Napirend előtt

A fenntartható fejlődésről, a pedagógusok béréről, a ceglédi történelmi emlékekről, a Quaestor-ügyről és az illegális bevándorlásról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Földi László (KDNP) megemlékezett Kossuth Lajos 1848. szeptember 24-én, Cegléden elmondott toborzó beszédéről. Értékelése szerint ismét sorsdöntő órák előtt áll a nemzet, mert egy világ indult el felénk. Hozzátette: egy ilyen válságos helyzetben az értékeink a tétek, ezért védenünk kell mindazt, amitől európaiak, magyarok vagyunk, a történelmi emlékhelyeket. Közölte, egy lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy történelmi emlékhellyé nyilvánítsák a volt ceglédi huszárlaktanyát, ahol fogolytábor működött 1944-1945 között. Rétvári Bence válaszában azt mondta, a 19. és a 20. század történelmének egy-egy csomópontja volt Cegléden. Felhívta arra a figyelmet, hogy kormány meghirdette a Gulág-emlékévet, amely 2017-ig tart. Kitért arra, hogy Kanadában már épül a kommunizmus áldozatainak emlékműve, míg Budapesten ilyen emlékmű nincs. Szerinte a fővárosban is szükség lenne egy emlékműre, és bíznak benne, hogy minél többen fognak erről a kérdésről véleményt mondani, hogy szükséges a Szabadság téren egy ilyen emlékművet felállítani.

Németh Szilárd (Fidesz) elmondta, hogy a parlament a nap folyamán folytatni fogja azoknak a jogszabályoknak a megalkotását, amelyek felhatalmazást adnak a horvát-magyar határon is meg tudják állítani az illegális bevándorlást. Felhívta a figyelmet, hogy már rég dönthettek volna, de a baloldali képviselők eddig egyetlen egy javaslat gyorsabb tárgyaláshoz sem járultak hozzá. Értékelése szerint a statisztikai számokból jól látható, hogy a magyar-horvát határ felé tolódott el az illegális bevándorlás, hiszen a határátlépések 97-98 százaléka ott történik. A kormánypárti politikus felidézte az eddig tett intézkedéseket, illetve azt is, hogy nemzeti konzultáció keretében kérdezték meg az embereket a véleményükről. Mint mondta, 1,1 millió ember azt kérte, hogy a kormány védje meg az országot. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta, a kormány végrehajtja az emberek döntését: megvédi Magyarország határait. Elmondta, hogy a parlament előtt lévő törvényjavaslat a bíróságok illetékességét változtatja meg annak érdekében, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket ne csak a Szegedi Járásbíróság tárgyalhassa.
    
Volner János (Jobbik) azt vetette fel, hogy 3,8 milliárd forintot úgy vett ki a kormány Quaestorból, hogy bennfentes információi lehettek a cég megrendült helyzetéről. Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította a vádaskodást, és azt mondta, a kormány mindent elkövet azért, hogy az érintettek megkapják a kártérítést, illetve hogy a nyomozás sikeres legyen. A kormány minden bűncselekményt elítél és a felelősök szigorú megbüntetését akarja.

Schmuck Erzsébet (LMP) felidézte, hogy az ENSZ közgyűlésének plenáris ülése elfogadta a fenntartható fejlődés 2030-ig szóló programját. A magasztos globális célok elfogadásában már komoly tapasztalata van a világszervezetnek, de az eufóriát követően elmarad a megvalósítás - értékelt, példaként a riói egyezményt említette. Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az elfogadott dokumentum az ENSZ jelenlegi legnagyobb vállalkozása. Hozzátette: a célok egyetemes jellegűek, minden országnak feladatot adnak.

Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt firtatta, hogy fordulhat elő, hogy a pedagógusok között is felütötte fejét a pályaelhagyás vágya, hogy nem kapják meg időben a juttatásukat, hogy tanárhiány van. Azt is szóvá tette, hogy nincsenek kifizetve a közüzemi számlák, a Klebersberg Intézményfenntartó Központ fűnek fának tartozik. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a többi között azt vetette fel,  hogy a szocialisták 2008-ban egyhavi bért elvettek a pedagógusoktól, és az MSZP az elmúlt öt évben az összes béremelést és adócsökkentést leszavazta. Az államtitkár a kormányzati politika elismerésének tartotta, hogy a szocialisták a gazdaság jobb teljesítménye miatt akarnak béremelést, majd cáfolta a pályaelhagyásra, a tanárhiányra, a fizetésekre vonatkozó kijelentéseket.

A képviselők már kedden szavaznak az Astra biztosító csődje miatti törvénymódosításról.

A bírósági illetékességről szóló törvénymódosító indítvány összegző módosító javaslatának vitája után a parlament kedd délelőtt megkezdte a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásával összefüggő előterjesztések együttes általános vitáját.

Az illegális bevándorlással összefüggő jogorvoslati és büntetőeljárások gyors és hatékony kezelésével indokolta a bíróságok illetékességéről szóló jogszabály módosítását az előterjesztő Tuzson Bence (Fidesz). Értékelése szerint a javaslat képes kezelni azt a problémát, ami a horvát határon is jelentkezik. Répássy Róbert, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára a kormány nevében támogatásáról biztosította az indítványt.
    
Schiffer András (LMP) az illetékesség toldozgatásaként értékelte a javaslatot, szóvá tette, hogy a szabályozás nem kezeli az előre nem látható helyzeteket és a javaslat visszavonására kérte az előterjesztőt. Staudt Gábor (Jobbik) is kifogásolta, hogy a javaslat nem nyújt általános megoldást, de szavai szerint támogatni kell, mert szükséghelyzet van. Turi-Kovács Béla (Fidesz) arról beszélt: oda kell koncentrálni a védelmet, ahol a nyomás megjelenik, általánosabb szabályozás túlreagálást jelentene. Hozzátette: nem lehet késedelmesen reagálni, mert az útnak induló bevándorlók nem felkészületlenek, megtervezik az utat, a fő irányvonalakat. Bárándy Gergely (MSZP) szakmailag elhibázottnak ítélte az előterjesztést. Tuzson Bence a felszólalásokra úgy reagált: a javaslat egy adott helyzetet kíván kezelni, általánosan pedig azért nem lehet hatásköröket megszabni, mert a rendszer nincs rá felkészülve, nincsenek meg személyi és technikai feltételek - például a soknyelvű tolmácsolás - mindenhol. Kifejtette: ha a horvát határon is feláll a határzár és bűncselekményeket követnek el, akkor ott is alkalmazni kell az új szabályokat, s ehhez indokolt az új bíróságok illetékességének megteremtése.

Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozása, költségvetés-módosítás - együttes általános vita

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára expozéjában elmondta: a Ház előtt fekvő törvényjavaslatok célja a minisztériumként működő Miniszterelnöki Kabinetiroda felállítása. Ehhez az Országgyűlés jóváhagyására van szükség, felhívva ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kormányt szervezetalakítási szabadság illeti meg. Jelezte, hogy a tárca feladat- és hatáskörét kormányrendelet határozza majd meg. Megjegyezte, a költségvetési törvény módosítására azért van szükség, hogy kialakítsák a büdzsében a kabinetiroda fejezetét. Kovács Zoltán kiemelte továbbá, hogy Európában nem egyedülálló gyakorlat egy ilyen minisztérium megalakítása. Példaként említette, hogy a német tartomány, Bajorország kancelláriáján két államminiszteri rangú vezető dolgozik.

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka szintén nemzetközi példákat hozott, alátámasztásul, hogy szerinte a most javasolt változtatás összhangban van a külföldi gyakorlattal. Megemlítette a brit miniszterelnök duális háttérapparátusát, amely a miniszterelnöki hivatalból és a kabinetirodából áll. Franciaországban szintén nagy apparátus segíti a kormányfőt, amelynek központi magja a kormány főtitkársága, a másik háttérapparátus pedig a miniszterelnöki kabinet. A kormánypárti politikus arról is beszélt, hogy bár a magyar jogrendszerből adódóan az új minisztérium megalakítását a parlament is megvitatja, szerinte azonban ennek a kérdésnek nem az Országgyűlésben lenne a helye. Az alkotmányos keretek között a szervezetalakítási szabadságnak azt is kellene jelentenie, hogy a minisztériumi struktúrát a kormány meghatározhatja.

Vejkey Imre, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka kiemelte a kormány szervezetalakítási szabadságát, és jelezte: támogatják a javaslatot. Kitért arra is, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda megalakítása szükségessé teszi új költségvetési fejezet kialakítását, ezért szintén támogatják a költségvetési törvény módosítását.

Bárándy Gergely, az MSZP vezérszónoka közölte: pártja nem támogatja "a nagy bölcs vezér személye körüli miniszter", egy "propagandaminiszter" pozíciójának létrehozását. Hegedűs Lorántné, a Jobbik vezérszónoka szerint a kormány azért állítja fel a minisztériumot, mert olyan szükséghelyzet van, amit egy korábban el nem látott kormányzati feladat okozott. Idézve a javaslat indoklását, azt mondta: eszerint eddig nem volt ellátva a politikai koordináció. Tisztázni kell, hogy mennyi pénzből gazdálkodik majd "ez a nagyon fontos feladatot ellátó minisztérium", ez ugyanis az előterjesztésből nem derül ki. Schiffer András, az LMP vezérszónoka szerint a mindenkori kormányfőnek szíve-joga úgy megszabni a miniszteri struktúrát, ahogy jónak látja, ebben az alkotmányos rend szerint autonómiája van. A potenciális miniszter személyével sem kívánnak mélyebben foglalkozni. Közölte: nem tudják támogatni a javaslatot, az nem szakít a gigaminisztériumok logikájával, a miniszterelnök udvartartásában dől el minden kérdés, és a miniszterek bábfigurák csupán.

Astra Biztosító - Vita
    
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással (kgfb) összefüggésben egyes biztosítási tárgyú törvények módosításának összevont vitájában az egyik előterjesztő, Galambos Dénes (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy a román pénzügyi felügyelet 2015. augusztus 26-án fizetésképtelenné nyilvánította az Astra biztosítót és megvonta működési engedélyét, miután a társaság nem hajtotta végre a tőkésítésre vonatkozó előírásokat. Hozzátette: a biztosítónak 200 ezer magyar ügyfele van, legtöbbjük kgfb-t kötött a vállalattal. Elmondta, Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kártalanítási számlája szeptember 16-a óta fogadja az Astra-ügyfelek által augusztus 17. után okozott, de a biztosítóhoz még be nem jelentett károk bejelentését.

Az előterjesztő úgy fogalmazott, úgy tűnik, a körülményekhez képest minden rendben van, de a helyzet nem ennyire rózsás. Probléma van a kgfb-k területén vannak, mert a biztosító magyarországi fióktelepe szerződési kötelezettségeit a felszámolás megindulásáig köteles teljesíteni, szeptember közepe óta nem fogad kárigényeket. Probléma az is - folytatta Galambos Dénes - , hogy a kárigényeket a román garanciaalapnál lehet előterjeszteni. A gyors rendezés akadálya, hogy nincs egységes uniós szabályozás. Közölte, a feladat az, hogy ezekre a problémákra megoldást találjanak. A kgfb esetén a megoldás az lesz, hogy a MABISZ által kezelt kártalanítási számla az érintett ügyfeleknek megelőlegezi a károk kifizetését - részletezte, vagyis a lényeg, hogy a károsult Magyarországon juthat hozzá a kártérítéshez.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára - hangsúlyozva, hogy az előterjesztés a fogyasztók érdekeit szolgálja - arra mutatott rá: még több hónap is eltelhet, míg a romániai bíróság kimondja az Astra Biztosító felszámolását. A károkat ugyanakkor meg kell téríteni, ezt azonban a biztosító az uniós és a hazai jogszabályok ellenére nem teszi meg. Az államtitkár 169 ezer érintett biztosítottról és több ezer rendezetlen kárügyről számolt be. Közölte: a MABISZ kártalanítási számlája a régi károkat is megelőlegezi, és majd utólag hajtja azt be a romániai szervektől. A folyamatot elmondása szerint a Magyar Nemzeti Bank, mint felügyelő hatóság is elősegíti.
     
Határozathozatalok

Illegális bevándorlás - Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhatják a büntetőügyeket

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket Szeged mellett Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhassák a bíróságok. A fideszes Tuzson Bence és Vas Imre erről szóló - sürgős tárgyalásban megvitatott - törvényjavaslatát 136 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a parlament. A törvénymódosítás alapján a határzárral kapcsolatos bűncselekményekben - például annak tiltott átlépése, megrongálása miatt - Baranyában és a Barcsi Járásbíróság illetékességi területén a Pécsi Járásbíróság, Zala és Somogy megyében pedig - az említett barcsi terület kivételével - a Zalaegerszegi Járásbíróság jár el. A törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyeket ugyanilyen területi lebontásban a két megyeszékhely törvényszéke folytatja le.

Az Astra-ügyfelek okozta kgfb-károk rendezése érdekében módosítottak törvényt

Törvényt módosított az Országgyűlés, hogy a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) által kezelt kártalanítási számla előlegezhesse meg azoknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) károknak a kifizetését, amelyeket a felszámolás alá került román Astra Biztosító magyar fióktelepének ügyfelei okoztak. A fideszes Bánki Erik, Cseresnyés Péter és Galambos Dénes pénteken beterjesztett törvényjavaslatát - házszabálytól eltérve - már kedden elfogadta a parlament 163 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett. A törvénymódosítás alapján az így kifizetett összeget a Mabisz a felszámolási eljárásban az Astra fióktelepétől, az anyavállalattól, illetve a román garanciaalaptól követelheti.

Lezárta a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásával összefüggő jogszabály-módosítási javaslatok vitáját keddi rendkívüli ülésén a parlament, amely napirend utáni felszólalásokkal fejezte be munkáját délután.

Miniszterelnökség: törvényes és alkotmányos a javaslat

Kovács Zoltán közigazgatásért felelős államtitkár zárszavában visszautasította a személyeskedő megjegyzéseket és nemtelen támadásokat. Leszögezte: törvényes, alkotmányos, a jogszabályoknak megfelelő az új minisztérium létrehozása, s erre a kormánynak megvan a lehetősége.

Tévesnek nevezte, hogy egy terület minisztérium nélkül súlytalan lenne, példaként hozva, hogy sportminisztérium nélkül is nőtt az olimpiai aranyérmek száma, és a közlekedési tárca nélkül is épülnek az autópályák. Jelezte, hogy az egészségügyért miniszter, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a felelős.

Arra is rámutatott, hogy a szocialista kormány 2002 és 2006 között háromszor változtatta meg a minisztériumok felsorolásáról szóló jogszabályt és hozott létre új tárcákat.

Ezt követően az elnöklő Jakab István lezárta a napirendet.

Napirend után

A független Kész Zoltán arról beszélt, hogy az Orbán-kormány alatt nyugtalanítóan nőtt az orosz befolyás a magyar közéletben.

A jobbikos Z. Kárpát Dániel a migrációs krízisről szólt, amit szervezett inváziónak nevezett, és ami szerinte egy lakosságcserét is előrevetíthet. Egyetlen migránst se fogadjon Magyarország! – szólított fel.

A szintén jobbikos Ander Balázs a MÁV vasútőrcége tevékenységének tervezett kiszervezését kifogásolta.

A fideszes Csizi Péter azt ismertette napirend után, hogy a múlt héten adták át Pécs Kertváros városrészében a megyeszékhely legnagyobb, színvonalas közétkeztetési éttermét.

Szilágyi György a Jobbikból arra hívta fel a figyelmet, hogy mélyponton van a magyar labdarúgó-mérkőzések látogatottsága.

Frakciótársa, Novák Előd felszólalásában azt mondta, „tíz éve árulták el Erdélyt Orbán Viktor és társai" azzal, hogy 2005-ben ők is az erdélyi autonómia feltétele nélkül szavazták meg Románia EU-csatlakozását.

A napirend utáni felszólalások után Jakab István levezető elnök bezárta az ülést. Az őszi ülésszak következő ülése hétfőn kezdődik.