteltségben lesznek, titoktartási kötelezettséggel. Lombardi hozzátette, hogy amíg a konklávé időpontját nem jelentik be, a pápaválasztás helyszíne, a Sixtus-kápolna is látogatható lesz a Vatikáni Múzeumban.
A konklávé hosszát csak találgatni lehet: Karol Wojtylát 8 szavazási körrel 3 nap alatt, Joseph Ratzingert 4 szavazással 2 nap alatt választották pápává. „Húsvétra új egyházfő lesz” – nyilatkozott az olasz sajtónak Jose Saraiva Martins bíboros.
Az Il Messaggero című római napilap szombaton arról írt, nem biztos, hogy a gazdasági válságban a Vatikán ki tudja fizetni dolgozóinak a pápaválasztáskor szokásos közel ezereurós jutalmat. Négyezer dolgozója után ez a pápai államnak 4 millió eurójába kerülne.
XVI. Benedek február 11-én jelentette be lemondását bíborosok előtt a Vatikánban, előrehaladott korára hivatkozva. Pápa korábban hasonló indokkal nem mondott le, s mint Török Csaba tévéreferens katolikus pap az MNO-nak elmondta, távozásra sem volt példa hatszáz esztendeje. A „sede vacante” (üres trón) február 28-án este 8-kor állt be, ekkortól a pápaválasztásig a bíborosok testülete vezeti a katolikus egyházat, élen a dékánnal.
A konklávét az eddigi szabályozás szerint 15 nappal a trónüresedés után van mód elkezdeni, de XVI. Benedek a minapi motu proprio, vagyis saját kezdeményezésű döntésével a bíborosi kar kezébe helyezte a döntést: ezek után előrébb lehet hozni. Federico Lombardi szentszéki szóvivő múlt heti sajtótájékoztatóján utalt is rá, március 11-e lehet a start időpontja, Erdő Péter bíboros viszont ennél valamivel későbbre teszi a kezdést. A nagyhétre (március utolsó hete) már jó eséllyel lehet új pápánk, a Vatikán ugyanis várhatóan nem hagyja főpásztorok nélkül a világ egyházmegyéit már virágvasárnapra (március 24.) sem.
