Elfogadta a kormány a nyugdíjrendszer átalakításához kapcsolódó új intézményrendszer koncepciójáról szóló előterjesztést- jelentette be Giró-Szász András a kormányszóvivői sajtótájékoztatón. Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára kijelentette: a rendszer fenntarthatatlan, igazságtalan és nem ösztönöz munkára. Az átalakítások jövő évtől kezdve megtörténnek.
Átalakítják a rokkantsági nyugdíjrendszert, mert a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, pazarló, átláthatatlan és folyamatosan államadósságot generál – mondta a kormányszóvivő. Megszűnik a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, ezek helyett egységes táppénzszerű ellátást vezetnek be. A javaslat hangsúlya a rehabilitáción és a foglalkoztatás elősegítésén van – fűzte hozzá.
A kormányszóvivő az átalakításról szólva kifejtette: a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék megszűnik. Ezek helyett egységes táppénzszerű ellátást vezetnek majd be. Ennek két része: a rehabilitációs és rokkantsági ellátás.
Giró-Szász András elmondta, a rehabilitációs ellátás a foglalkoztatásra és rehabilitációra javasolt emberek, a rokkantsági ellátás a foglalkoztatásra nem javasolt emberekre vonatkozik majd.
Hangsúlyozta: a rokkantási nyugdíjrendszer átalakítása "óhatatlanul maga után vonja" a foglalkoztatási támogatások átalakítását. A kormány egyszerűbb és rugalmasabb rendszert kíván kialakítani.
A kormányszóvivő ennek kapcsán két elemre hívta fel a figyelmet: a bér- és költségkompenzációra, amely az akkreditált munkáltatóknál a tranzit munkaerő tartós foglalkoztatását támogatja, valamint a rehabilitációs kártyára, amelynek lényege, hogy bizonyos feltételek mellett mentességet biztosít a munkabért terhelő munkaadói járulékok fizetése alól.
Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociális, család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkára azt mondta: jelenleg több mint kilencszázezer ember kap rokkantnyugdíjat vagy ahhoz hasonló ellátást. „Ezt az ország nem bírja elviselni” – jelentette ki.
Soltész Miklós álláspontja szerint a rendszer fenntarthatatlan, igazságtalan és nem ösztönöz munkára. Mint mondta: az átalakítások jövő évtől kezdve megtörténnek.
Ez a jelenlegi ellátásokban részesülő emberek úgy érinti, hogy főszabályként, aki a nyugdíjkorhatárt elérte az nyugdíjasként fogja megkapni a továbbiakban a támogatását. Mindazok, akik a nyugdíjkorhatár alatt vannak, azok vagy rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást kapnak majd – ismertette a részleteket az államtitkár.
Kifejtette: mindazoknak, akik a jelenlegi III-as egészségkárosodási csoportos rokkantsági nyugdíjban részesülnek – 110 ezren vannak – felülvizsgálatra kell jelentkezniük. A vizsgálatok eredményeképpen, akik rehabilitálhatók azok rehabilitációs ellátást kapnak majd, akik nem rehabilitálhatóak, azok rokkantsági ellátást. Ugyanez vonatkozik a rendszeres szociális járadékban részesülő személyekre, akik 84 ezren vannak. A rokkantsági ellátás mértéke nem változik – jegyezte meg a kereszténydemokrata szakpolitikus.
Az átalakítás nem érinti azt a 384 ezer embert, akik a nyugdíjkorhatár felett vannak, és mindazokat, akik rokkantsági ellátásban részesülnek I-es és II-es csoportba besorolva, ők 65 ezren vannak – mondta Soltész Miklós.
Továbbá nem érinti a jelenleg átmeneti járadékban részesülő embereket, és azokat sem, akik a jelenlegi III-as rokkantsági csoportba tartoznak, de öt évvel a nyugdíjkorhatár előtt állnak. Ők is ugyanazt az összeget kapják majd mint eddig, rokkantsági ellátás néven.
A rehabilitációs, a rokkantsági, a bányászok egészségügyi károsodási járadéka, valamint mezőgazdasági és a mezőgazdasági szövetkezeti járadék megmarad – hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette: azzal a feltétellel, hogy a rehabilitációs járadék három év alatt kifut, és az a 25 ezer ember, aki ebben részesül, az más ellátás kap majd.
A foglalkoztatás kapcsán Soltész Miklós elmondta: ha valaki a rehabilitációs ellátás mellett dolgozik, akkor az ellátást fel kell függeszteni. Aki rokkantsági ellátást kap dolgozhat, de a támogatást fel kell függeszteni miután éves fizetése eléri a minimálbér tizennyolcszorosát. A tranzitfoglalkoztatás keretében a vállalkozások három évig, az elsőben száz, a második évben kilencven, a harmadik évben pedig nyolcvan százalékos támogatást kaphatnak majd az államtól.
Kérdésre válaszolva Soltész Miklós egyértelművé tette: nem lesznek rendkívüli felülvizsgálatok, és aki rehabilitációs ellátást kap, annak a jövőben majd néhány száz forinttal növekszik a támogatása.
