Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulójának évében nem elég emlékezni, szembe is kell nézni a megtörtént bűnökkel, napvilágra kell hozni az elhallgatott részleteket – hangoztatta Bagdy Gábor, a KDNP fővárosi elnöke a párt hétfői budapesti megemlékezésén. A főpolgármester-helyettes kiemelte: a rendszerváltás idején elmaradt a múlttal való szembenézés, de „mára elérkezettnek tűnik az idő, hogy mindezt a törvény eszközével is megtehessük".
„Szükség van arra, hogy ne csak az áldozatokról, hanem a bűnösökről is beszéljünk" - mondta Kereszténydemokrata Néppárt fővárosi elnöke, hozzátéve: a tisztánlátáshoz nagy előrelépés, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elkezdte nyilvánosságra hozni azoknak az embereknek az életrajzát, akik a forradalom kitörésének napjától az 1963-as általános amnesztia kihirdetéséig tartó időszakban szerepet játszottak a forradalom vérbefojtásában és az azt követő megtorlásban.
Bagdy Gábor szólt arról is, hogy a kommunista diktatúrák halálos áldozatainak száma Kelet-Közép-Európában megközelítőleg egymillió, világviszonylatban körülbelül százmillió. Ennél sokkal többen voltak azonban, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított, tönkretett. A rendszer áldozata volt az is, akit megbélyegeztek, kirekesztettek, aki életének nagy részét börtönbe zárva töltötte.
A rendszer ráadásul nem csupán a fizikai megfélemlítésre épült, hanem belopta magát az emberek mindennapjaiba, magánéletébe, megmérgezte a családi életet és a munkát is. Az emberek életét áthatotta a zsarnokság legfőbb eszköze, a félelem, amely a mindennapi embert, sokszor még a tisztességeseket is alakoskodóvá, képmutatóvá teszi.
A kereszténydemokrata politikus rámutatott: a kommunista rendszer különösen veszélyes ellenségként tekintettett az egyházakra, ezért módszeresen, minden eszközzel igyekezett felszámolni intézményeiket.
A leszámolás áldozata lett az egyházüldözés legismertebb alakja, Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek és Lénárd Ödön piarista szerzetes is, akit a szocialista rendszerben a leghosszabb, majdnem 19 évnyi börtönbüntetéssel sújtottak.
„A diktatúra számára Mindszenty József bíboros, Lénárd Ödön és a hasonló sorsú társaik csupán kínzásra, halálra ítélt rabok, statisztikai adatok voltak, de nekünk, emlékezőknek ők az elnyomás, az üldözés áldozatai", hősök, akik semmi mást nem szerettek volna, mint egész életükben az egyházat és az embereket szolgálni - fogalmazott.
Bagdy Gábor felidézte, hogy 1994-ben, amikor a Legfelsőbb Bíróság végül ártatlannak ítélte Lénárd Ödönt, az akkor nyolcvanéves szerzetes azt mondta: a keresztények nem akarnak bosszút, elégtételt, hiszen „az ítélet Istennél van, és hisszük, hogy ott van a kegyelem is, amire a maguk módján mindig rászorulnak az üldözők is, nem csak az üldözöttek".
Az ünnepség végén Bagdy Gábor megkoszorúzta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléktábláját. A KDNP II. kerületi szervezete nevében Skublicsné Manninger Alexandra frakcióvezető és Kocsy Béla elnök, a II. kerületi önkormányzat Fidesz-frakciója nevében Ernyey László frakcióvezető, a kerület egyházi és karitatív tanácsnoka koszorúzott. Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség nevében Vida Zoltán, a szervezet II. kerületi elnöke, valamint Mikula Klaudia és Vörös Krisztina koszorúzta meg a Gyorskocsi utcai börtön falán lévő emléktáblát. Láng Zsolt (Fidesz-KDNP) II. kerületi polgármester délelőtt helyezte el koszorúját.
Az eseményről készült galéria
