Nacsa Lőrinc, az IKSZ elnöke a javaslatcsomagot ismertetve elmondta: fontosnak tartják az online- és médiatudatosság, az adatvédelem oktatását, a téma beemelését a tanrendbe, akár meghívott előadóval, külön osztályfőnöki órákkal. Közlése szerint ez modellszinten már egy-két helyen működik.

Azt is szeretnék, hogy a digitális tehetséggondozás külön kategória legyen Nemzeti Tehetséggondozó Programon belül, és ezzel kapcsolatban legyenek pályázati források. Az internetes keresés oktatásának beemelése a Nemzeti alaptantervbe szintén a javaslataik között szerepel.

Nacsa Lőrinc emellett állami pályázatokat tart szükségesnek az iskoláknak modernebb számítástechnikai eszközökre, és az elavultak frissítésére. Fontosnak nevezte a digitális tehetségek bevonását az informatika oktatásába és a tanrend kidolgozásába.

Közölte: felkérik a kormányt, hogy nagy digitális technológiai cégeket is vonjanak be a digitális kompetenciák fejlesztésébe és bevált jó gyakorlatok mentén szólítsák meg a fiatalokat.

Hollik István, a javaslatot támogató Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyűlési képviselője kiemelte: a digitális gazdaság és a digitális világ alapvetően átformálta az európai életformát, s a fiataloknak természetes, hogy "többet vannak online mint offline".

Azt is világosan látják, hogy a digitális világnak legalább annyi veszélye lehet a fiatalokra nézve, mint amennyi lehetőség rejlik benne – tette hozzá.

Úgy fogalmazott: olyan országot szeretnének építeni, melyben a digitális világ előnyeit élvezhetik a fiatalok, a veszélyekre pedig kellő mértékben fel tudják hívni a figyelmüket.

Hollik István rámutatott arra is, hogy a digitális kompetenciák hiánya, a digitális "írástudatlanság" ma már a fiatalok számára egyértelmű versenyhátrányt jelent a munkaerőpiacon. Azért indítják el a Netet nekünk! programot, hogy felhívják a figyelmet erre az elsősorban fiatalokat érintő témára és javaslatokat fogalmazzanak meg a kormányzat számára – jelezte.