Léteztek olyan jogszabályhelyek, melyek teljesen tétlenné tették a rabokat a börtönökben. Egy rab naponta 2230 forintba kerül, az elítéltekre évi 9 milliárd forintot fordít az állam, mi azonban úgy gondoltuk, hogy ennek egy részét saját munkájukkal teremtsék elő – jelentette ki Rétvári Bence az m1 Ma reggel című műsorában. Hozzátette: arra törekednek, hogy akár költségvetési szerv, akár költségvetési szerv alapította gazdasági társaság tudja az érintetteket alkalmazni.
Aki egészségi állapotánál fogva, vagy megváltozott munkaképességénél fogva nem tud munkát végezni, a kismamák a terhesség második szakaszában nem lesznek munkára kötelezettek, minden más elítélt számára kötelező a munka – mondta az államtitkár. Hozzátette: arra törekednek, hogy akár költségvetési szerv, akár költségvetési szerv alapította gazdasági társaság tudja az érintetteket alkalmazni. Többféle lehetőség felmerül, példaként említett az elektronikai hulladékok szétszerelését, az ilyen cikkek újrahasznosítására – szavai szerint – nagy a kereslet.
A kereszténydemokrata szakpolitikus beszélt arról is, korábban ahhoz, hogy a rabok enyhébb büntetési fokozatot kapjanak, vagy idő előtt kiengedjék őket a börtönből, elég volt jó magaviseletet tanúsítaniuk, ami a gyakorlatban azt jelentette, nem indult ellenük fegyelmi intézkedés. Ezért a rabok két-három hónap elteltével a büntetés-végrehajtási bíróhoz fordultak. Bővítették azonban azon feltételek körét, melyeknek ez esetben meg kell felelni: ilyen a kárenyhítő magatartás, vagy ha látható jelei vannak annak, hogy az illető vissza akar helyezkedni a társadalomba, például munkahelyet keres, vagy valamilyen végzettséget szerez – érvelt Rétvári Bence.
