Az oktatásért felelős államtitkár felidézte, azt ígérték, hogy megújítják az oktatásügyet, mert az ország felemelkedése csak így képzelhető el. Úgy értékelte, hogy jól állnak, amit vállaltak, időarányosan teljesítették. Kiemelte: két új oktatási törvényt alkottak meg, megszületett a köznevelési és a felsőoktatási törvény, és közreműködtek a szakképzési törvény kidolgozásában is.    

Mint mondta: az idei év feladata, hogy a kerettörvényeket tartalommal töltsék meg.    

Hoffmann Rózsa kijelentette: az erkölcsi rend, aminek hiányát megszenvedték az előző szocialista kormányzás alatt akkor állhat helyre, ha az iskola nagyobb szerepet vállal a nevelésben, és ennek hangsúlyos része a gyermekek erkölcsi nevelése.    

Az oktatási államtitkár az egyik legsúlyosabb hiányosságként említette a tartalmi szabályozás megszűnését, éppen ezért új nemzeti alaptantervet alkotnak.    

Megváltozik a közoktatás irányításának egész rendszere, egyértelműen állami feladata lesz a szakmai, és tartalmi irányítás és a pedagógusok munkájának ellenőrzése – ismertette, hozzátéve: ez a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közvetlen irányítása alatt valósul meg, döntő módon a járásokon keresztül. Az iskolák, intézmények működtetése megmarad az önkormányzatoknál, a jelenlegi iskolafenntartóknál..     

A pedagógus életpályamodell kapcsán megerősítette: 2013. szeptember 1-jétől lép majd életbe, kiszámíthatóvá, vonzóvá igyekszik tenni ezt a hivatást, szabályozza a feladatokat, ehhez rugalmasabb munkaidő-beosztást és a mostaninál lényegesebb jobb fizetési kondíciókat rendelve.        

Szólt még arról, továbbra is a GDP 1,5 százalékát fordítják a felsőoktatásra, de az eddigiekhez képest átstrukturált módon. A cél a minőség, a versenyképesség biztosítása – hangsúlyozta.     

Az államtitkár kitért arra, hogy majdnem 70 ezer fiatal képzését fogja az állam részben, vagy egészében vállalni, eközben az érettségizők száma nem éri el a 90 ezret. A hallgatói szerződést szólva azt mondta, az szabad döntésen alapuló polgári jogi szerződés lesz, a teljes- illetve részösztöndíjas hallgatók dönthetnek, hogy megkötik-e ezt a megállapodást.

Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára előadásában a legfontosabb közjogi vívmányok között említette az új alaptörvényt, amelyben olyan modern alapjogok szerepelnek, mint a génmanipuláció-mentesség, a klónozás vagy a szemétimport tilalma, a jelnyelv védelme.   

Az alaptörvény Rétvári Bence szavai szerint szintén fokozott védelmet nyújt az időseknek és a fogyatékkal élőknek, és olyan modern gazdasági eszközöket is tartalmaz, mint az adósságfék. Az államtitkár úgy vélte: a korszerű elveket valószínűleg több állam is átveszi a jövőben.

Rétvári Bence arról is beszámolt, hogy a kormányablakokban már több mint hatvanféle ügyet intézhetnek az emberek, ezek számát pedig folyamatosan bővíti a kormány.     

A társadalmi felzárkózás ügyét, azon belül a romakérdést nemzeti sorskérdésnek kell tekinteni – jelentette ki beszédében a KIM társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Balog Zoltán szerint humanitárius ügy, hogy ne éljenek az országunkban emberek harmadik világbeli körülmények között.

Az államtitkár fontosnak tartotta, hogy a romakérdést ne elkülönülten, hanem a többi társadalmi problémával együtt kezelje a kormány - azt mondta, egy ország gazdaságilag sem engedheti meg, hogy 3 millió ember szegénységben, 1,2 millió ember pedig mélyszegénységben éljen, vagyis a megélhetéshez szükséges minimális jövedelem 60 százalékával se rendelkezzen.   

Balog Zoltán kiemelte az értékteremtő munka fontosságát, és beszámolt arról a célkitűzésről is, hogy plusz jövedelmet kapjanak a társadalmi felzárkózás érdekében legfontosabb munkát végző pedagógusok.

Surján László EP-alelnök arról beszélt, hogy a Magyarország elleni támadásoknak több hulláma rakódott egymásra. Magyarországon az ellenzéki pártoknak „nagy a szájuk, (…) de mozgástér, erő nincs mögöttük, kerestek maguknak egy másik homokozót, ahol játszhatnak” – fogalmazott, hozzátéve: a belharc exportja történt meg. Magyarországon ugyanakkor nem konvencionális gazdaságpolitika zajlik – jegyezte meg a kereszténydemokrata politikus, aki kifejezett csapdának érzi a konvergenciaprogramot. Az unió azonban esélyt is jelent, a forrásokat tekintve a mérleg pozitív – hangsúlyozta.

Egyértelmű és világos kultúrharc zajlik Európán belül – tért egy másik témára Surján László, és azt mondta, Magyarország „kiverte a biztosítékot” azzal, hogy családpárti politikát folytat, az élet védelmét fontosnak tartja, és a nemzeti és keresztény hagyományokra építette gondolkodását. Arról, hogy mikor lesz vége a támadásoknak, úgy vélekedett: akkor, ha jönnek az eredmények, és kiderül, jó irányba mennek a dolgok és a vádak hamisak voltak.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerint a változtatásoknak arról kell szólniuk, hogy az egészségügy hatékony legyen, és modern, fenntartható rendszert alakítsanak ki. Szavai szerint elképesztő zűrzavarban kell rendet rakni, ez történik most, a következő lépés az egészségügyi tevékenység finanszírozása. Olyan finanszírozási rendszert alakítanak ki, amelynél nem az ágyszám számít elsődlegesen, hanem az, hogy jó minőségben dolgozik valaki – mutatott rá az államtitkár, aki egyértelművé tette: felesleges kapacitások finanszírozására azonban nem szeretnének forrásokat fordítani.